Református Kollégium, Marosvásárhely, 1909

Évzáró beszéd. Mélyen Tisztelt Közönség! Nemes Tanuló Ifjúság! Kedves Barátaim! Ez ünnepélyes órában, midőn új gimnáziumunk e díszes csarnokában először gyűltünk egybe évzáró ünnepélyre, hadd szálljon ajkainkról mindenek előtt forró ima a Mindenható­hoz, kinek kegyelméből megértük, hogy régen táplált vágyaink teljesültek, és oly épületben áldozhatunk a Múzsák oltárán, mely úgy a célszerűsége, mint kényelmes beosztása által a modern kor követelményeinek mindenben megfelel. De há­lánkat kell kifejeznünk azon tényezők iránt is, kik Kollégiu­munk szűkös anyagi viszonyai között támogatásaikkal lehetővé tették, hogy e díszes épület ma áll, örök dicsőségére a magyar nemzeti kultúrának, a protestáns liberalizmus terje­désének és a hazaszeretet ápolásának. És ez alkalomból köszönetünket első­sorban a magas kormány iránt kell nyilvánítanunk, mely a közel fél millióba került épület építési költségeire 300.000 koronát volt kegyes utalványozni. De nem zárkózhatunk el annak kifejezésre juttatása elől sem, hogy ezen építési segély megnyerésében elismerésre méltó jóindulattal munkálkodott közre Kuncz Elek kir. tanácsos, kolozsvári tankerületi főigazgató is, ki mint miniszteri meg­bízott két évtizeden át buzgólkodott azon, hogy tanintézetünket külsőleg is a modern kor színvonalára emelje. Szálljon

Next