Marczius Tizenötödike, 1849 (2-67. szám)

1849-04-27 / 7. szám

Folyó év május 1—től december vé­géig a Marczius tizenötödikére ezennel előfizetés nyittatik. — Előfizethetni a kiadó hivatalban (Országút Kunevalder­­ház) és minden álladalm­i postahivatalnál. — Előfizetési ár: Budapesten házhordás­sal 5 fr. postán borítékban küldve 6fr.p.p. nyilt rendelet. Minél fogva a nemzet által reám bizott hata­lomnál fogva adom tudtára, Buda­pest városok hatóságának, tisztviselőinek, s minden lakosainak, valamint a testvér főváros kebelébeni minden törvényszékeknek, s bármi néven nevezett hiva­taloknak, hogy ezen rendeletem által Irányi Dá­niel képviselőt, Pest városának a nemzetgyűlése­­m­ egyik követét, Budapest városokra nézve telj­hatalmú kormánybiztosul kineveztem, és kineve­zem, adván neki a nemzet nevében minden szük­séges hatalmat, és hatóságot, a testvér főváros körében mind azt elrendelni, megtenni, és megté­­tetni, mi a haza érdekében, s a testvér főváros­nak a haza számára biztosítása végett szükséges , rendelvén, és parancsolván a nemzet nevében, hogy intézkedéseinek mindenki a legszigorúbb felelet terhe alatt engedelmeskedni tartozzék. Kell Debreczenben ápril 25-én 1849. Az ország kormányzó elnöke, Kossuth Lajos m. k. Hirdetmény. Az ország kormányzó elnöke által a fent ol­vasható nyílt rendeletnél fogva Budapest váro­sokra nézve teljhatalmú kormánybiztosul lévén kinevezve, midőn Pestvárosra nézve ebbeli tisz­tem gyakorlatát általveszem, azt ezennel közhí­rül adom. Költ Pesten ápril 27-én 1849. Irányi Dániel, s. k. teljhatalmú kormánybiztos. Hivatalos tudósítás. Perczel Mór tábornok f. hó 11-től Kovil-Szent-Ivánról következő tu­dósítást küldött a kormányzó elnök­höz: Kácsról a lázadók egy része az Újvidékről kirendelt csapat által kivezetvén, a­hol is egy ágyutok elvétetett, azok a Duna és Tisza közti hegyszorosokba vonultak össze mindenünnen. Részint a Bánátból, részint Karloviczból, nagy számú servianokkal erősítve, és számos nehéz ágyukat is nyerve, ezen igen erős hegyi állomás­ban — melly egy nagy mocsár által kerittetik — zárták magukat. A tábornok april 13. egész Kovil Szentivá­­nyon túl nyomván az ellenséget és ott táborba szállván april 13. reggeli 2 órakor az ezen állo­másokból kitörő sok ezernyi lázadók által három oldalról rohantatott meg. Mind­ez is annak elle­nére, hogy az ellenség egy pár nehéz ágyút any­­nyira képes volt táborunkhoz előhozni, miként több golyója abba be is üthető, továbbá a sötét­ség és a csapat­parancsnokok csekély hely­isme­rete daczára, mind a három dandár kitűzött rendjét legpontosabban elfoglaló, az ellenséget hamar visszanyomná. A Moschorin felőli támadás ellen Forget őrnagy s dandárnak küldetvén, ez az ellenség üzésében súlyosan megsebesitteték, mire Gál ezredes és hadosztály parancsnok ve­zető az ez oldalróli további működést. Az ellen­séget folytonos harcz közt a moseborini töltésig, és be a mocsáron túli hegy alatti sánczaiba ker­gette; míg a Mihálovics dandár a Villonáróli, az Irinyi dandár pedig a Kovili erdőségbeli rohanást tartóztaták, és verék diadalmasan vissza. Ekkor ezen oldalról is támadó előhaladás rendeltetvén a tábornok által, mig az Irinyi dandár az