Marosvidék, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877-09-16 / 37. szám
felterjeszteni a közoktatásügyi minisztériumhoz. Pollák Náthán szr. tanító 4 osztályból álló iskoláját elemi iskolává akarná átalakítani, de képesítvényi okmányokat nem mellékelt kéréséhez, miért is egyelőre oda utasíttatott, hogy vagy az elveszetteknek állított okmányokat keresse meg, vagy pedig szerezzen újakat valamelyik képezdében. Végül az adófelügyelő jelentéséből kiemelendőnek tartom, hogy az augusztus hóig esedékessé vált adókból alig van fenn 40% hátralék, miért is ezen engedmény az előbbi évekéhez viszonyítva, elég kedvezőnek mondható. Maros-Torda megye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-kén — mint előre is jelezve volt — ülést tartott, melyen a tagok csaknem mind részt vettek. Az alispán jelentéséből újabban is és számtalanszor ismételten kitűnt, hogy a nagy ügyforgalommal biró megyében még mulhatlanul szükség van a központon egy fogalmazóra: a múlt ülés óta érkezett 980 darab, melyből elláttatott 724 — a többi hátralék! A személy- és vagyonbiztonság egyébként jó lábon állott volna, de a felvidéki erdő égések temérdek károkat okoztak a község és egyeseknek is. Az árvaszék a nála csaknem egy év óta megszokott buzgósággal a múlt hónapban is egytől-egyig feldolgozta a hozzáérkezett 545 ügydarabot. A órási viszonyaink a bevételeket illetőleg, — tekintettel fölötte silány közgazdasági viszonyainkra — kielégítőnek mondható ; csak az a kérdés, hogy meddig fog így tartani ? a múlt hónapban befolyt 35928 frt, (ami több a múlt év augusztus havának eredményénél 13342 frttal), a nyolcz első hó bevétele 250090 frt, (ami felülmúlja a múlt hason időszakának eredményét 59838 frttal!) s mégis a hátralék jelenleg is 235485 forint! Postafőnök jelentéséből kiemelendő a hírlapokból is ismert s a levél portó-mentességet szabályozó körrendelet bemutatása; az egymáshoz levelező hivatalnokok s hatóságok is ugyanis mindig tartoznak ráírni a levélberítékra, hogy a tartalom miféle ügyről szól? —ellenkező esetben a levél vitelbérmentessége elvesz. Tanfelügyelő ajánlatára fölterjesztés létezik egy állami iskolának a Nagy Ölvesen leendő felállítása iránt; erre nézve már is az ottani ev. ref. felekezet, a község és Déézsi Sándor birtokos úr tekintélyes segély-ajánlatokat tettek s mi a legmelegebben óhajtjuk, hogy a nemes és hazafias terv mielőbb megvalósuljon. Maros-Szentkirályra bizottság küldetett, — egy felmerült ajánlat következtében — hogy az ottani, jelenleg bérházban összeszoritott állami iskola számára épületes telek megszerzése iránt lépéseket tegyen. L. De ha már nem láthatta a szép asszonyt, legalább üzleti dolgait igazíthatta, vagy úti fáradalmait tudhatta volna kipihenni! Izgatottan járt-kelt nyitott ablaki szobájában, mindegyre a boldog pillantást lesve, melyben valahogy a vis-a-vis rózsaarczait feltalálhatta volna vagy egy lopott felbillentése által a leplező ablak-redőnynek. Mindhiába volt minden várakozás, mert az új eszménykép többször nem akart — ez idő szerint — az ablakban megjelenni. * * Bajkertiné számító asszony volt. Jól tudta, hogy a külső látszat nem tévesztheti el kívánt hatását egy könnyűvérű fiatalemberre nézve. Jól esett lelkének, ha pillangótermészetű férfiakat szépszerével tőrbe csalhatott. Tetszelgő játékossággal igen szép erkölcsi tanúságra kívánta juttatni az ily módon behálózott gyúlékony sziveket s igen nagy kedvét találta abban, midőn valamelyik „kiábrándított széptevő“ lelki küzdelmeit egy pohár hideg vizzel lecsillapíthatta. Tűhegyi ur is hamar lépre került. (Folyt. köv.) 291 Buzogány Áronnak a székely mivelődési és közgazdasági egylet székely-udvarhelyi nagygyűlésén tartott titkári jelentése. (Folytatás.) Hosszasan foglalkozott a központi választmány a fővárosban egy székely raktár megalapításával, hol minden piaczra vihető czikk kapható legyen állandóan. Két terv készíttetett, egyik szerint valamely jónevű kereskedő-cég lenne megnyerendő, hogy kereskedésében egy fiók-osztályt