Marosvidék, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-16 / 37. szám

felterjeszteni a közoktatásügyi minisztéri­umhoz. Pollák Náthán szr. tanító 4 osztályból álló iskoláját elemi iskolává akarná átalakí­tani, d­e képesítvényi okmányokat nem mel­lékelt kéréséhez, miért is egyelőre oda uta­­síttatott, hogy vagy az elveszetteknek állí­tott okmányokat keresse meg, vagy pedig szerezzen újakat valamelyik képezdében. Végül az adófelügyelő jelentéséből ki­emelendőnek tartom, hogy az augusztus hóig esedékessé vált adókból alig van fenn 40% hátralék, miért is ezen engedmény az előbbi évekéhez viszonyítva, elég kedvezőnek mond­ható. Maros-Torda megye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-kén — mint előre is jelezve volt — ülést tartott, melyen a tagok csak­nem mind részt vettek. Az alispán jelenté­séből újabban is és számtalanszor ismételten kitűnt, hogy a nagy ügyforgalommal biró me­gyében még m­ulhatlanul szükség van a köz­ponton egy fogalmazóra: a múlt ülés óta érkezett 980 darab, melyből elláttatott 724 — a többi hátralék! A személy- és vagyon­biztonság egyébként jó­ lábon állott volna, de a felvidéki erdő­ égések temérdek káro­kat okoztak a község és egyeseknek is. Az árvaszék a nála csaknem egy év óta megszokott buzgósággal a múlt hónapban is egytől-egyig feldolgozta a hozzáérkezett 545 ügydarabot. A órási viszonyaink a bevételeket ille­tőleg, — tekintettel fölötte silány közgazda­­sági viszonyainkra — kielégítőnek mond­ható ; csak az a kérdés, hogy meddig fog így tartani ? a múlt hónapban befolyt 35928 frt, (a­mi több a múlt év augusztus havának eredményénél 13342 frttal), a nyolcz első hó bevétele 250090 frt, (a­mi felülmúlja a múlt hason­ időszakának eredményét 59838 frttal!) s mégis a hátralék jelenleg is 235485 forint! Posta­főnök jelentéséből kiemelendő a hírlapokból is ismert s a levél portó-men­tességet szabályozó körrendelet bemutatása; az egymáshoz levelező hivatalnokok s ha­tóságok is ugyanis mindig tartoznak ráírni a levélberítékra, hogy a tartalom miféle ügy­ről szól? —ellenkező esetben a levél vitelbér­­mentessége elvesz. Tanfelügyelő ajánlatára fölterjesztés lé­tezik egy állami iskolának a Nagy Ölvesen leendő felállítása iránt; erre nézve már is az ottani ev. ref. felekezet, a község és Déézsi Sándor birtokos úr tekintélyes se­­gély-ajánlatokat tettek s mi a legmelegeb­ben óhajtjuk, hogy a nemes és hazafias terv mielőbb megvalósuljon. Maros-Szentkirályra bizottság küldetett, — egy felmerült ajánlat következtében — hogy az ottani, jelenleg bérházban össze­­szoritott állami iskola számára épületes te­lek megszerzése iránt lépéseket tegyen. L. De ha már nem láthatta a szép asszonyt, legalább üzleti dolgait igazíthatta, vagy úti fáradalmait tudhatta volna kipihenni! Izga­tottan járt-kelt nyitott ablaki­ szobájában, mindegyre a boldog pillantást lesve, mely­ben valahogy a vis-a-vis rózsa­arczait felta­lálhatta volna vagy egy lopott felbillentése által a leplező ablak-redőnynek. Mind­hiába volt minden várakozás, mert az új eszménykép többször nem akart — ez idő szerint — az ablakban megjelenni. * * Bajkertiné számító asszony volt. Jól tudta, hogy a külső látszat nem tévesztheti el kívánt hatását egy könnyűvérű fiatalem­berre nézve. Jól esett lelkének, ha pillangó­­természetű férfiakat szépszerével tőrbe csal­hatott. Tetszelgő játékossággal igen szép er­kölcsi tanúságra kívánta juttatni az ily mó­don behálózott gyúlékony sziveket s igen nagy kedvét találta abban, midőn valamelyik „kiábrándított széptevő“ lelki küzdelmeit egy pohár hideg vizzel lecsillapíthatta. Tűhegyi ur is hamar lépre került. (Folyt. köv.) 291 Buzogány Áronnak a székely mivelődési és köz­­gazdasági egylet székely-udvarhelyi nagygyűlésén tartott titkári jelentése. (Folytatás.) Hosszasan foglalkozott a központi vá­lasztmány a fővárosban egy székely­ raktár megalapításával, hol minden piaczra vihető czikk kapható legyen állandóan. Két terv készíttetett, egyik szerint valamely jónevű­ kereskedő-c­ég lenne megnyerendő, hogy kereskedésében egy fiók-osztályt nyisson a székely czikkek számára, de ezt a központi választmány több tagja nem tartotta elég biztosítékot nyújtó módnak és óhajtotta rész­vények alapján egy önálló székely­ raktár föl­állítását. Minthogy pedig ehez tetemesebb pénzösszeg kívántatik, a központi választ­mány egyelőre abban állapodott meg, hogy a székelyföldi képviselő urak kerületeikben, ismerőseik között szerezzenek tájékozást A király Kassán. K­a­s­s­a, szept. I.