Makói Ujság, 1939. november (5. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

2 Koksz, darabos­­ SZÉN, tűzifa HERTZ ÉS társa Kossuth­ utca 54. sz. Telefon: 246. 2975 A megbélyegzett asszony. A Park Mozi fimje, Victor Francon, a szakállas fran­cia amorózó, akit mozilátogatóknak nem kell külön bemutatni, hatalmas hidat épít Mongóliában a franciák megbízásából, egy Oxfordban vég­zett elegáns és titokzatos mongol herceg területén. Ennek a hercegnek az a szokása, hogy mindent, ami az övé: embert, állatot, tárgyakat le­bélyegez. A tüzes parázson izzó vasbélyegző állandóan a keze ügyé­­ben van. Ezt a szerepet a nálunk szintén ismert japán színész, Haya­­kawa játssza. A harmadik főszereplő a francia mérnök jóval fiatalabb szép felesége, aki hibát követ el, bajba kerül, amiből a herceg segíti ki, de ezért igen súlyos árat köve­tel. Amikor azt nem kapja meg, fel­robbantja a hatalmas hidat, amely a szemünk láttára omlik össze. Az asszony szerepét a finom és halkszavú Lise Delamare alakítja, akinek drámai kitörései meglepően erőteljesek és nagy nagy szerepe van még a markánsarcú, kitűnő Louis Jouvetnek, aki egy intrikus szerepet, a herceg sötétlelkű bizal­mas kegyencét játsza félelmes erő­vel. A világháború lapjairól. 1916. november 1. Erélyes, céltudatos és eredményes vezetéssel, valamint kimagasló sze­mélyes vitézléssel tűnt ki az erdé­lyi hármas határ (Bukovina, Romá­nia és Erdély határa) közelében ví­vott harcok alatt Borza Béla, volt nyitrai 14. honvéd gyalogezredbeli százados, mint zászlóaljparancsnok. Ezen a napon erőltetett menetben átvezette zászlóalját a Kelemen hegy­ség erdős, szakadékos és úttalan te­repén az oroszok hátába és a Dor­­na Vatra környéki Covercanál tűz­zel rajtaütött egy ezred erejű orosz oszlopon, amelynek óriási vesztesé­geket okozott. Azáltal, hogy az el­lenséget lekötötte, a szomszéd had­test előrejutását is lehetővé tette. A 3. osztályú Vaskoronarenddel tün­tették ki. MAKUI UJSAQ Egyhangúlag Bajusz Gyulát választották meg Apátfalva vezető jegyzőjévé. A Csorba-Eckhardt párt tüntető kivonulása. Tegnapelőtt jegyzőválasztás volt Apátfalván. A jegyzőválasztásra 40 községi képviselő gyűlt egybe a köz­ségházán. Az állásra öt pályázó volt: Erdélyi András apátfalvi, Be­­lovai Sándor magyarcsanádi segéd­jegyző, Ruttkay Dániel püspökjelei, Bajusz Gyula királyhegyesi vezető jegyző és végül­­dr. Lukács Jenő apátfalvi segédjegyző. Kovács Ágoston főszolgabíró az öt pályázóból csak hármat jelölt, Bajusz Gyulát, Rittkay Dánielt és Erdélyi Andrást. Ekkor felállt Veréb Mátyás s kérte a főszolgabírót, hogy dr. Lukács Jenőt is jelölje, de Ko­vács Ágoston főszolgabíró közölte vele, hogy amikor 5 pályázó közül hármat jelölt, eleget tett törvény­szabta kötelességének. Erre idősebb Szentesi István füg­getlen kisgazdapárti hangadó azzal a kijelentéssel, hogy: — Ha a mi emberünket nem je­lölték, köszönjük a meghívást, mi eltávozunk ! — nyolc hívével együtt tüntetően elhagyta az üléstermet. Erre a közgyűlés egyhangúlag, köz­­felkiáltással Bajusz Gyulát válasz­totta meg jegyzőnek. Bajusz Gyula