nyisson a székely czikkek számára, de ezt a központi választmány több tagja nem tartotta elég biztosítékot nyújtó módnak és óhajtotta részvények alapján egy önálló székely raktár fölállítását. Minthogy pedig ehez tetemesebb pénzösszeg kívántatik, a központi választmány egyelőre abban állapodott meg, hogy a székelyföldi képviselő urak kerületeikben, ismerőseik között szerezzenek tájékozást A király Kassán. Kassa, szept. I. Még alig virradt s már talpon volt egész Kassa város lakossága és a szomszéd megyékből ide tódult roppant közönség. A város ünnepi díszben, lobogó minden házon, az erkélyek szőnyegekkel, virágokkal, a felséges királyi pár mellszobraival és arczképeivel díszítve. Kassa egyenes utczái a legszebb látványt nyújtják. Öt óra után hangzik a riadó, vonul ki az indóházhoz a díszőrség. A nép ellepte az utczákat. Az indóházban, melynek díszítése valóban szép, már jóval hat előtt egybegyűltek a felség fogadtatására a katonai és polgári hatóságok, egyházi főméltóságok és küldöttségek. A perronon voltak: Albrecht főherczeg, Edelsheim-Gyulay főparancsnok, Zimielsky kassai hadparancsnok, Piret altábornagy, Graef és Máriássy honvédtábornokok, Szende honvédelmi miniszter alezredesi egyenruhában, Samassa egri érsek, Schuster Constantin, kassai püspök, Császka György szepesi, Schopper rozsnyói, Tóth Miklós eperjesi, Schlauch Lőrincz szatmári, kásztélyi munkácsi püspök, Darvas Imre abaúji főispán, Münster Tivadar kassai polgármester stb. A díszszázad a perron mellett foglalt állást a zenekarral. Az udvari vonat pontban hat órakor robogott be s felhangzott az éljen, melyet künn a nép ezrei viszhangoztak. Megkondult a város minden harangja, a zenekar a hymnust játszotta. Ő felsége szállott le először a vonatról; huszártábornoki egyenruhában volt, s legelőbb Albrecht főherczeggel, azután a vonatról szintén leszállott Tisza Kálmán miniszterelnökkel szorított kezet, ki magyar díszruhában volt. Ekkor Kassa város polgármestere Münster Tivadar üdvözlő beszédet mondott, melyre ő felsége következőleg válaszolt: „Már régi idő óta táplált óhajtásom teljesül, midőn felső Magyarországnak fővárosába jövök. Szivből örvendek, hogy ezen alkalommal imént kifejezett érzelmeikkel találkozhatom. Kassa városa jólétére irányzott atyai szándékkal érkeztem körükbe és köszönettel fogadom hódolatukat.“ maguknak arra nézve, vájjon lehetne-e kilátás s mennyiben egy önálló székely-raktár alapítására kibocsátandó részvények elhelyezésére? A raktár ügye most ebben a stádiumban van. Az ősznél tovább azonban nem halasztható a székely-raktárnak egy vagy más módon való felállítása, mert a központi választmány ez intézménytől nemcsak hasznot vár azokra nézve akik keresetczikkeket képesek előállítani, hanem súlyt fektet arra is, hogy hazánk fővárosában, az ipar és kereskedés központján legyen egy nyilvános hely, hol a székely terményipar és háziiparczikkek megismertessenek s idővel versenyezhessenek más vidékek productumaival. A Sepsi-Szt-Györgyön alapítandó lenki készítő intézet segélyezésére a múlt évre megszavazott 100 frt. egyesületünk pénztárából kiadatott. (Folytatás köv. Hajós János beszéde a székely közgazdasági és közművelődési egyesület udvarhelyi közgyűlésén. (Folyta tás.) És én azt hiszem, bármennyire igyekezzék napjainkban felszínre kerülni a közönyösség saját egyéni bajaink, úgy a közérdekek iránt, de azért naponként jobban közeledünk ahoz, hogy a székelyföld mindenrendű osztálya és lakossága elsajátítsa a hazafi kötelességek ezen tudatát, ennek érzetében belássa, hogy az által, ha saját egyéni tehetségeit minél jobban kifejteni igyekszik s minél virágzóbbá teheti saját gazdasági vagy iparviszonyait, nem csak önmagát gyarapítja, hanem szolgálatot teszem a köznek, mert növeli a köz- és nemzeti vagyonosodást, márpedig ez idő szerint ezen sarkallik az egyes államok vagy néptörzsek befolyása, tekintélye és súlya a nemzetközi, úgy, mint a társadalmi életben. Sőt még a szabadság is — melyet pedig annyira bálványozunk — a nemzeti és ál-