Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-03-26 / 8. szám
30 hogy fogva van. — Az elestek számát 4000 teszik, — soha nép ellen még fejedelem illy bűnt nem követett el, mint Fridrik Vilmos. A nép teljes erővel lépett fel, s azt mire természeti joga van minden országnak, a constitutiót, hangosan követelé. A király kényszerítve érezé magát minden engedélyt megadni. És nem sokára egymást érék a czifránál czifrább rendelmények, a szokott nép szeretet, s atyai gondoskodás féle phrasisok. A nép örömében magán kívül volt ragadtatva, miután a király, az első országgyűlés megnyitása alkalmával mondott beszéde után, eddig, mint a valódi alkotmányos eszméknek radicális ellensége volt ismeretes. Egyszerre azonban a békés és fegyvertelen népet a katonaság megtámadja; az utczák két végére ágyuk szegeztetnek ki, s a katonák lőni kezdenek. A berlini nép estétől éjfél utánig mint az oroszlán vivőit. A városban minden századik lépésnyire barrkád volt emelve. Az ágyúzás alatt a föld reszkedni látszott. Ámde nem akarunk keserűk, és szenvedélyesek lenni ott, hol kötelességünk mérsékelni magukat. Fentartva egy más alkalomra az egyes érdekesb episodok közlését elég legyen a már érintett eredményt újólag elmondanunk. Négyezeren estek el! Ki ne óhajtaná, hogy ezen szám is csak a hir nagyító üvegén keresztül nőz illy magasra? A bajor király, márcz. 20-dikán éjfél előtt félórával trónjáról lemondott. E hir hivatalosan van közölve, mind a mellett a valódi okok és körülményekről a kimerítő tudósítások hiányzanak. Az ember azok után, amit a lapok az utóbbi királyi proclamatio után írtak, azt gondolta volna, a bajor király Európában a legnépszerűbb fejedem. És ime, mi történik. Márczius 20-kán a kamarák első ülésekor, az utczákon csoportozások alakulnak, a fegyveres polgárság a néppel öszevegyül, s minden kitűzött czél nélkül fenyegető állásba teszi magát. A király éjfél felé egyik segédét a főörhelyre küldi, hol az egyetemi fegyveres ifjúságnak az adatik tudtául, hogy, miután a király huszonhárom évig azon elvek alapján uralkodott, mellyek véleménye szerint egyedül boldogíthatták volna az országot, most pedig ő kényszerítve volt azon elveket másokkal felcserélni ; a koronáról lemond. Másnap reggel a posta elindultakor, még az új király nem volt kikiáltva. Nem múlik el egy nap sem anélkül, hogy valami nagyszerű hír ne jönne. Francziaországban a republicánus kormány még folyvást az első napokból ismert erélyes politikát követi. Gondoskodásának fő tárgya a munkásosztály. Naponként, tíz, húsz e tárgyban kelt rendelet jelenik meg. A kormány egészen a dolgozó osztály karjaiba veti magát annyira, hogy már a nemzeti őrség nagyon is sokalni kezdi a nép iránt mutatott kedvezményeket. A kormány irányában azonban olly fényes birodalmi demonstrátiók történnek, miilyeneket a világ még nem látott soha. A legelső kedvezőtlen hírre százezer munkás gyülekezik össze , kik közöl a kormányért mindenik s egyenként kész meghalni. Rendetlenségek, vagy anarchiai hajlamok nem mutatkoznak. A respublica egy hónap alatt az egész országban kitéphetlen gyökeret vert. Oda jutottak, hogy a nemzetőrség a kormány, s átalában az uralkodó párt ellenében meglehetősen conservativ alakban tűnik fel. E pillanatban olvasunk egy ismerősünkhöz czimzett levelet , melly szerént Poroszországban különösen a rajnai részekben a forradalom teljes folyamában van. _________ * * Ma, és tegnap a főváros, az uj ministeriumot illető fényes demonstrátiók színhelye volt. Tegnap este az angol királyné vendéglő elébe elláthatlan sokaságu nép gyülekezett. A fáklyák számát néhány százra tehetni. A katonai, és polgári zenekarok összeharsogásai, valóságos revolutionális csatazajt okoztak. Klauzál, és Szemere ministerek az erkélyen megjelentek. A szokott szónoklatok után a tömeg eloszlott, s a fáklyák a város távol pontjain egyenként tüntenek el. Ma reggeli 10 órakor a nemzeti múzeum csarnokiban az újonan alakult őrsereg ünnepélyes felavatása ment végbe. A külön osztályok sorai, a fegyveresek temérdek, száma lelkesedéssel tölte el mindenkit. Egy tekintet kellett arra, hogy Magyarországnak a szabadság utáni leendő előhaladását egy pillanatra belássuk. Az egyházi szolgálat bevégezte után Sámuel Alajos pesti lelkész egyházi beszédet mondott, azonban a lelkes hazafiakat a beszéd egyházias szine nem tartoztató vissza, hogy a körülményekre vonatkozó helyekre hangos éljeneket ne kiáltson közbe. Jelen voltak, Klauzál, és Szemere ministerek , a közbátorságra ügyelő választmány, Móga general, a fendek tisztek, s Pest városa népességének felszíne. S i r t 6 r 6. 1840. Magas Tátrate óriás gyászkereszt, Szirtlábaidnál egy népravatal, ’S félistenek sírhanti nyúlnak el, Borítva rabnemzet fohászival. Közülök egy szobortalan halom, Mesés, csodás nymbuskörözten áll, 'S a’ kis, de szent domb, zúgva nyílni kezd, A’ méla hold halvány sugárinál. 'S még hét zugás, hét bűvös villanat: ’S egy óriás vérhab jön a’ nagy ég, A földről páraszárnyon szálva fel, Az égen lengyelvérnek lángja ég. ’S csillagkoszorús szellem tör fel a Sir jégeléből, olly szentkomolyan!