Makói Népujság, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)
1946-08-01 / 169. szám
rt KÖZGAZDASÁG VALUTA, DEVIZA ÉS ARANYÉRME ÁRFOLYAMA Budapest. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-el a követe ső hivatalos valuta és deviza árfolyamokat, illetve aranyátvételi árakat állapította meg. Külföldi pénznemek: 100 USA dollár pénzárfolyam 1162.12, áruárfolyam 1135,67, forint. 100 svájci frank 270.28—275... 4. 100 svéd korona 323.29—329.82. Külföldi fizetések: Koppenhága (100 dán korona) 242.23—245.89. London (1 angol font) 46.90—47.60. Newyork (100 dollár) 1165.13— 1182.73. Stockholm (100 svéd korona) 324.10—829.00. Zürich (100 svájci frank) ‘270.99—275.06. 1 kg színarany 13.176 forint 97 fillér. Egy 10 koronás aranyérme 40.19, 20 koronás 880.38, egy húszfrankos francia vagy svájci veréső aranyérme (Napóleon) 76.56, egy angol fontos aranyérme 96.54, egy tízdolláros aranyérme 198.37 forint. A fel nem sorolt aranyérmek átvételi ára aranytartalmuk alapján 13.210 forintos színaranyár figyelembevételével 2 ezrelék levonása mellett került megállapításra. PARTMOREÍÍ A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének makói csoportja augusztus 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor rendes havi gyűlést tart, melyre minden tag feltétlen megjelenését kéri az Elnökség. A Gyűlés előtt fél 10 órakor a szervezőbizottság fontos ügyben ülést tart. iszonyoknak Lecsó, télire. Kevés munkával, a legkiadósabb eltevési mód. A paprikát megmossuk, karikára vágjuk. Tetszés szerint, erejével együtt vagy ereje nélkül. Forró, szalicilos vízben meghervasztjuk. Ha összeesett, leszűrjük a levét. A paradicsomot leforrázzuk, héját lehúzzuk. Akkora üvegeket készítsünk, amekkora egyszeri főzéshez kell. Az üveg egyharmadát karikára vágott paradicsommal töltjük meg. A paradicsomrétegre tesszük a paprikát. Tetejére ismét paradicsomot teszünk. Hólyagpapírral lekötözzük és kis szalicilt is tehetünk a tetejére. Vízfürdőben kigőzöljük, forrástól számítva 20—25 percig. Az üvegeket másnap, kihűlés után szedjük ki a gőzölő edényből. Vitaminveszteség Egyik olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy a főzés által okozott vitaminveszteségek, megszüntetni nem lehet, csak jelentékenyen csökkenteni azáltal, hogy nagyobb hőfokon, minél rövidebb idő alatt sűrítjük be a gyümölcsízt. A vitamint a hoszszabb ideig tartó hevítés teszi tönkre. Általánosságban a vitaminok elbomlása csekélyebb mérvű, hogyha az ételt magasabb hőmérsékleten rövidebb ideig hevítjük, minthogyha hosszabb ideig alacsonyabb hőmérsékletnél főzzük. Méz szirup helyett. 2 kiló mézet 8 deci vízzel felhígítunk. Habüstbe adunk 5 tojásfehérjét és 1 deci vizet, habverővel habosra felverjük, aztán folytonos kavarás közben kanalanként hozzámerjük a felhígított mézet. A mézet hibátlan zománcú lábasba öntjük, fakanállal gyakran megkeverve, hogy a fehérje le ne szálljon a lábas fenekére, a tűzhely lapján lassan felforraljuk. Ha a méz már jól átforrósodott, kivesszük belőle a fakanalat és forrni kezd, az edényt a tűzhely szélére húzzuk és 15—20 percig csendesen hagyjuk buzogni. Ekkor megfordított szék lábára szűrőruhát kötünk és a forró mézet azon