Makói Ujság, 1940. október (6. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

1940. november 3 Miért folyik a háború? Az oknyomozó történelem tárgy­körébe tartozik annak megállapítása, hogy mik voltak a nagy világese­mények tulajdonképeni okai. Amint­hogy a világháborúnak nem az osztrák—magyar trónörököspár meg­gyilkolása volt az oka, hanem az orosz imperialista törekvés és Szerbia gazdasági elzártsága, épen úgy a mai — ma még csak — európai háború sem azért tört ki, hogy a kétféle világnézet — a demokrácia és az úgynevezett totális vagy dikta­tórikus — megküzdjön egymással, henem azért, hogy Európának azok a népei, amelyek népfeleslegeiket or­szágaik merev határain belül elhe­lyezni és részükre megfelelő szo­ciális, gazdasági és kulturális felté­teleket biztosítani nem tudtak, ilyen területeket szerezzenek. E törekvések szempontjából min­den időben elsősorban Afrika jöhe­tett számításba, amely földrész nem­csak közelségénél, de természeti kin­cseinél fogva is szinte önmaga kí­nálkozik a gyarmatosításra. S amint azt a történelemből tudjuk, az ókor­tól kezdve Napóleonon keresztül napjainkig egyetlen erőt érző, sza­pora, vagy vállalkozószellemű keres­kedő nemzet sem mulasztotta el, hogy Afrika testéből kisebb-nagyobb területet biztosítson magának. Afrikát általánosságban a „legsö­tétebb" jelzővel szokták emlegetni, mert közelsége dacára a legismeret­lenebb földrész volt. A modern uta­zók azonban minden zegét-zugát átkutatva megállapították, hogy ter­mészeti kincsei egyenesen számba­­vehetetlenek és földjén elképzelhe­tetlen mértékű kiaknázatlan energiák vannak s állanak a kulturember ren­delkezésére. Területének több mint egyharmad része francia birtok, amelyen körül­belül 30 millió bennszülött él. Ezek a gyarmatok szolgáltatják a világ foszfát termelésének körülbelül 41, az ételolaj termelésnek pedig 13 szá­zalékát. Ezeken kívül természetesen sok más terményt és természeti kincset szolgáltatnak az anyaország­nak. Az angol birtokok, bár lényegesen kisebb területűek, népességben, gaz­dasági erőben és jelentőségben — Egyptom nélkül is — hasonlíthatat­lanul nagyobbak, mint a franci bir­tokok. Az angolok afrikai gyarmatain összesen 62 millió benszülött él s e gyarmatok szolgáltatják; a világ ét­olajának 42, a kakaó termésnek 50, a réztermelésnek pedig 12 százalé­kát az egyéb igen jelentékeny ex­portcikkeken kívül. Jelentőségben harmadik helyen ál­lanak a belga gyarmatok. Ezeknek területe huszonötszörösen meghaladja az anyaország területét. Itt termelik a világ rézprodukciójának több mint 8 százalékát, ezenkívül itt vannak a legnagybb cukornád- banán-és kó­kuszdió-ültetvények. Az afrikai terü­letfoglaló országok sorában nem utolsó helyen fekszik Spanyolország, Portugália és legújabban — Abesszí­nia elfoglalása következtében — Olaszország is, amely országok gyar­matai mind sokszorosai az anya­ország területének. A volt német gyarmatok, melyek a világháború óta angol igazgatás alatt álló úgynevezett mandatárius területek, aránylag ritkábban lakot­tak és természeti kincsekben is sze­gényebb mint az előbb említett or­szágok kincses gyarmatai. Világ­­viszonylatban csak kétféle export­cikk termelésében tűnnek ki és pe­dig a foszfátok és a modern acél­gyártás egyik igen fontos mellék­anyagának, a vanidiumércnek terme­lésében. Az anyaország ellátásában azonban mégis igen nagy szerepet játszottak ezek a szegényesnek mond­ható, de az anyaországénál körül­belül ötszörte nagyobb területű gyar­matok, mert eltekintve a népfelesleg és a munkanélküliség levezetésének lehetőségétől, az az anyaország kakaó­szükségletének egyharmadát tudták fedezni, azonkívül ellátták banánnal, növényi olajokkal és müfával, de termeltek aranyat, sőt gyémántot is. Afrika a nemzetközi forgalomban kiaknázatlansága dacára is, több mint 300 millió angol font értékkel szerepelt. Ez az összeg pedig közel 8 és fél milliárd pengőt jelent, vagyis majdnem annyit, amennyi Csonka- Magyarország három évi nemzeti jövedelme volt. Kétségtelen, hogy a „fekete föld­rész" jelentősége óriási módon meg­növekedett s az is bizonyos, hogy a háború befejeztével alaposan meg fog változni Afrika térképe, mert a parancsoló szükségszerűségeknek út­ját állni fegyverrel sem lehet. (V • • y) MÁK©!