Református Kollégium, Marosvásárhely, 1909
Évzáró beszéd. Mélyen Tisztelt Közönség! Nemes Tanuló Ifjúság! Kedves Barátaim! Ez ünnepélyes órában, midőn új gimnáziumunk e díszes csarnokában először gyűltünk egybe évzáró ünnepélyre, hadd szálljon ajkainkról mindenek előtt forró ima a Mindenhatóhoz, kinek kegyelméből megértük, hogy régen táplált vágyaink teljesültek, és oly épületben áldozhatunk a Múzsák oltárán, mely úgy a célszerűsége, mint kényelmes beosztása által a modern kor követelményeinek mindenben megfelel. De hálánkat kell kifejeznünk azon tényezők iránt is, kik Kollégiumunk szűkös anyagi viszonyai között támogatásaikkal lehetővé tették, hogy e díszes épület ma áll, örök dicsőségére a magyar nemzeti kultúrának, a protestáns liberalizmus terjedésének és a hazaszeretet ápolásának. És ez alkalomból köszönetünket elsősorban a magas kormány iránt kell nyilvánítanunk, mely a közel fél millióba került épület építési költségeire 300.000 koronát volt kegyes utalványozni. De nem zárkózhatunk el annak kifejezésre juttatása elől sem, hogy ezen építési segély megnyerésében elismerésre méltó jóindulattal munkálkodott közre Kuncz Elek kir. tanácsos, kolozsvári tankerületi főigazgató is, ki mint miniszteri megbízott két évtizeden át buzgólkodott azon, hogy tanintézetünket külsőleg is a modern kor színvonalára emelje. Szálljon