keresztül átcsorgatjuk. Ha kihűlt, úgy használjuk, mint a cukorszirupot. filozik műform PARK MOZI. Ma, augusztus 1-én csütörtökön 7 és 9 órakor reprizben bemutatjuk a legragyogóbb amerikai vígjátékon HÁROM KIS ÖRDÖG. Főszereplő: a mozilátogatók kedvence, DEANNA DTIRBIN. — Pénztárnyitás 6 órakor. — Telefon 275. szám. KORZÓ MOZI. Csütörtökön felújítjuk a magyar filmgyártás nagysikerű vígjátékát, az IDA REGÉNYE című filmünket. — Főszerepben: Ágai Irén, Jávor Pál, Mály Gerő, Pethes. — Bevezetésül: Szövetséges híradó. — Előadások kezdete mindennap fél 9 órakor. — Pénztárnyitás 7 órakor. — Telefon 281. szám. MAKÓI NÉPÚJSÁG Iski öt végére ért & tojás* valuta, amely sleestis és itiltfilMi experfsthetiségünket is Megszűnt a csereüzlet! ----- Itt a forint! — hirdetik szerte a városban, sőt az egész országban napok óta a színes falragaszok. Éppen itt a legfőbb ideje, a 12. óra utolsó perce, hogy végére érjünk ennek a beteg gazdasági állapotnak, amelyben a kóros csereüzlet rendkívüli módon megnehezítette a dolgozók megélhetését és csaknem teljesen megbénította már az amúgy is csőd szélére került gazdasági életünket. A vesztett háborúk elkerülhetetlen következménye a gazdasági válság a nyomában járó pénzromlással és az ezt követő káros és káros csereüzletekkel. A pénz romlása vonja maga után az árucserét, amikor az emberek pénz helyett áruval adnak-vesznek, illetve fizetnek. Így alakult ki először a terményekkel való cserélgetés, majd amikor a termények fogytán voltak, a tojással való cserekereskedelem. Mindent tojásért adtak, mindennek az árát a tojáséhoz, szabták. Így lett a tjás fizetési eszköz s így lett a piaci és kereskedelmi életben irányárat diktáló valuta. Érthető, hogy ezek után általános kereslet indult meg a tojás után. Pénzért semmit sem adtak, mindenért tojást kértek. Tisztviselő, kereskedő, iparos és munkás egyaránt a tojást hajszolta, hogy legszükségesebb élelmi cikkeit beszerezhesse. Ez a tojás utáni mérhetetlen hajsza eredményezte a szerény, pár filléres tojás rendkívüli áralakulását. Hirtelen aránytalanul megnőtt a tojás ára s miután mindennek az ára ehhez igazodott, még szörnyűbb aránytalanságok születtek a legnélkülözhetetlenebb élelmicikkek áraiban is. A tojás árának egészségtelen kialakulása általában megdrágította az életnívót s a kétségbeesés szélére taszította a piacról élő társadalmi rétegek életét. Azonban nemcsak megélhetési nehézségeket okozott gazdasági életünkben a tojásvaluta, hanem külkereskedelmi szempontokból is hosszú időre jóvátehetetlen károkat idézett fel. Tudjuk,hogy a fizetési eszköz: a pénz kenik, a bankjegy romlik, foszlik. Így történt a tojással is. Mint fizetési eszköz kézről-kézre járt, amellyel szemben mindenki óvatos és bizalmatlan volt. Rázták, lötyögtették, ami a tartósságát nagyban megrövidítette. Egyszeribe sok lett a lötyögős tojás, amelyektől azonban mindenki szabadulni igyekezett. Hogy elsüthessék, hát megfőzték és a kereskedőknél „suttyomban’ elsütötték. A kereskedő lázas piaci tevékenysége során nem ér rá minden tojást különkülön „meggusztálni" és átvette a romlott és főtt tojásokat is. Annak rendje-módja szerint ládákba csomagolták és útnak indították a magyar tojás