ellen­séget megverő, egész Gordinováig haladt, és azt felégette volna, a Mihálovics dandárral, és a tar­talékokkal a Villovánál kitört fő erő szoríttaték, és mindenütt megverve Villovába a mocsárontúli sánczaiba üzeték, hegyi battériái által is minde­nütt fedeztetve. Az ellenség imigy mndenütt megveretvén, a tábornok kitikkadt seregeit ismét Kovil sz. Ivány­­nál táborba szállitá. Az ütközet reggeli 2 órától 11 óráig tartott, az ellenség dühös elszántsággal véde minden ál­lomást, az ágyúzás a legnagyobbak közé soro­zandó. És ha a tájismeret hiánya miatt az ellenség sötétbeni űtése rendkívüli nehézségeket nem gör­dít dandárnokaim elé, úgy ez egyébként is nagy diadal a lázadók ez utolsó menedéke elfoglalásá­val végződik. Veszteségünk 10—12 halott, és ezek közt Jeszenák kapitány, a baranyai huszároktól és Schramm kapitány a 30-ik k­onv. z. ajból, kik di­csőn haltak meg a hazáért! — sebesült 30—40. Kitüntették magukat Forget őrnagy, Sza­­b­ó táborkari alezredes, R­a­g­u­s­z 3-ik huszár­ezredben kapitány, és különösen K­ö­­­g­e­y a 30-ik h­onv. z. ajtali ügyes és rettenthetlen bátor a TIZENÖTÖDIKE. 7. szám. Pest, april 27. 1849. Korúra derű. viselete által. Továbbá Schauschek főhad­nagy a 6 fontos gyalog üteg parancsnoka, és a 3 fontos gyalog üteg legénysége. Kelt Debreczenben, april 18. 1849. Reinleletek. Hiteles kútfőből tudomására esvén a kormány­nak, hogy egy honáruló tetteiről ismeretes Gál Eduárd nevezetű tolnamegyei egyén, ki a hon ellenségei megbizatásából Fejérmegyében mint császári biztos zsarnokoskodik, sok honárulásait tetőpontra emelendő, arra vetemedett, hogy a ne­vezett megyében létező honvédeket és önkény­­teseket elfogatni, az úgynevezett császári sorka­tonaság közé besoroztatni rendelné s ez által eze­ket a haza elleni fegyverfogásra s egy anya és testvér gyilkossági bűnre kényszeritni merész­­lene . Ennél fogva a nevezett Gál Eduárd ezen­nel a nemzet nevében honárulónak s tör­vényen kívül állónak nyilváníttatván — minden becsületes magyarnak mulaszthatlan kö­telességévé tétetik, hogy őt hol találtatik, elfogni s a legközelebb eső vésztörvénységnek átszolgál­tatni, hazafiai kötelességének ismerje. Kelt Debreczen ápril 17-én 1849. Az ország kormányzó nevében Rákóczi János, kormányzói titoknok. Meleg részvéttel tapasztalván azt, hogy baj­nokaink, kik teljes áldozatkészséggel vívnak ha­zánk sz. szabadságáért, függetlenségéért, midőn a havczmezőn nyert megsérülésük miatt kórhá­zakba vitetnek, itt az orvosi segedelem mellett vajmi ritkán találkozhatnak azon gyöngéd ápolás­sal, melly a szenvedőknek enyhülést, gyakran tö­kéletes felüdülést ad. Hogy tehát az e részbeni hiányokon, a tehet­ségig segítve legyen, s a tábori kórházakban sin­lő harczosaink az orvos rendelte gyógyszereken felül még kellő ápolásban is részeltessenek, mellyről leginkább női kezek képesek leggyöngé­­debben gondoskodni. E részbeni meleg részvétemet tanúsítandó, ezennel saját nővéremet, özv. Meszlényi Rudolf­­né szül. Kossuth Zsuzsánát az összes tábori kór­házak főápolónőjévé nevezem azon erős meggyőződésben, hogy kedves nővérem szelíd keblének nemes ösztönét követve, megsérült vi­tézeink kórodai ápolása iránt mindenekben akkép

Next