Marczius Tizenötödike, 1848 (2-247. szám)
1848-09-11 / 154. szám
Hétfő 154. SZám. Pest, septmber 11. 1848. Nem kell táblabiró politika. Előfizethetni csak a kiadónál országúton Kunewalder házban, vidéken a h. postahivatalnál. Előfizetési ár: Évnegyedre Budapesten 2. ft. 30 kr. vidékre postán 3 ft. 30 kr.. Egy hónapos előfizetést csak helyben, s a hónap első napjától számítva 1 forintjával fogadunk el. Hirdetésektől egy háromszor hasábozott sorért, vagy ennek helyéért 3 kr. peng. p. fizettetik. Post September 11. A legfeszültebb kíváncsiság minden felé, s a legkomolyabb aggodalom az iránt, mi mindent hozhat nemzetünkre a mai nap. A Bécsben járt küldöttség tegnap délután visszaérkezett. Semmit de semmit sem hozott vissza. Annyi van vele nyerve, hogy iszonyatos helyzetünk mindenki előtt diplomatice feltárva van abba bárki bele tekinthet, s felette ítéletét elmondhatja. Ki hitte volna, hogy e leyális nemzet midőn tisztán csak meglevő törvényeinek fentartása végett bizalommal fordul a trónhoz, akkor olly száraz hidegséggel s leverő kevélységgel fogadtassék azoktól, kik mindeneket csak Magyarország mérsékeltségének és hivségének köszönhetik. A hit villámgyorsasággal fog rohanni szerte a hazában. Az országgyűlés küldöttsége a fejedelem trónja elől egy vigasztaló szót sem hozott vissza. Vigasz nélkül a legsötétebb kedéllyel tért vissza tegnap délután négy óra után a küldöttség, s azóta a város folyvást a legnagyobb ingerültségben van. A dunaparton a váczi és urak utczáján az országúton a Museum környékén olly sűrű tömegekben hullámzik a nép, miilyenre márczius óta nem emlékezünk. Polgártársak úgy vagyunk, hogy teljesen és tökéletesen magunkra vagyunk hagyatva. Minket csak önerőnk menthet meg. E világon senki másban nem bizakodhatunk. Oda jutottunk , hogy már nem alkotmányunk tova fejlesztéséről van a szó, hanem véres harczot kell kiáltanunk, ha csak eddigi törvényemet is fen akarjuk tartani. Helyzetünk nehéz és leverő. Egyébiránt következetes eredménye az a ministerium eddig követett politikájának. Helyzetünk mint tragicai prophetia betűről betűre lapjainkban régóta lefestve áll. E szóval tartoztunk magunknak, tartoztunk olvasóinknak, kik szavainkban eddig is hittek. Távol legyen tőlünk ez ünnepélyes perezben bármelly reeriminatio. Nagyszerű perczeket élünk, ott vagyunk, hogy a hónapok elvesztését napok és perczek használatbavételével ki kell pótolnunk. A ház, meg vagyunk győződve fel fogja tudni helyzetét fogni, és hozank olly rendszabályokat, miilyent a helyzet komolysága igényel. Mindenek előtt a Bécsben járt küldöttség történeteit kell elmondanunk. E lapok szerkesztője maga is együtt volt a küldöttséggel következőleg a tényeket mint szemtanú fogja előadni. Mindazáltal rövidnek kell lennünk, lapjainkban helyet kell hagynunk a bekövetkezhető eseményeknek. Ki tudja, mellyik órában kaphatunk egy újabb hírt, melly nagyszerűségénél fogva az eddig tudottakat is érdekességéből kiforgassa. # * * A küldöttség délután öt órakor érkezett a császári városba. Első kérdés az volt mit tettek azóta Deák és Batthyáni ministereink, kik nyolc- kilencz nap óta ide fent időztek. Felelet semmit, de nem saját hibájuk miatt. A camarilla e napokban borzasztó erőt és munkásságot fejtett ki, s a fejedelmet mérges lehelletével egészen övezé körül. Magyarország első ministere a királytól napok folytán audientiát sem kap ! A küldöttség boszankodva halla az eddig történteket, Batthyáni és Deák Bécsbe lővén előterjeszték az ország kivonatait, hogy tudniillik a táborban! sorkatonaság közöl sokan nem felelnek meg kötelességüknek, hogy a letolt horvát bán, az osztrák ministerium, s a királyi ház némelly tagjainak kedvezésével látszik birni, sőt hogy az egész déli mozgalom, melly különösen az 1848-ki márcziusi törvények ellen van irányozva, magának a törvényt szentesítő fejedelemnek nevében intéztetik ellenünk. A válasz e legigazságosabb kivánatokra az volt, hogy Batthyánit tán öt napig az udvarhoz sem hitták. Majd utasították őt Wessenberghez innen Latourhoz, onnan Doblhofhoz, Pontiustól Pilátushoz, így bántak első ministerünkkel ! Végre nagy sokára a ministerelnök a királytól egy levélkét vett,mellyben az foglaltatik, hogy a minister a horvát és magyar bonyodalmak elintézése ügyében magát az osztrák ministérium útján a magyar kormányhoz bocsátott aug. 31-éről szóló memorandumhoz tartsa ! Ezt mondta a fejedelem, miáltal azon memorandumot ez által elfogadta magáévá, tette, saját akaratául kinyilatkoztatta. És mit foglal magában ezen hires memorandum, melly mint mondják egy kilencz ívnyi diplomatikai jegyzék. Semmit egyebet, mint hogy abban nagy tudóssággal megdemonstráltatik miképpen az 1848- diki törvények a sanctio pragmatikával homlokegyenest ellenkeznek. Képzelhető a hatás mellyet e hit vitele a felküldött képviselőkre gyakorolt. Vessen mindenki számot magával és emlékezzék vissza azon perezre, midőn e hirt először hallotta. Mit érezhetett lelkében ha e hazát, s a szabadságot szereti, akkor midőn a királyt oda hallja nyilatkozni, hogy új alkotmányunk vetessék vissza. Eszterházi külügyminiszerünk látva, hogy az ügyek intézésében minden befolyástól ki van zárva,hivataláról lemondott, s kismartoni birtokába visszavonult. A küldöttség átlátta, hogy fáradsága hasztalan lesz, hogy megbízóinak egy vigasztaló szót sem vihet vissza. Mind az által elhatározta magában, hogy megbízatásában el fog járni, s az ország kivonatait a fejedelem széke elébe fogja terjeszteni. És azonnal elkészíttetett a beszéd, mellyet a küldöttség elnöke a király előtt el fogna mondani. E beszédet, már közlöttük, úgy volt, hogy pénteken tizenkettőkor fog a küldöttség a király elébe bocsáttatni. A küldöttek a volt erdélyi kanczellária teremében nemzetiesen öltözve a kitűzött órára várakoznak, amint kevéssel a tizenkét óra előtt nagy sebességgel jó Batthyáni Lajos s minden motivatio nélkül elmondja, hogy ő felsége a küldöttséget ma el nem fogadhatja! És csak estére kilencz órára fog tudtul adatni az elfogadás órája. A küldöttség azonban már ráhatározta magát, hogy bármi történjék csak bevárja, habár ez idézéssel a kiszabott huszonnégy vagy legfeljebb negyvennyolc óra ezalatt egészen lefolyt Este kilencz órakor ismét az erdélyi kancellária teremébe gyűltünk. Nagy feszültséggel várta mindenki az új híreket. Pázmándi elnök előterjesztő, hogy ha a de-