Makói Ujság, 1943. június (9. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

* Az ilinkai hídfő védelme (Honvéd haditudósító osztály, POGÁNY GYÖRGY haditudósító.) Napok óta tartott már a magyar hadsereg visszavonulása. A bolsevisták szakadatlanul támadtak a könyörtelen hidegben. Jól kihasználták szövetségesüket, a fagyot és a tomboló hóvihart. A gépkocsik elakadtak a hótorlaszokban, a hűtőkben megfagyott a negyven fokos hideget is elbíró fagyálló folyadék és az önműködő fegyverek nagy része fölmondta a szolgálatot. A hadsereg pedig vonult. Szakadatlan, végeláthatatlan vonalban kígyózott a fehér hómezőkön, némán szenvedve az arcába vágó metsző széltől. Pihenésről nem lehetett szó. Aki megállott és megpihent, a szabadban fagyott meg. A hadsereg útját a mi sereg testeink területén a páncélosok fedezték Alexejevkánál. A visszavonulók zöme már messze járt, amikor reggel öt órakor megszólalt a szovjet tüzérség. Riadóztatták a hadosztályt. Az ellenség a várost északnyugatról szegélyező dombvonulatokról sűrű oszlopban nyomult előre. Az előőrsök már elérték a Katedrális — a város szive — felé vezető utat és véres tűzharcot vívtak a mieinkkel. A szovjet harckocsik sem maradtak veszteg. A templom terettték. Az orvlövészek is újból jelentkeztek. Reggel kilenc órára tűzben állt az egész város. Minden utca csatatér és minden ház ered. A zsupfedeles parasztházak hatalmas fáklyaként égtek és a falakon jégesőként kopogtak a géppisztolylövedékek. Kilenc óra harminc perckor a hadosztályparancsnok, H. vezérőrnagy elhatározta a város kiürítését, miután a további ellentállás a nehezen védhető terepen a rendelkezésre álló kevés emberrel és kevés fegyverrel reménytelen volt. Elrendelte, hogy a hadosztály képezzen új hídfőt Ilinka mellett, a Szoszna hídnál. Megkezdődött a város kiürítése. Gépkocsik dübörögtek az utakon és a nehéz vontatók alatt megrengett az utca kövezete. Közben harc a szűnni nem akaró hevességgel folyt. Ekkor moros küldönc érkezett a hadsztályparancsnokságra: — A város nyugati kijáratánál orosz gyalogság támad! .. . Néhány perccel későbben a páncélos gyalogság és a légvédelmi gépágyuk már föl is vették a harcot. Nem telt sok idő bele és a kijáratot ismét biztosítottuk. Tíz óra után elértük az ilinkai hidat. A hadosztályparancsnok azonnal kirendelt harckocsikat a híd biztosítására és a szabad ég alatt maga köré gyűjtötte a tisztikart. A havat sűrű gomolyba kavarta a szél, majd a magasba ragadta, hogy ismét szétszórja. A nap, bágyadt sugaraival alig tudott áttörni a piszkos szürke viharfelhőkön. Mély, nyomott csend várta a tábornok szavait. H. vezérőrnagy végignézett megfogyatkozott tisztjein, aztán mindig nyugodt mély hangján megkezdte a tájékoztatást: — Urak! A páncélos hadosztálynak az a feladata, hogy minden erejével biztosítsa a többi hadosztály visszavételét, amelyek aztán a páncélos hadosztállyal együtt hátrábblevő vonalakon kerülnek alkalmazásra. Előző feladatainkat a hadosztály szépen teljesítette, igen nehéz körülmények között: nappal támadva, éjjel visszavonulva, másnap más irányban támadva s éjjel újra visszacsoportosítva. A páncélos hadosztály olyan eredményesen harcolt, hogy K. hadtestparancsnok úr legteljesebb elismerését és köszönetét vívta ki magának. A visszavétel nem vereség! Tisztán katonailag véve sokszor ilyen visszavétellel készítenek elő csatadöntést. Ha például mi, akik mögött kétezer kilométer van, visszavonulunk néhányszáz, vagy akár ezer kilométert télen -amikor az orosz kedvező időszakban va , mert szokva, edzve vannak rá, mi pedig nem — azután pedig kihúzzuk olyan időszakig, amelyik megint a mi harcmodorunknak és felkészültségünknek kedvez, akkor a viszszavétel nem