Makói Ujság, 1942. november (8. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-03 / 248. szám
4 ményéről mi is nemsokára meggyőződhettek, mert éppen most kezdődik meg a tüzérség munkája. önkéntelenül mindnyájan az óránkra nézünk és utána azonnal az ég felé fordítjuk fejünket A levegőben suhognak már a gránátok. Az ágyuk dörejét még nem halljuk. (Feszülten figyelünk abba az irányba, ahol az ellenséges állások vannak. Eget-földet rázó dörrenéssel, recsegéssel és ropogással robbannak a célban, a lövedékek. Föld, inat, gerendák és emberi testrészekből álló hatalmas gomolyagok szállnak az ég felé. Valóban a pokol szabadult elő tőlünk egykilométerre a vörös állásokra. A füsttelegek lassanként teljesen elbontják északnyugatra a láthatárt, sűrű füsttelhők hömpölyögnek felénk. A levegő lőporszagtól terhes, egymás szavát is csak kiabálva értjük meg a pillanatonként ismétlődőintonációban. Az üregek torka okádja a halált és rombolást a vörös kiserődökre. Egy tüzérezredes úr tájékoztat, hogy hány ágyú és tarack lövi az ellenséges állásokat. Egy-egy célterületet öt percig tartanak tűz alatt, azután a tűzcsapást tovább helyezik. Az első és második összecsapást, a két dombra helyezték azután ötpercenként viszik tovább a domboktól északnyugatra, hogy az ellenség ellenséges utánpótlást és erősítési kísérleteit megakadályozzák, továbbá a Don túlsó partján levő szovjet üteg és aknavető állásokra. Ugyanekkor több üteg északnyugatra és északra ködösítő gránátokkal zárja el a két dombot az ellenség látása elől és ezáltal megakadályozza azt, hogy a vörösök tájékozódjanak szándékainkról. 16 óra 19 perckor a Bagoly jelenti, hogy a szovjet ütegek a Don tulsó partján negyedórás tűz után visszavonulóban vannak N. falu felső vége felé, továbbá, hogy a becsapódások a Bon két partján és a dombok tetején pontosan fekszenek. Közben Csekme László tüzér hadnagy behangolja a rádiókészüléket, hogy vonalszakadás esetén is meglegyen az összeköttetés a Bagoly és a Fogas előretolt felderítőrajokkal és a felderítőrepülőgépek rádiójával. 16 óra 22 perckor két lűzérfelderítőgép hűz el fejünk felett az ellenséges állások felé. Egészen alacsonyan, 1500—1800 méter magasan szállnak. Ezek közüik majd rádión a becsapódások eredményét és a kiváltott ellenséges megmozdulásokat. A mérőszázad részlegei a jelentést azonnal kiértékelik és szükség szerint odairányítják a tűzcsapást. Három perc múlva hat saját nehézbombázónk száll a roncs állások felé és egy-két perc múlva az előbb említett két falu környékén robbannak bombáik tompa dördüléssel. A vörösök gépágyukkal lövik bombázóinkat, — jól látszik a nyomjelzőlövedékek fehér füstcsíkja és virága — de sikertelenül, sőt azok viszonzásul géppuskával pásztázzák végig állásaikat. Tüzérségünk 16 óra 50 perckor végigmegy mind a tíz tűzterületen és most visszatér a másodikra,arra a dombra, ahol a két rohamszázadunk be fog törni az ellenséges állásokra. Ezt öt percig tartják zárótűz alatt, miközben rohamszázadunk a tűz fedezete alatt a vörös állások közvetlen közelébe kúszik. Most már rohamtávolságra vannak a vörös bunkerektől és így tüzéreink a tüzet az első tűzterületre, a hozzánk legközelebb levő és legmagasabbb dombra helyezik át. Most már mindkét oldalról beleszólnak a harcba a géppuskák és golyószórók is. A gránátok szüneteiben kivehetjük a mieink mélyebb és a vörösök magasabb hangú géppuskáinak kelepelését. Pontosan 17 órakor mindkét rohamszázadunk betör az ellenséges állásokba, a második és harmadik domb között a völgyben és főleg a második domb peremén nyomul a Don felé. Idehullik a géppisztolyok és golyószórók szünet nélküli és a rohamozó századok csatakiáltása A támadás pontjától jobbra, észak felé ugyanebben az időpontban egy másik századunk színlelt támadást hajt végre, hogy az ellenséget megtévessze és a szemben lévő szovjeterőket lekösse, nehogy azok a szorongatott két domb erőinek segítséget nyújthassanak. Tüzérségünk a támadás megindulásakor a tüzet a domboktól balra és a Don túlsó felére helyezte át, zárótűzzel lefogja a vörösöket, hogy minden utánpótlástól és összeköttetéstől elzárja a megtámadott részt. A mieink a második domb tetején éppen egy bunkert fogtak körül és a vörösök a lángszóró hatása alatt feltartott kézzel, fegyvertelenül jönnek elő. A támadás lendületesen halad előre. A rohamszázadok mögött most egy gyalog-zászlóaljunk is felfejlődött és az elfoglalt