Makói Népujság, 1947. április (3. évfolyam, 73-96. szám)

1947-04-01 / 73. szám

4 :1PORT Pontokat hoztak csapataink vidékről MVSE—B. MÁV 2:0 (1:0) Vasárnap csapataink vidéken szerepeltek. Az MTE Szegeden, az MVSE pedig Békéscsabán. A KMTE a Postással, az MVSE a kiesés ellen küzdő B. MÁV együttessel küzdött meg. Az MVSE-nek nehéz dolga volt Csabán, mert a kiesésre álló MÁV elkeseredtten küzdött a ránézve döntő fontosságú két pontért. Az MVSE szokott felállításában, a Sztrapák helyén Tóth Ferivel állott fel s nyugodtabban játszott, mint az izgatott és ideges ellenfele. Az első félidőben az MVSE széleken játszott, mégis fölényben volt, de a puha csatársor nem tudta kihasználni az adott helyzeteket. A védelem és a halfsor állandó támadásban tartotta a csatársort, mégis Szegedinek kellett még góllövésre is vállalkoznia. Egyik jól irányzott fejese a léc alatt vágódott a kapu sarkába. Gól után a MÁV rákapcsolt és erősen szorongatott, de a védelem szilárdan hárított el mindent. Szünet után a szél megfordult és az MVSE ismét szél elllen játszott. A védelem és a halfsor azonban ennek ellenére állandóan frontba dobta a csatársort és a 29-ik perc körül, Murza kénytelen volt kapura lönni s a labda a hálóba kötött lel. A szél segítségével ismét támadásba lendült a hazai csapat, de Vizslán (a mezőny legjobbja). Kiss, Tóth Feri és Szegedi minden ostromot visszavert. Később a csatársor framét magára talált , de mintha nem erőltettevolna a góllövést. A csatársorból Juss Gyula és olykor-olykor Újvári küzdött. A mérkőzést nagy közönség nézte végig -s egy részük (az Előre tábor) kissé az MVSE-nek szurkolt. MTE—Postás 1:1 (1:1) Az MTK Szegeden, a Hunyadi téri pályán délelőtt játszotta le a Postással, a mérkőzést a kezdés után nagy fölénybe került. A 10. percben Túrán nagy góllal megszerezte a vezetést, de a további fölényből sem tudta a helyzeteket kihasználni. Szünet előtt még 8—10 hasonló nagy helyzete volt, de mind fölé durrantotta. Lassan a Postás is lélegzethez jutott és a 40. percben sikerült kiegyenlítenie. Szünet után az MTK, mintha nagyon biztos lett volna a dolgában, lazsálva játszott. Erőtlentámadások peregtek le a pályán mindkét részről, amelyben mindkét oldalon a védelmek nyújtottak komolyabb játékot. A csatársorok meddő akciókkal keltették azt a látszatot, mintha góltakarnának rúgni. Azonban mindez csak jámbor óhajnak bizonyult, mert több gól nem esett s a, két lés a, végén megelégedve hagyta el a pályát egy-egy ponttal a tarsolyban. A játékosoknak a pillanatnyi sikertelenségek láttán nem szabad feladni a küzdelmet, az edző pedig mérkőzés közben ne csepülje-szapulja a játékosát, hanem nyugtassa és főleg bíztassa a további küzdelemre. Az MVSE—Mezőhegyesi TE 3:0 (2:0). A Vasutas II. csapata itthon játszott bajnoki mérkőzést és 2:0-ás félidő után biztosan nyert M. Barátság—MTE ti. 4:0. Az M Barátság szép eredménnyel kezdte a tavaszi idényt, mert a protekciós álláson összeállított MTE II-et biztosan győzte le góljaival. Az MVSE ifidorozsmai ifi mérkőzés a dorozsmaiak meg nem jelenése miatt elmaradt. NB II. mérkőzések: Szeged, B. Előre Tisza 3:1 (2:1). Nagy küzdelemben a gólhelyzeteket jobban