számít, mert nem az a fontos, hogy területet foglaljunk el, hanem hogy az ellenséget gyengítsük. Elhallgatott egy pillanatra, majd így folytatta: — Ötvenen vagyunk itt tisztek. Ha mi összeállunk és géppisztolyt veszünk a kezünkbe, nincs az a szovjet zászlóalj, amelyiktől meg kellene ijednünk! Tehát csak hidegvér kell. A magyar embernek pedig megvan az a tulajdonsága, hogy bírja idegzettel. Tehát saját személyes példaadással: kitartás! A mögöttünk visszavonuló bajtársaknak meg kell adni a lehetőséget, hogy elmenjenek. Mi, mint gépesített alakulat, sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, mert ők gyalogolnak. Tehát addig biztosítsuk az utat és a hidat, amíg átjönnek valamennyien. De csak úgy tudjuk teljesíteni ezt a feladatot, ha először mi magunk mutatunk példát! A parancs az, hogy a páncélos hadosztály megmarad és az itt küzdő csoportja ezt az ilinkai hidat az utolsó emberig védje. Ezt a parancsot teljesíteni fogjuk. Másnap reggel kilenc órakor jelentés érkezett: erős orosz harckocsikötelékek támadják a hidat. Az ellenintézkedések villámgyorsan követték egymást. Megerősítették a védelmet. Délben a hadosztályparancsnok kiment és megszemlélte az állásokat. A híd közelében éppen akkor támadott a falu ellen két bolsevistákkal zsúfolásig megrakott tehergépkocsi. Páncélvadászaink megnyitották a tüzet. Alig egy-két lövés dördült el és a két teherautó megtorpant, az egyik lángot vetett, a másik az árokba fordult. A vörösök azonban elszántan tüzeltek tovább. A hídfőnél álló egyik harckocsink elindult az út megtisztítására. A harc nem tartott soká, a támadókból hírmondó sem maradt. Kora délután a vezérőrnagy csapatparancsnoki értekezletet tartott a híd fölötti dombon. A lankásról tisztán láttuk a páncéltörő lövedékek becsapódását a falu délnyugati szegélyén. Kisebb ellenséges csoportok is megkísérelték a beszivárgást a falu megkerülésével. — Resch alezredes, harckocsiezredparancsnok nyomban parancsot kapott, hogy derítse fel, mire készülnek ott a bolsevisták. Utána röviden ismertette a hadosztályparancsnok a védelmi tervet: — Ha bármilyen irányú támadás éri a páncélos hadosztályt, a végső ellenállás a híd körül lesz. Hír kell, teljesen bekerítve is megvédjük a hidat. Ha pedig nem kell védekezni, akkor előretör a hadosztály Alexejevka irányába, hogy a szorongatott német hadosztályok hátrajutását megkönynyítse. Koromsötét este borult a holepte falura. Az oroszok nehéz géppuskákat hoztak magukkal és állást foglaltak a híddal szemben. Az őrök azonban észrevették és megkezdték a harcot. Golyószorók° és géppisztolyok gyilkos tűzzel árasztották el a falut. Két óra hosszat tartott a tűzharc, amíg sikerült megtisztítani a házakat az oroszoktól. Közben fel kellett gyújtanunk még néhány házat, hogy könnyebben szemmel tarthassuk a környéket. Lobogva, szikrázva égtek a háztetők és a világító lángtenger kísérteties, óriás árnyékokat vetett az elcsendesedett hómezőkre. Hajnalban megtörtént minden előkészület Alexejevka megrohanására. Mindenki tudta már a feladatát, amikor újabb parancs érkezett : K. hadtestparancsnok úr megtiltja a támadás végrehajtását. A nap másik nagy eseménye hadseregparancsnokunk megérkezése volt. Ott akart lenni a páncéloshadosztály legsúlyosabb harcánál. A bolsevisták mind komolyabb erőket vonultattak fel. Az alexejevkai utat már nehéz tüzérséggel lőtték és harckocsitámadást harckocsitámadás követett. Resch alezredes előőrsei is megrohanták. Erre nyomban ellentámadást indítottunk. A vörösök meghátráltak és Resch alezredes üldözésükre indult. Kilőtt egy szovjet harckocsit s csoportjával vakmerő lendületben Alexejevkáig tört előre, ott visszadobta a városból kibontakozó ellenséget és