egyik legjobb felvevőjének, Svájcnak. Alig érkeztek meg az első szállítmányok, máris jöttek a panaszok és a rideg reklamálások a svájci kereskedőktől, aza elvekben kellemeten csalódásukat fejezik ki ez eddig jóhírnévnek örvendő magyar tojás- és beromfikereskedelemmel szemben. Íme, az egész gazdagsági életünkre károsan kiható tojásvaluta nemcsek az életeivel, drágította meg, hanem egyben egyik legjobb exportlehetőségünket is jelentősen megrontotta és külföldön a magyar kereskedelem jóhírnevét is nagyban csorbította. Ma egyébként a piacokon általában a „forint előtti" várakozás csendje honolt. Árut - - a zöldségpiacot kivéve alig hoztak fel. A tejpiacon még mindig t.h.o volt a fizetési eszköz, amint a piaci forgalmat ellenőrző gazdasági rendőrség közegei odébb húzták lábukat. A baromfipiacon alig láttunk árut. Kevés baromfit és kevéstojást hozta 1; ez eladók. A tojás ára azonban már örvendetesen biztató volt a közeljövőre nézve. Ma már 20 millióért, azaz a pengő és a forint átszámítsa alapján: 10 fillérért adták darabját. A tojás ára, mintha megérezte volna az új pénz szelét, leszállt érdiktátori magaslatáról s halkabb húrokat pengetett. Az út végére értünk,pengőtől ma búcsúzunk. A függöny legördült. .. Finita la tojáskomédia. — Itt van a várva várt forint. Gazdasági Tanácsadó Fák napja az erdővédelem szolgálatában. Tanuljuk megbecsülni az or-szág egyik legértékesebb kincsét: az erdőt. Ezt a célt szolgálja a közelmúltban kiadott rendelet, amely kötelezővé teszi a fa eladásánál a származási igazolvány felmutatását. A rendelet akkor érheti el kívánt célját, ha nemcsak az eladó, hanem a vevő is kötelezőnek érzi magára nézve. Csak, olyan fát vásárol, amelyik megengedett úton kerül piacra: nem siratja magát az erdő utána. Meg kell menteni az erdőt! A Fák Napját az elmúlt években szokás volt megtartani nálunk. Ilyenkor elmagyarázták az iskolákban, egyesületekben stb., miért kell védeni, szeretni a fát? Legyen minden nap kötelező Fák Napja mindnyájunk számára. Az ország minden lakója legyen önkéntes védője az erdőnek. Jussanak eszünkbe a jégvirágos ablakú otthonok! Jusson eszünkbe, mit szenvedtünk a hideg miatt, akkor megértjük, miért kell az erdők megmentésének gondolatát szolgálni. Jó terméseredmények. Különös örömmel számolunk be a mezőhegyesi és a püspökhelyi állami gazdaságok kitűnő és az országos átlagot meghaladó terméseredményeiről. Mindkét gazdaságban az őszi árpa dacolt a szárazsággal, a legszebb eredménnyel ez a vízkonzerváló talajművelés következményeként 18 g-ás kát, holdankénti termést adott. Ennek a kitűnő eredménynek az elbírálásánál tekintetbe kell vennünk, hogy annak a rendeltetése az ország egyes vidékeit jó minőségű cserevetőmaggal elátni. Baromfivérfelfrissítés: Az Egyesült Államokból repülőgépen hoznak nemesített pulyka és egyéb baromfi tenyésztojást az állami gazdaságok részére. A tojásokat itt géppel kikeltetik és a magyar baromfit az Amerikából behozott anyaggal ke■vattík mmeKammmeBmteetKamBaedmemHHdemmHamam...