állásokat megszállva, beleavatkozik a harcba. A repülő az előremegállapított rakétajelekkel — mivel a rádióösszeköttetés megszűnt — a becsapódás után azonnal jelenti, hogy a becsapódás száz méterrel jobbra ment, mire Csekme László tüzérhadnagy rögtön helyesbít és a következő lövések a szovjet ütegeket már telibetalálják és elhallgattatják. Az, ellenség veszteségei sebesültekben a mienket legalább tízszeresen felülmúlják. A jelentések szerintsok bunkert, teljesen megsemmisített a tüzérségi találat. Ebben az időpontban a vörösök már egészen a Don partjára szorultak le és saját erőink körülvették őket. Lehetetlenség a visszajutásuk. Kilátástalan helyzetüket belátva megadják magukat. Este 6 órára mindkét domb a kezünkbe került. MAKÓI ÚJSÁG. jú 88 as gépek a fellegek felett. Felemelik a hadisegélyt, kétszeres zsoldot kapnak a fronton küzdő honvédek A keleti harctéren látogatást tett Nagy Vilmos honvédelmi miniszter visszatérőben Kievben fogadta a Tábori Újság munkatársát akinek az alábbi nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: — Utamnak két fő célja volt — kezdte nyilatkozatát a honvédelmi miniszter —, megszemlélni a megszállott területek biztosítását végző csapatokat és látogatást tenni az első várnaiban küzdő fiainknál. Sokat láttam, sokakkal beszéltem, nagy és őszinte élmények mélyültek el bennem. Mindezek azt a meggyőződésemet érlelték meg, hogy a lemagasabb veztésnek is fel kell vennie a kapcsolatot a honvéddel,aki puskával kezében vagy lövege mellett látja el nehéz és halálos bátorságot követelőszolgálatát. — Az anyaországban élők közül igen sokaknak bizony sejtelmük sincs arról, hogy ez a szolgálat néha mennyi önfeláldozást, fáradtságot, küzdést, kitartást, lelkesültséget és áldozatot követelt A magyar honvéd lelke mindezzel tele van, szíve és tudata együtt küzd a nagy célért, végkép biztosítani hazája nyugalmát. De különösképpen gyermekei sorsát és jövőjét. 1942. november 3. A hadisegély. A tudósító ezek után a hanksegélyek és az ehhez tartozó kérdéseket vetette, fel. Nagy Vilmos miniszter hangja meleggé vált, szavait a gondoskodás és szeretett sütötte át. — Máris intézkedés történt a hadisegély felemelésére. Ezt a kérdést közmegelégedésre fogjuk elintézni. De rendezzük a nemzet egyik nagyon fontos problémáját. h. a hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkantak ügyét is. A hadiárvák, hadiözvegyek, hadirokkantak sohasem fognak olyan helyzetbe jutni, hogy elhagyatottaknak és veszteseknek érezzék magukat. Ők valamenynyien óriási áldozatot hoztak, tehát áldozatos szeretettel áll melléjük az állam is. Majd így folytatta: — Egyetlen kunniharcoló honvéd hozzátartozója sem fog hiányt szenvedni az ellátásban. És azok, akiktől a bábom azt az áldozatot követeli, hogy szeretteik hősi halált halnak, a legmeszszebbmenő gondoskodásban részesülnek. , Kétszeres zsold. — Azzal az elhatározással vettem búcsút katonáinktól — folytatta tovább —, hogy jogos és indokolt kívánságaikat minden körülmények között teljesíteni fogjuk. Ennek kapcsán máris közölhetem, hogy honvédeink zsoldját a kétszeresére fogjuk emelni. — Fájó pont — folytatta a honvédelmi miniszter — a csomagküldések korlátozása. De erre vonatkozólag is közölhetem, hogy a téli forgalomban biztosítva lesz a szabad csomagforgalom. Hetenkint legalább egy száztengelyes vonat indul, hogy az anyaország küldeményei sürgősen kijussanak Oroszországba. — Mit üzen Nagyméltóságod a fronton küzdő honvédőinknek ! — kérdezte végül a Tábori Újság munkatársa. — Szeretettel és bizakodással köszönteim valamennyiüket és az a kérésem hozzájuk, bízzanak a vezetésben. Tartsanak ki Invert megszentelt zászlóik mellett! Hozzák meg az áldozatot drága hazánkért abban a tudatban, hogy azt minden időben egy szebb és biztosabb Magyarországért teszik. Írja meg kérem, azt üzenem, hogy minden egyes honvédre gondunk van és nem feledkezük meg azokról a szolgálatokról, amelyeket a jövőnek tesznek. Igen, üzenem nekik, hogy harcukat aggódó szetettel figyeli az egész nemzet. Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter nyilatkozata, amely egyben tolmácsolásanak az egész nemzet érzéseinek rendkívül mély hatást gyakorolt a messzeségben küzdő testvéreinkre. Magyardombegyházán 7 és félhold szántó (D. Szabó Sándor-féle) örökáron eladó. Felvilágosítást ad levélbeli érdeklődésre is: Husztik Lajos Makó, Fabriczy Pál Mezőkovácsf háza. 623-1