­ Még alig virradt s már talpon volt egész­ Kassa város lakossága és a szomszéd me­gyékből ide tódult roppant közönség. A vá­ros ünnepi díszben, lobogó minden házon, az erkélyek szőnyegekkel, virágokkal, a fel­séges királyi pár mellszobraival és arczké­­peivel díszítve. Kassa egyenes utczái a leg­szebb látványt nyújtják. Öt óra után hang­zik a riadó, vonul ki az indóházhoz a dísz­őrség. A nép ellepte az utczákat. Az indóházban, melynek díszítése való­ban szép, már jóval hat előtt egybegyűltek a felség fogadtatására a katonai és polgári hatóságok, egyházi főméltóságok és küldött­ségek. A perronon voltak: Albrecht főher­­czeg, Edelsheim-Gyulay főparancsnok, Zi­­mielsky kassai hadparancsnok, Piret altá­bornagy, Graef és Máriássy honvédtáborno­kok, Szende honvédelmi miniszter alezre­desi egyenruhában, Samassa egri érsek, Schuster Constantin, kassai püspök, Császka György szepesi, Schopper rozsnyói, Tóth Miklós eperjesi, Schlauch Lőrincz szatmári, kásztélyi munkácsi püspök, Darvas Imre abaúji főispán, Münster Tivadar kassai pol­gármester stb. A dísz­század a perron mellett foglalt állást a zenekarral. Az udvari vonat pontban hat órakor ro­bogott be s felhangzott az éljen, melyet künn a nép ezrei viszhangoztak. Megkon­­dult a város minden harangja, a zenekar a hymnust játszotta. Ő felsége szállott le először a vonatról; huszár­tábornoki egyenruhában volt, s leg­előbb Albrecht főherczeggel, azután a vo­natról szintén leszállott Tisza Kálmán mi­niszterelnökkel szorított kezet, ki magyar díszruhában volt. Ekkor Kassa város polgármestere Müns­ter Tivadar üdvözlő beszédet mondott, melyre ő felsége következőleg válaszolt: „Már régi idő óta táplált óhajtásom tel­jesül, midőn felső Magyarországnak főváro­sába jövök. Szivből örvend­ek, hogy ezen alkalommal imént kifejezett érzelmeikkel találkozhatom. Kassa városa jólétére irányzott atyai szándékkal érkeztem körükbe és köszönettel fogadom hódolatukat.“­­ maguknak arra nézve, vájjon lehetne-e kilá­tás s mennyiben egy önálló székely-raktár alapítására kibocsátandó részvények elhelye­zésére? A raktár ügye most ebben a stádi­umban van. Az ősznél tovább azonban nem halasztható a székely-raktárnak egy vagy más módon való felállítása, mert a központi választmány ez intézménytől nemcsak hasz­not vár azokra nézve a­kik keresetczikkeket képesek előállítani, hanem súlyt fektet arra is, hogy hazánk fővárosában, az ipar és ke­reskedés központján legyen egy nyilvános hely, hol a székely termény­ipar és háziipar­­czikkek megismertessenek s idővel verse­nyezhessenek más vidékek productumaival. A Sepsi-Szt-Györgyön alapítandó len­ki készítő intézet segélyezésére a múlt évre megszavazott 100 frt. egyesüle­tünk pénztárából kiadatott. (Folytatás köv. Hajós János beszéde a székely közgazdasági és köz­művelő­dési egyesület udvarhelyi közgyűlésén. (F­o­l­y­t­a t­á­s.) És én azt hiszem, bármennyire igyekez­zék napjainkban felszínre kerülni a közö­nyösség saját egyéni bajaink, úgy a közér­dekek iránt, de azért naponként jobban kö­zeledünk ahoz, hogy a székelyföld minden­­rendű osztálya és lakossága elsajátítsa a hazafi kötelességek ezen tudatát, ennek ér­zetében belássa, hogy az által, ha saját egyéni tehetségeit minél jobban kifejteni igyekszik s minél virágzóbbá teheti saját gazdasági vagy ipar­viszonyait, nem csak önmagát gyarapítja, hanem szolgálatot te­szem a köznek, mert növeli a köz- és nem­zeti vagyonosodást, már­pedig ez idő sze­rint ezen sarkallik az egyes államok vagy néptörzsek befolyása, tekintélye és súlya a nemzetközi, úgy, mint a társadalmi életben. Sőt még a szabadság is — melyet pedig annyira bálványozunk — a nemzeti és ál-

Next