kihasználó csabai együttes győzött. MAKÓI NÉPÚJSÁG Az életszínvonal emeléséért Ina: Friss István Nyolc hónapos a stabilizáció. Eredményeit senki sem vonhatja kétségbe. Sikerült értékálló pénzt teremtenünk. Megszüntettük az infláció utolsó hónapjaiban tűrhetetlenné vált zűrzavart. A gazdasági élet nagy területeiről száműztük a spekulációt. Rendbeszedtük a termelés bomlásnak indult sorait. Helyreállítottuk város és falu anyagcseréjét, áruforgalmát, örülünk a stabilizálás eredményeinek, de nem állhatunk meg ott, ahol vagyunk. Nem hátra nézünk a megtett útra, hanem előre. Városi és falusi dolgozók panaszai és jogos követelései sürgetnek megoldást. A parasztság aratáskor a tavalyinál jobb árat akar a terméséért. A városi dolgozók ma sokkal rosszabbul élnek, miint a háború előtt, pedig akkor is szegények voltak. Ezzel a helyzettel nem békülhetünk kii. Vannak akik azt hiszik, hogy mi sem könnyebb, mint a bajokon segíteni. Fel kell emelni a mezőgazdasági termékek árait. Ezt elrendelheti a kormány. Fel kell emelni a béreket s fizetéseket is. A közalkalmazottaknál ez ugyancsak a kormány dolga, az iparban és kereskedelemben kiverekedhetnk a szakszervezetek. Valóban a kormány elrendelhetné, a szakszervezetek kiverekedhetnek ... Csak azt nem tudnák megakadályozni, hogy a lépések nyomán emelkedjék az államháztartás deficitje és emelkedjenek az árak is. Megindulhatna újra az árak és bérek versenyfutása és csúszhatnánk vissza az inflációba. Az egész reakció, a demokrácia minden ellensége, a tőkések jó része örömmel látná ezt a fejlődést. Mi, kommunisták, nem kérünk belőle és velünk tartanak ebben a kérdésben az ország szellemi és testi dolgozói. Feladatunk tehát az, hogy emeljük az életszínvonalat és ennek érdekében egyidejűleg megőrizzük a jó pénzt. Felkészültünk ennek a feladatnak a megoldásra. Itt van a hároméves terv. Fő célja, hogy a dolgozók három év múlva jobban élhessenek, mint a háború előtt. A jobb élet titka, a termelés lényeges emelése és a nemzeti jövedelem megfelelő elosztása. A termelés lényeges emelésének útja: tervszerű termelés és beruházás, a munka termelékenységének növelése, a termelés olcsóbbítása. Augusztus elsején meg akarjuk kezdeni a hároméves terv végrehajtását. Négy hónap választ el ettől a naptól és ezalatt a négy hónap alatt sok mindent kell megtennünk a végrehajtás előkészítítésére. Augusztus elseje egy nagy erőfeszítés kezdete és ennek az időpontnak komoly javulást kell hoznia dolgozók részére. Hogyan érhetünk el ilyen javulást? Úgy, hogy addigra jelentékenyen növeljük a munka termelékenységét, olcsóbbítjuk a termelést. Ma ugyanis bűnösen drágán és rosszul termelünk. Számos nyersanyag és félkész áruk belföldi ára olcsóbb a külföldinél. A munkából is alacsonyabb nálunk, mint a külföldii ipari országokban. De az olcsó -nyersanyagból és félkészáruból, alacsony munkabérrel gyártott- készáru már legtöbbször drágább nálunk, mint megfelelő párja a külföldön. A készáruk magas árában természetesen része van a helytelen ármegállapításnak, az Anyag- és Árhivatal rossz munkájának is. A mai árak egyik legnagyobb hibája, hogy még csak nem is serkentenek a helyzet megváltoztatására. Nem