Makói Ujság, 1940. október (6. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-03 / 250. szám
1940. november 3 Miért folyik a háború? Az oknyomozó történelem tárgykörébe tartozik annak megállapítása, hogy mik voltak a nagy világesemények tulajdonképeni okai. Aminthogy a világháborúnak nem az osztrák—magyar trónörököspár meggyilkolása volt az oka, hanem az orosz imperialista törekvés és Szerbia gazdasági elzártsága, épen úgy a mai — ma még csak — európai háború sem azért tört ki, hogy a kétféle világnézet — a demokrácia és az úgynevezett totális vagy diktatórikus — megküzdjön egymással, henem azért, hogy Európának azok a népei, amelyek népfeleslegeiket országaik merev határain belül elhelyezni és részükre megfelelő szociális, gazdasági és kulturális feltételeket biztosítani nem tudtak, ilyen területeket szerezzenek. E törekvések szempontjából minden időben elsősorban Afrika jöhetett számításba, amely földrész nemcsak közelségénél, de természeti kincseinél fogva is szinte önmaga kínálkozik a gyarmatosításra. S amint azt a történelemből tudjuk, az ókortól kezdve Napóleonon keresztül napjainkig egyetlen erőt érző, szapora, vagy vállalkozószellemű kereskedő nemzet sem mulasztotta el, hogy Afrika testéből kisebb-nagyobb területet biztosítson magának. Afrikát általánosságban a „legsötétebb" jelzővel szokták emlegetni, mert közelsége dacára a legismeretlenebb földrész volt. A modern utazók azonban minden zegét-zugát átkutatva megállapították, hogy természeti kincsei egyenesen számbavehetetlenek és földjén elképzelhetetlen mértékű kiaknázatlan energiák vannak s állanak a kulturember rendelkezésére. Területének több mint egyharmad része francia birtok, amelyen körülbelül 30 millió bennszülött él. Ezek a gyarmatok szolgáltatják a világ foszfát termelésének körülbelül 41, az ételolaj termelésnek pedig 13 százalékát. Ezeken kívül természetesen sok más terményt és természeti kincset szolgáltatnak az anyaországnak. Az angol birtokok, bár lényegesen kisebb területűek, népességben, gazdasági erőben és jelentőségben — Egyptom nélkül is — hasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a franci birtokok. Az angolok afrikai gyarmatain összesen 62 millió benszülött él s e gyarmatok szolgáltatják; a világ étolajának 42, a kakaó termésnek 50, a réztermelésnek pedig 12 százalékát az egyéb igen jelentékeny exportcikkeken kívül. Jelentőségben harmadik helyen állanak a belga gyarmatok. Ezeknek területe huszonötszörösen meghaladja az anyaország területét. Itt termelik a világ rézprodukciójának több mint 8 százalékát, ezenkívül itt vannak a legnagybb cukornád- banán-és kókuszdió-ültetvények. Az afrikai területfoglaló országok sorában nem utolsó helyen fekszik Spanyolország, Portugália és legújabban — Abesszínia elfoglalása következtében — Olaszország is, amely országok gyarmatai mind sokszorosai az anyaország területének. A volt német gyarmatok, melyek a világháború óta angol igazgatás alatt álló úgynevezett mandatárius területek, aránylag ritkábban lakottak és természeti kincsekben is szegényebb mint az előbb említett országok kincses gyarmatai. Világviszonylatban csak kétféle exportcikk termelésében tűnnek ki és pedig a foszfátok és a modern acélgyártás egyik igen fontos mellékanyagának, a vanidiumércnek termelésében. Az anyaország ellátásában azonban mégis igen nagy szerepet játszottak ezek a szegényesnek mondható, de az anyaországénál körülbelül ötszörte nagyobb területű gyarmatok, mert eltekintve a népfelesleg és a munkanélküliség levezetésének lehetőségétől, az az anyaország kakaószükségletének egyharmadát tudták fedezni, azonkívül ellátták banánnal, növényi olajokkal és müfával, de termeltek aranyat, sőt gyémántot is. Afrika a nemzetközi