Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-07-15 / 105. szám
teremeitekben, nem szül e tisztelet érzetet a méltóságos komolyság, melly tanácskozásaitokon elömöl , nem támaszt e bámulást a szenvedélytelen gyorsaság, mellyel a közügyet kezelitek s melylyel a veszélyben forgó hont megmenteni siettek. Oh keserű satyra, mellyel le kell írni e tollnak, hogy a kebel fájdalmas érzetei legalább kifolyik által enyhüljenek. Napirendre jött a verificationális választmány jelentése melly szerint sárosmegyei képviselő K a p i választása érvénytelennek lenni véleményezte ezt. Ez a K a p i — mint tudva van — a bukott rendszernek volt hű szolgája azon megyében, melly minden magyarországi megyében egyedül áll — átalakulásunk után — mint a reactio gyönyörű fészke. E megyének főispánja Újházi egy szilárd férfiú, egy határozott becsületes ember. Ő figyelmezteté a választókat, miképp vigyázzanak nehogy választások olly egyénre essék, ki a régi állapot visszakozásán sóvárog, nehogy olly kövedet küldjenek, kinek múlt életében a legvilágosabb biztosíték van az iránt miként a nép érdekeit hol csak lehet, elnyomni törekszendik. Ezt tette Újházi a főispán, ezt tette volna minden becsületes ember. És mit tett a megye, vagy is helyesebben azon darázs fészek melly magát a megye feletti hatalomba ülteté. Rendeletet bocsát ki, mellyben befogatással fenyegeti az illy módon bujtogatókat tétet a főispán ellen s végre ennek elmozditlatását követeli és megválasztja K a p it az erkölcsi terrorismussal minden még fellépőt elriartván. Ezt tette Sárosmegye 1848-ban a szabadság első havaiban. És ezen Ka p i uram eljön a nemzet képviselői közzé, s mintha elhozta volna magával megyéje pestises szellemét, az egyetlenkedés és zavar ragadó nyavalyáját vivé be a terembe. A verificationális bizottmány vélemény vitatás alá kerül s pro és contra meghányatik mig végre szavazás alá kerül. És az elnök kétszer próbálja kivenni a többséget s mint igazlelkü kimondja azt a választás érvénytelensége mellett. És mi történik ? A minoritás, melly más alkalommal majoritás szokott lenni, mint illett volna megnyugodott a végzésben ? Oh nem ! a minoritás zajongni kezd, megrohanja a szószéket s a végzés kimondása után oratiot akar tartani az eldöntött tárgy felett. Rendre! rendre hangzik a terem minden oldaláról , de hisz mit confundálja e kiáltás azon urakat , kik máskora kényelmes maradjonnal mindég majoritásban vannak. A zaj növekszik, a rendetlenség hatalmasodik , az elnök csengetyűjének hangja sikeretlenül hal el, a szenvedélyesség és bosszankodás most már a mai majoritásnál is kitörés volt járás és kelés , kiáltás és hadonázás miként ha a muszka a hágcsókon jött volna, még nem az elnök kalapját feltéve az ülést egy félórára felfüggeszté. És itt szeretnénk gunyoros kedélyünkhöz folyamodni, s a nevetség pelengéjére álitani némelyeket, kik a baloldal embereit szüntelen az idővesztegetés vádjával illetik ; óhajtanék a sarcasmus fegyvereivel sújtani bizonyos urakat, kik a rendszerinti majoritás emberei levéli a baloldali minoritás zsarnokoskodása ellen olly erélyesen szoktak kikelni, de,isziünk a gonosz, a jó kedv a homor, elhagyja tollunkat, s csak szomorkodni tudunk a leírt jelenet felett. Kiáltsátok, hogy a haza perczei nem csak drágák, de meg is számitvák és töltsétek el napokat a tétlenség és veszekedés közepette. Kiáltsátok hogy a haza veszélyben van ! és vigyázzatok, nehogy valamikép a védelmi eszközök életbe léptethetésinek kérdésire eljussatok. És mondjátok, hogy egyetértés legyen jelszavunk s kapjatok hajba a legkisebb tárgy felett. De ez igen szépen, igen jól megyen, a haza a nemzet hálát fog szavazni éber gyors