ösztönöznek arra, hogy gyáraink jobban kihasználják termelőképességünket, hogy üzemeink specializálódjanak, hogy gazdaságosabb termelési módszereket keressünk, hogy kevesebb idő és anyag menjen veszendőbe. Termelési módszereink elmaradottsága annyit jelent, hogy egy-egy munkás viszonylag kevés terméket állít ellő. Az elmaradottság így akadálya az életszínvonal emelésének. .Egyúttal azonban még egy baj hétforrása. Iparunk számos nyersanyagát külföldről kell behoznunk. Hogy' legyen' miből megvásárolnunk a nyersanyagot, árut kell külföldön eladnunk. De ki fog tőlünk, valamit is venni, ha ugyanazt másutt olcsóbban megkaphatja? A kettős bajnak egy az orvossága. Lehetővé tesszük az életszínvonal emelését és versenyképessé válunk a külföldön, ha észszerűbben, tehát olcsóbban termelünk. Más szóval: ha racionalizáljuk a termelésit. A racionalizálás gazdasági életünk továbi fejlődésének és a hároméves terv előkészítésének egyik döntő kérdése. Idestova elég régen beszélünk is róla, de gyakorlatilag a racionalizálás irányában egy lépést sem tettünk előre. Ezen sürgősen változtatni kell! Mi az oka annak, hogy a racionalizálás terén egyhelyben topogunk? Egyik oka kétségtelenül: a magántőke tartózkodó magatartása. Ennek a tartózkodásnak oka elsősorban a demokrácia iránti bizalmatlanság. A tőke magatartásának gyors megváltozására aligha számíhatunk. A racionalizálás elmaradásának másik oka, hogy nincs szerv, amely belenyúljon a gyárak, üzemek életébe, rendet teremtsen, felszámolja az elavult termelési módszereket. . Ilyen szerv lehetett volna az iparügyi minisztériumban működő Termelési Tanács. De a Termelési Tanács eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vagy gyökeresen meg kell változtatnia, vagy más megoldást kell találni. Volt és bizonyos mértékben van is még ellenállás a racionalizálással szemben a dolgozók is soraiban is. A felszabadulás előtti a racionalizálás eszköz volt a tőkés kezekben. Atermelés olcsóbbítása nélkül nincs reális alapja a dolgozók jóléte emelésének. Ahol a racionalizáláselllenes hangulatot sikerült megszüntetni, ott ezernyi ötlet, jó kezdeményezés mutatkozik a munkásság és a műszaki értelmiség részéről a temetés megjavítására. Ezeket az ötleteket, kezdeményezéseket minden eszközzel, propagandával, jutalmazással fel kell karolnunk. Munkásnak, értelmiségnek egyaránt legyen szívügye a racionalizálás. Meg kell érteniük, hogy xx jobban szervezett, észszerűbb termelés olcsóbbítja az árut, kiterjeszti piacát belföldön és külföldön, lehetővé teszi a sorozatban telő tömegtermelést, anyagot takarít meg és munkaerőt szabadít fel. Az olcsóbb termelés tehát több termelést jelent és reális alapot biztosít a reálbérek és fizetések emelésére. Mindnyájunk ügyéről van szó. Hogy a dolgozók életszínvonalát emelhessük: népmozgalommá kell ternni a racionalizálást. Makó m. város polgármesteréből. 