forgalomban kiaknázatlansága dacára is, több mint 300 millió angol font értékkel szerepelt. Ez az összeg pedig közel 8 és fél milliárd pengőt jelent, vagyis majdnem annyit, amennyi Csonka- Magyarország három évi nemzeti jövedelme volt. Kétségtelen, hogy a „fekete földrész" jelentősége óriási módon megnövekedett s az is bizonyos, hogy a háború befejeztével alaposan meg fog változni Afrika térképe, mert a parancsoló szükségszerűségeknek útját állni fegyverrel sem lehet. (V • • y) MÁK©!0JSAG A „büntetett előélet" törlésének módja. Rövidesen új törvénnyel gazdagodik a magyar törvénytár. A képviselőház bizottságai már letárgyalták az úgynevezett rehabilitációs törvényjavaslatot és kétségtelen, hogy a javaslat rövidesen törvényerőre emelkedik. A törvényjavaslat lényege, hogy azoknál az egyéneknél, akik arra érdemesnek bizonyulnak, megszünteti a „büntetett előéletet". Ez azt jelentette eddig, hogy a büntetett előéletű egyén nem juthatott iparigazolványhoz, vagy egyéb jogosítványhoz. Az új törvényjavaslat szerint büntetett előélet megszüntethető és töröltethető, mégpedig abban az esetben, ha a bűntett miatt történt elítélés óta öt év, más esetben három év eltelt a főbüntetés kiállása óta s az illető egyén tisztességes életmódot folytatott, a bűncselekményével okozott kárt jóvátette és a megbélyegzés törlésére egyébként is érdemesnek bizonyul. Nem lehet viszont mentesíteni a hátrányos jogkövetkezmények alól azt, aki hivatalvesztést, vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll, valamint aki ellen bűntett, vagy szándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. A hátrányos jogkövetelmények megszüntetését az elítélt a szükséges adatok és bizonyítékok bemutatásával annál a bíróságnál kérheti, mely a büntetőügyben első fokon határozott. A mentesítésről döntő bíróság az iratokon kívül az elítélt egész magatartásáról és egyéniségéről, életfelfogásáról alkot magának véleményt és a mentesítés kérdésében ennek alapján határoz. Ki kell terjesztenie figyelmét mindazon bűncselekményekre, amelyeket a kérelmező valaha elkövetett. A bíróság hivatalból gondoskodik a bizonyítási anyag összegyűjtéséről és a döntés legfontosabb alapja a kérelmező egyéniségének, magaviseletének és életmódjának tüzetes megismerése. A törvény végrehajtása során gondoskodnak arról, hogy megfelelő szervek és szervezetek minden lényeges körülményre kiterjedő és megbízható vizsgálata alapján készült környezettanulmányok álljanak a bíróság rendelkezésére. Kneipp emlékének: tígy kell élnetek« Ez volt a címe annak a világhírű munjkának, melyben Kneipp az észszerűélet irányítására szolgáló napi parancsait állította össze és amelyet a modern táplálkozástudomány mindenkori alapigazságának tekinthetünk. Sok régi bölcsességet újított fel benne, de még több újat tett hozzá. Életműve koronájának tekintette, hogy élete alkonyán még malátakávéjával, a kitűnő Kneipp malátakávéval is megajándékozhatott bennünket. Olyan ital ez, melyben valósággal ízlelhetjük a gyártás után is egészben maradt és hámozatlan árpaszemek teljes erejét. E kávéban minden egyes árpaszem a maga teljes keményítő tartalmával jóízű, egészséges és édes malátává változik. Minden szemet héjastól duzzasztottak, por kettek, pirítottak, karamellizáltak és tisztán, finoman impregnáltak. Ezért olyan egészséges és frissítő tehát ez a jó Kneipp malátakávés. Zamatos, miként az életerőt adó kenyér. És valóban olyan is, mint a legízletesebb tápláló kenyér a kávéscsészében. Nem hiányozhatik egyetlen reggeliző asztaltól sem. Egyetlen nap sem. Ez az ital az egészség és erő kútforrása. Valóságos gyógyforrás:„ ahogy néha Kneipp maga is nevezte, ügyünk Kneipp malátakávét! Ezt imafifi maga adta az emírfinéisztek. 3