a hivatali esküt ott nyomban le is tette. Nem győzte várni a halált, a ház eléje ment Nyolcvanéves öregember különös öngyilkossága Földeákon. Határtalan lelkierő és szívós aka­rás kellett ahoz az öngyilkossághoz, melyet egy nyolcvanesztendős föl­deáki öregember követett el ma dél­előtt 10 órakor. Ülő helyzetben a a sublótgombra kötötte fel magát a halálra szánt öregember s guggoló helyzetben a maga erejéből húzta meg nyakán a zsineget, míg meg nem fulladt. A nem mindennapi öngyilkosság­ról a Makói Újság földeáki tudósí­tója ezeket jelenti: © Régóta súlyos, gyógyíthatatlan be­tegségben szenvedett Sándor Tóbiás 80 éves, földeáki tanya 2. szám alatti lakos gazdálkodó. Sok fájdal­ma, kínja már régen halálra kese­rítették a szegény öreget, akinek amúgy se sok öröme volt az élet­ben. Panaszkodott is a hosszú életre s a halálra, amely sehogysem akar érte jönni, pedig ő szívesen követné hívását, ha pedig soká késik, maga siet eléje, maga hívja meg a kín­jaitól megszabadító halált, ígéretét pontosan halottak napján váltotta be. Délelőtt 10 órakor, mi­kor egyedül maradt szobájában, ma­­nillából zsineget sodort, azt reákö­tötte a sublót két porcellán gomb­jára, azért kettőre, nehogy lesza­kadjon alatta — azután a hurkot a nyakába illesztette s guggoló hely­zetben addig húzta a hurkot, mig nyakán jól megfeszült, így érte őt az annyira áhitott halál. A földkérdés, a termelés átállítása, értéke­sítési és nyersanyag gazdálkodási, növény­­védelmi és egyéb fontos gazdakérdések a kecskeméti gazdakamara választmányi ülésén. Szombaton tartotta a Duna-Tisza­­közi Mezőgazdasági Kamara Máriássy Mihály elnöklése alatt választmányi ülését. Az elnök megnyitójában a földkérdésről szólva megállapította, hogy az agrártársadalom legfonto­sabb problémájának megoldására irányuló törvényjavaslat ma elsősor­ban honvédelmi kérdés , a mező­­gazdasági kamara azonban elsősor­ban annak termelési és értékesítési oldalával kíván foglalkozni. A mező­­gazdasági kamarának a kisbirtokosok körében megfelelő felvilágosító mun­kával arra kell törekedni, hogy a földbirtoktörvény által létrehozott kis­gazdaságok termelése eredményes legyen és ezáltal a termelésben visz­­szaesés ne következzék be. A ter­melés átállítása tulajdonképen érté­kesítési kérdés. Kamarai kérdés kell hogy legyen az értékesítés megszer­vezése is. Az elnöki megnyitó után a vá­lasztmány Kováts Jenő hódmező­­sárhelyi tag emelkedett szellemű be­szédével leplezte le Szentjóby-Staub Elemér volt kamarai elnök arcképét. —Park mozi —... k November 3 án és 4 én, pénteken és szombaton 6 és fél 9, 5 5-én, vasárnap 3­5, 7 és 9 órakor. Kelet titokzatos-­­i­­lága minden rejt­elmet vet megelevenül fi münkben. I A MEGBÉLYEGZETT ASSZONY ! Egy eltévelyedett előkelő európai asszony kalandja az exotikus Ke- R­leien. Rendezte: Marcell L’Herbier.­­• Főszereplők: A mongol her- R­ceg Sestue Hayakawa, A herceg kegyence Louis Jo­uvet. Francia mérnök Viktor Francon, A felesége Lise fer Delamare. Izgalmas, érdekes, művészi. Magyar Híradó I . Ezt a műsorunk­at csak 16 évnél idősebben tekinthetite meg.