1530—1947. Tárgy: A Maros hídfőnél lévő I.,II. és a lúdvári erlő sörháznál lévő I. és II. számú homokrakodóterületek bérbeadása. I ezzel a Tisza kiesett az elsőségért folyó küzdelemből. SzMTE—Wolfner 2:0. A szegedi I. osztály: Móra—SzAK II. 4:2, HTVE—SzATE 3:0, HMTE —UTC 2:0, Toldi—Battonya 7:0, Dorozsma—Rendőrség 2:0, Rákóczi- SzFTE 11:0. Női kézilabda: B. MÁV—MVSE 12:0. A makói csapat tartalékokkal meni át és súlyos, vereséget szenvedett a nagyon jó csabai hölgyektől. Nemzeti Bajnokság: Szeged, Újpest—Szeged AK 2:1, Szolnok—Ferencváros 1:0. Birkózás: Nyolc bajnokság közül kettőt a makóiak nyertek Szentesen A Szentesen megtartott belkerületi egyéni birkózóbajnokságon Szeged, *■rm Kecskemét, Oorosháza, Hódmezővásárhely, Szentes, Czegléd, Nagykörös és a Makód MTE vett részt Az MTE birkózói remekül szerepeltek s bár csak négy versenyzőt indított, mind a négy eredményt ért el. Bajnokságot nyert lepkesúlyban Tábori, minden ellenfelét tussal győzte le. Megérdemelné, hogy a fővárosban is szerepeljen. Légsúlyban Bittó szerezte meg a második bajnokságot. Középsúlyban a fiatal versenyző, Fekete II. 3. helyezett s kisnehézsúlyban Pappsajtolton a 3. helyezett lett. A vonat indulása miatt feladták utolsó mérkőzéseiket, ezért kerültek a harmadik helyre. 77 DARAB tízhónapos süldő elkóborolt, aki tud róla, jelentse dr Tokaji és Társa vasüzletében, vagy Kálváriám. 50. alatt, ahol jutalomban részesül. 1454 1947 április 1 Hirdetmény A Maros hídfőnél lévő I. és II. számú homokrakodóterületet folyó évi április hó 2-án, délelőtt 10 húkor, a lúdvári erdőnél lévő I. és II. számú homokrakodóterületet pedig, folytatólagosan 11 órakor a helyszínen tartandó árverésen bérbeadtam. Makó, 1947 március 29. Kiss Imre, 1425 polgármester. Rádió ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK Budapest I. 6.30: Falurádi. — 6.45: Reggeli torna.— 7.00: Hírek, műsorismertetés. — 7.20: Áttelepítési kormánybiztos közleményei. — 10.00: Hírek. — 12.00: Harangszó, hírek. — 14.00: Hírek. — 15.15: Rádióiskola. — 15.55: Műsorismertetés. — 17.00: Hírek. — 20.00: Hírek, sporthírek. — 21.50: Hírek és krónika orosz nyelven. — 22.00: Hírek. — 22.20: Mit hallunk holnap? — 24.00: Hírek. — 0.10: Hírek és krónika angolul. — 0.20: Hírek és krónika franciául. KEDD, ÁPRILIS 1 Budapest I. 7.20: Reggeli zene. Hanglemezek. 7.30: Izrelita vallásos félóra. 8.00: Nőnap Kínában. Előadás. 8.15: Szórakoztató szovjet hanglemezek. 9.00: Berki Horváth Géza cigányzenekara. 12.15: Halmy Lujza énekel, Inselt Kató zongorázik. 13.00: A tanonc- és ifjúmunkásotthont építő mozgalomról. Előadás. 13.15: A házi együttes játszik. 14.10: Levelek Svédországból. Előadás. 14.30: Zenei mikrofonpróba a Stúdióban. Vezeti Pluhár István. 15.00: Szövetkezeti negyedóra. 16.00: Beszélgetés Hedry Aladár egyetemi orvostanárral 16.10: Kulisszák költője. Előadás. 16.40: Kamarazene. Előadás. 17.10: Az MKP párthíradója. 17.30: A Vöröskereszt közleményei. 18.00: Hárman az április 1-ről. Vidám történetek. 18.15: Mit üzen a Rádió? 18.30: A mi kis műsorunk. Vidám rádiójáték. 20.20: 80 perc a Pódium műsorából. 21.40: Angol nyelvoktatás. 22.30: Nagy Izabella és Vargha Imre magyar nótákat énekel. Oláh Kálmán cigányzenekara muzsikái. 23.00: Tánczene. Hanglemezek. makói népújság demokratikus politikai napilap- Felelős szerkesztő: Köttetek László. Felelős kiadó: Kónya Lajos. Makói „Szabadság" Nyomdaipari Iv , Makó, Szegedi utca 1. szánt. Felelős nyomdavezető: Halász Ferdináed.