­0JSAG A „büntetett előélet" törlésének módja. Rövidesen új törvénnyel gazda­godik a magyar törvénytár. A kép­viselőház bizottságai már letárgyal­ták az úgynevezett rehabilitációs tör­vényjavaslatot és kétségtelen, hogy a javaslat rövidesen törvényerőre emelkedik. A törvényjavaslat lényege, hogy azoknál az egyéneknél, akik arra érdemesnek bizonyulnak, megszün­teti a „büntetett előéletet". Ez azt jelentette eddig, hogy a büntetett előéletű egyén nem juthatott ipar­igazolványhoz, vagy egyéb jogosít­ványhoz. Az új törvényjavaslat sze­rint büntetett­­ előélet megszüntet­hető és töröltethető, mégpedig ab­ban az esetben, ha a bűntett miatt történt elítélés óta öt év, más eset­ben három év eltelt a főbüntetés ki­állása óta s az illető egyén tisztes­séges életmódot folytatott, a bűn­cselekményével okozott kárt jóvátette és a megbélyegzés törlésére egyéb­ként is érdemesnek bizonyul. Nem lehet viszont mentesíteni a hátrányos jogkövetkezmények alól azt, aki hivatalvesztést, vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll, va­lamint aki ellen bűntett, vagy szán­dékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. A hátrányos jogkövetelmények meg­szüntetését az elítélt a szükséges adatok és bizonyítékok bemutatásá­val annál a bíróságnál kérheti, mely a büntetőügyben első fokon határo­zott. A mentesítésről döntő bíróság az iratokon kívül az elítélt egész magatartásáról és egyéniségéről, élet­­felfogásáról alkot magának véleményt és a mentesítés kérdésében ennek alapján határoz. Ki kell terjesztenie figyelmét mindazon bűncselekmé­nyekre, amelyeket a kérelmező valaha elkövetett. A bíróság hivatalból gondoskodik a bizonyítási anyag összegyűjtéséről és a döntés legfontosabb alapja a kérelmező egyéniségének, magavise­letének és életmódjának tüzetes meg­ismerése. A törvény végrehajtása so­rán gondoskodnak arról, hogy meg­felelő szervek és szervezetek min­den lényeges körülményre kiterjedő és megbízható vizsgálata alapján ké­szült környezettanulmányok álljanak a bíróság rendelkezésére. Kneipp emlékének: tígy kell élnetek« Ez volt a címe annak a világhírű mun­j­kának, melyben Kneipp az észszerű­­élet­ irányítására szolgáló n­api paran­csai­t állí­totta össze és amelyet a modern táplálkozás­tudomány mindenkori alapigazságának te­kinthetünk. Sok régi bölcsességet újított fel ben­ne, de még több újat tett hozzá. Élet­műve koronájának tekintette, hogy élete alkonyán még malátakávéjával, a kitűnő Kneipp malátakávé­val is megajándékoz­hatott bennünket. Olyan ital ez, melyben valósággal ízlelhetjük a gyártás után is egészben maradt és hámozatlan árpaszemek teljes erejét. E kávéban minden egyes árpa­szem a maga teljes keményítő tartalmával jóízű, egészséges és édes malátává változik. Minden szemet héjastól duzzasztottak, por kettek, pirítottak, karamellizáltak és tisztán, finoman impregnáltak. Ezért olyan egészsé­­ges és frissítő tehát ez a jó Kneipp malátakávés. Zamatos, miként az életerőt adó kenyér. És valóban olyan is, mint a legízletesebb tápláló kenyér a kávéscsészében. Nem hiá­­nyozhatik egyetlen reggeliző asztaltól sem. Egyetlen nap sem. Ez az ital az egészség és erő kútforrása. Valóságos gyógyforrás:„­ ahogy néha Kneipp maga is nevezte, ügyünk Kneipp malátakávét! Ezt im­afifi maga adta az emírfinéisztek. 3

Next