­­ Bérletszelvények minden előadáson, vasárnap is, érvényesek, -6- 1 1939. november 3 Dr. Gesztelyi Nagy László­ igaz­­gató a magyar nyersanyag gazdál­kodás kérdésével foglalkozva beje­lentette, hogy a jövő évi rézgálic gyártáshoz szükséges rezet jórész­ben sikerült biztosítani. Bejelentette továbbá, hogy a juhászatok fejlesz­tése érdekében a kamara még foko­zottabb tevékenységet fog kifejteni. Az elmúlt esztendőben 14 és fél millió pengő értékű gyapjúáru jött be az országba, jövőre ezt belső termeléssel kell előteremteni. A hi­vatalos tényezők álláspontja az, hogy az árak ne emelkedjenek s ha ez máskép nem kerülhető el, inkább a minőségből kell engedni. Megálla­pítja, hogy az idei gyenge szürete­ket a rossz idő is hátráltatta. A szakoktatás kérdéseiről szólva beje­lentette, hogy a kamara hálásan veszi tudomásul a földmivelésügyi miniszter intézkedését, amellyel a jövő esztendőre 14 téli gazdasági iskolának a költségeit biztosította. A múlthoz képest ez nagy fejlődést jelent. Megállapította, hogy a ma­gyarországi alacsony búzatermésát­­lagnak oka, hogy gyenge minőségű talajokon is folyik búzatermelés. Ennek az állapotnak megszüntetése az ország érdeke. Szabó Lajos kamarai h. igazgató a kamara 18-ik költségvetését ter­jesztette elő, amely csak három szá­zalékos illetékbevétellel számol. A A költségvetéshez hozzászóltak, Ni­­csovics György (Csanádalberti) a juhértékesítésről, a néprádióról és a szikesek javításáról szólott. Dr. Tel­­bisz Imre (Medgyesegyháza) a tisza­­vidéki búza jegyzésének visszaállí­tását tette szóvá. Indítványozta, hogy körzetenként állapíttasanak meg mint a munkásszerződések. S. Bálint György alelnök (Makó) a baromfi­kivitel ellanyhulásáról beszélt és kérte, hogy a kis exportőrök na­gyobb kontingenst kapjanak. Berta Mihály (Hódmezővásárhely) az in­­ségmunka ellen szólalt , hogy a munkakerülők szaporodása miatt nem szabad az egész mezőgazdasági munkásság felett pálcát törni. Dr. Szabó Iván hangsúlyozta, hogy a gazdanevelés mellett gondot kell for­dítani a munkásnevelésre is. A kun­sági szik és homok érdekében ka­marai akciót sürgetett, hangsúlyozta, hogy a pajzstetű veszedelem a Du­na­­Tisza közének élet halál kérdése lett. Kérte a kamarát, hogy a mész­­kénlé előállításának biztosítására esz­közölje ki, hogy a kormány tegye lehetővé a szicíliai kén behozatalát. Elismerését fejezte ki a kamarának, hogy nehéz viszonyok között is szé­pen meg tudta őrizni vagyoni hely­zetét. Simonffy Ferenc dr. (Hódme­zővásárhely) a munkáskérdésnél fel­merült anomáliákat tette szóvá. Ez­után Máriássy Mihály elnök és dr. Gesztelyi Nagy László igazgató ki­merítően válaszoltak a feltett kérdé­sekre. Korzo mozi­k -­­.. November 4 én, SZOMBATON 6 és fél 9 órakor, 5-én, VA­SÁRNAP délután 3, 5 és este 7 és 9 órai kezdettel bemutatjuk minden idők legnagyobb sikerű MAGYAR FILMJÉT Bors István írta : Hunyadi Sándor.­­ A főszerepekben : Páger Antal, Tolnay Klári, Pether Ferenc, Mihályit Béla, Eszenyi Olga Földényi László, Lodomorszky Margit, Gár­day Lajos, stb. - o - Ezenkívül: Magyar Hír­adó.

Next