és egyetértő megmentéséért. Le a kalapokkal ti rendetlen tömeg, ti zavargó karzatok, mellyek ma a törvényhozó méltóság illy emlékezetes demonstratiójára halotti némaságban füleltetek. Ismét keserűek lettünk, de nem tehetünk róla a tárgy ollyan , melly felett magának a háznak minden tiszta érzésű tagja bosszankodott, ollyan, melly felett nem lehet hideg vérünket megtartani. Azért el is hagyjuk e tárgyat,de kérjük a házat emlékezzék meg hivatásáról, a drága időről s e hon sürgető veszélyekről és őrizkedjék a maihoz hasonló ülésekről. A tárgyat illetőleg megjegyezni akarjuk hogy az érvénytelenség a fél óra után titkos szavazás által is. 172 szóval 95 ellenében kimondatott. Csernátoni. És újólag, és ismét, és negyedszer is követ leend Balogh . . . És megválasztandják ötét a győri nemesek, mert miveletlenek és buták . . . És iratik vala 1848-ik esztendeje az urnak ! És népképviselő leend Balogh, ha a szent lélek meg nem szállja nemes uraimékat . . . Mert övék az öttevénnyi kerületben a többség . . . És mert övék az ország, a hatalom, és a dicsőség, az 1848. V. §. 1-nél fogvást. . . És dicső ember ez a Balogh. És tutorja ez ember több árváknak, mert hittek tettetéseinek a haldokló atyák, kik nem ismerték a szent írásnak eme mondását: „Vannak köztelek pharizeusok és képmutatók, kiknek az ő ajkuk bár kívül mézes, de belül rothadt!“ És beszélhetnek felőle szép históriákat azok, kik gyámsága alatt vannak. És kapnak ezek tőle öleléseket és puszikat, miképen gyakran kapott tőle a részeg kortes, kivel a pamlagon heverészett. És nem kapnak tőle soha számadást, hanem kapnak bajos mosolyokat és kalapemeléseket, mint kap mindenki, akinek voksa vagyon. És nem kapnak vala az ő gyámoltjai tőle pénzt, a mikor kérének vala, és elszokának menni az orphanalis deputatióhoz, mellynek vala elnöke Tóth kanonok, ki is vala lelki testi barátja Balognak. És ki is gyönyörködött vala susichal és sárkánnyal az Balogban, mint gyönyörködött vala Apponyi, ki is elmondhatta felőle: Ez az én kedves fiam, kiben nekem kedvem tölt, őt hallgassátok. — És azt mondják a tisztelendő atyák, és a részeg kortesek, ha Balogh lesz követ, ő lesz az ez ország egyik legkitűnőbb egyénisége. És nem mennek még most sem — a ministeriális rendelet ellenére — a papok exercitozni, mert hiszik, hogy követ lesz Balogh, ki az ő oraculumok, és ki megmentendi e hazát mellyet ők * annyira szeretnek... jövedelmeiben. Én pedig azt mondom : Uram ne bocsáss meg nekik, mert tudják mit cselekesznek ; de bocsáss meg azoknak, a kik nekik hisznek, mert nem tudják mit cselekesznek ! Amen. Radicalis. — Mióta a Nemzeti megszűnt Újság lenni, mindig gondolkodtunk, váljon miféle nevet érdemelne meg. Most már tisztába vagyunk magunkat . Éljen a Nemzeti köpenyforgató! Csernátoni. 421 Második Psalmus. Balogh Cornelról , nehogy visszamenjen követnek. „Ámító szó, hallod e ? !“ És történt vala már sok csuda a világnak teremtése óta , és bámulának vala az emberek, és mégsem bámulának vala annyira , mint Balogh Cornelon , mert ő csudája az minden csudának, kit mi bámulatunkra teremtett az isten . . . És voltak vala már elég pecsovicsok, de Baloghot felül nem haladták vala. És láttunk vala már kikészített bocskorbort, de az ő pofájához hozzá nem fogható vala. És láttunk kikészitetlent is, és még sem vala olly vastag, mint az, melly takarja fekete lelkét az Balogh Goméinak. . . És kihajtatott vala népképviselők terméből ez az ember, mint kihajtattak vala Jerusalem templomából az farizeusok . . . És az papok szomorkodának és boszonkodának vala . . . És felszóliták vala Balogot, és ez megígérte vala nekik, hogy ha kihajtották a kapun visszamenend az ajtón . . .