■■hím— 1946 augusztus 1. resztezve, a hazai állomány vér felfrissítésről gondoskodnak. Apaállat hiány. Ismeretes, hogy az ország több vidékén, különösen az Alföld egyes községeiben nincs megfelelő apaállat, sőt egyes helyeken egyáltalán nincsenek tenyészmének, kanok és bikák. Az apaállathiány csökkentése érdekében ez állami gazdaságok lendületes akcióba és máris nagyszámú tenyészállatot nevelnek azzal a céllal, hogy azokat , mihelyt saját tenyészállományunkat újászervezzék, a hiánnyal küzdő vidékek gazdáinak rendelkezésére bocsássák. Néhány eredményt máris közölhetünk, így pl. a mezőhegyesi állami gazdaság 4 tenyészbikát bocsátott a környék földhözjuttatott gazdáinak rendelkezésére, akik nem tudtak gondoskodni tenyészbikáról és így teheneik számos esetben meddők maradtak. A földművelésüljtyi minisztérium összeíratja a vízügyi hivatalokkal a közmunkával elvégzendő vízrendezési feladatokat, miután kellő időben gondoskodni kíván a stabilizáció utáni időben — amikor előreláthatólag igen kevés költségfedezet áll majd rendelkezésre — a szükséges és sürgős munkák elvégzéséről. Házinyilláink takarmányozása. A mai nehéz élelmezési viszonyok igen fontos szerepet juttatnak a házinyúltenyésztésnek. Az okszerű és eredményes nyúltenyésztés nemcsak, a fajta és esazás célszerűségét kívánja, hanem a megfelelő takarmányozást is. A házinyúl elsősorban növényevő állat. A legolcsóbb és legtermészetszerűbb takarmányai a zöldtakarmányok, amelyknek mindenféleségét szívesen fogyasztják. Zöld lucerna és lóherét mindig csak 48 órai fonnyadás után etessünk, hogy felfúvódást ne okozzanak. Eredményesen etethetjük a különféle fák leveleit kivéve a barack, mandula, fűz, kőris, gyemén és juhar leveleit. Télen azoka szárítottan etessük. Adjunk ijenkor a nedves eleségek pórlására répafélékét, csókát és burgonyát, esetleg burgonyahéját. Téves tudat, hogy a házi nyúl nem fogyaszt vizet, igényei a nyúl vizet éppen úgy, mint több háziállat. Vízfogyasztá ’ azonban attól függ, hogy milyen tkarmánynyal táplálkozik. Sok zöld és víztartalmú takarmány fogyasztása körülig iszik vizet. Száraz takarmányok fogyaszásánál azonban több vizet fogyaszt. Nyírjainkat naponta egyszer, nagy melegben kétszer itassuk. Növendéknyulaink takarmányozása arra az időre esik, amikor bőven van zöldtakarmány. Elsősorban adjuk ezek közül a finomabb szálúakat, hogy a kis nyíllá!-: könnyen tudják rágni. Makó megyei város polgármesterétől 15314—1946 Hirdetmény Felhívom mindazokat a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozókat, akik saját termelésű nyersanyagjaikból (gyümölcscefre, törköly stb.) házi fogyasztásra pálinkát akarnak Makó m. város községi szeszfőzdéjében kifőzetni, ezt a szándékukat, valamint az általuk kifőzetni szándékolt pálinka mennyiségét legkésőbb folyó évi augusztus hó 5. napjáig Makó m. város javadalmi hivatalánál (városháza, földszint 10. sz. szoba) jelentsék be. A város szeszfőzdéjét 1946. évi augusztus hó 5-én nyitom meg. Makó, 1946. évi július hó 31. Kiss Imre 4821 polgármester.. MAKÓI NÉPÚJSÁG a Demokratikus Nemzeti Bizottság lapja. Szerkesztőbizottság: Dr. Diósszilágyi Sámuel, Gubacsit Mihály, Kiss Imre, ifj. Sárvári György, Gy. Varga Sándor. Felelős szerkesztő: Koncsek László. Felelős kiadó: Demokratikus Nemzeti Bizottság. Makói „Szabadság" Nyomdaipari Kft. Makó, Szegedi utca 1. as.. Felelős nyomdavezető: Halász Ferdinánd.