tekintélyes zsákmánnyal érkezett vissza. Jelentése azonban kedvezőtlen volt: hatalmas orosz túlerő állt velünk szemben. A védelem harmadik reggelén a hadosztályparancsnok végigjárta az előretolt állásokat. Itt találkozott hadseregparancsnokunkkal. Mindketten megszemlélték a védelmi előkészületeket. Délben a felderítő járőrök azt a hírt hozták, hogy immár minden oldalról óriási orosz túlerővel állunk szemben. Az éjszaka megindul a nagy és mindent elsöprő támadás. Este megkezdődött az ellenség beszivárgása. A falu szélén levő házakból géppuskatűz hallatszott Az orosz tüzérség sem maradt tétlen. Szakadatlan tüzeléssel készítették elő a támadást. Az események most már filmszerű gyorsasággal peregtek. A tűz mindkét oldalon percrepercre fokozódott. Már nem volt ép ház a faluban. Mindenütt nappali világosságot árasztott a vörös kakas. A bolsevista rohamnak meg kellett indulnia. 8 óra 15 perckor parancs érkezett a szorongatott két német és egy magyar hadosztály áttörése sikerült! A páncélos hadosztály hagyja el este fél 10-ig Ilinkát. A motorokat begyújtották és megkezdődött a falu kiürítése. Az utóvéd olyan hevesen tüzelt, mintha, az egész, hadosztály állt volna harcban. És ekkor a vörösök elcsendesedtek. Az utolsó előkészületeket tették meg a nagy rohamra. Lassan a mi tüzünk is alábbhagyott. A lövegek az utolsó lövést szinte akkor adták le, amikor már fölcsatolták a vontatóra. Gépkocsi gépkocsi után száguldott el lámpa nélkül, néma csendben. Mindkét oldalról már csak szórványosan hallatszott géppuskatűz. 9 óra 25 perc. Óriási robbanás rázkódtatta meg a falut: az ilinkai híd a levegőbe repült. 9 óra 30 perc. Parancs szerint az utolsó gépkocsi elhagyta Ilinkát. MAKÓI ÚJSÁG 1943 június 1. Adónaptár júniusban betartandó határidőkről. 1943 június 5. Közjegyzők állandó okirati illetéke májusra, befizetendő. 1943 június 8. Községi idegenforgalmi járulék májusra befizetendő. 1943 június 15. A csekkilleték, a részletügyletek illetéke, a fixlombardügyletek illetéke, a szállítási okiratok illetéke és a csomagilleték május hóra befizetendő. Az értékpapír forgalmi adó májusra befizetendő. A májusban esedékessé vált általános és fényűzési forgalmi adók (adóátalány, adóváltság) befizetendő. 1943 június 25. A május 25. és június 25. között kifizetett illetmények után járó alkalmazotti keresseti adó és állami pótadó befizetendő. 1943 június 30. A fuvarozási illeték májusra befizetendő. A községi tűzoltási járulék befizetése az 1943. évi I. évnegyedi díjbevételek után. A biztosítási illeték befizetése az 1943. év I. negyedére. RÁDIÓ iinam hmiimmihéi nnnHMiaimmihiih KEDD JUNIUS 1. BUDAPEST I. 5.40 Üzen az otthon. 6.41 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek. 10.15 Szórakoztató zene. 11.10 Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 11.15 Molnár Klára hegedül. 11.40 Divattudósítás. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Uniczky László szalonzenekara. 12.40 Hírek. 1.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 1.30 Honvédeink üzennek. 2.00 Magyar nóták. 2.30 Hírek. Műsorismertetés. 3.00 Magyar és szövetséges indulók. 3.30 Gyermekdélután. 4.00 Kner Antal harmonikaszámai. 4.20 Hírek német, román, szlovák és ruszin nyelven. 4.45 Dal, tánc, hangulat. 5.50 Zengő századok. 6.35 Tréfás népdalok. 6 50 Hírek. 7.00 Muzsika a régi magyar hírlapokban. 8.00 Él az örök magyar szellem! 9.40 Hírek. 10.10 Gitárost. 11.10 Magyar nóták. 11.45 Hírek. BUDAPEST II. 6.50 A földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 7.15 Vécsey Ernő táncszámokat zongorázik. 7.35 ADunántúl építészete. 8.00 Látogatás I1. fővárosi Mayer Ferenc fiú árvaházban. 8.50 Géczy Barnabás műsorrából. Utána: Hírek.