Marosvidék, 1878 (8. évfolyam, 1-100. szám)

1878-05-23 / 39. szám

Vill. évfolyam. 30-ik sz. M-Visárt­ok M, 1­878. május 25. MAROS-TOBLAMEGYE és Maros-Vásárhely ez. hír. véres társadalmi, közm­­velődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő és szépirodalmi KÖZLÖNY. ?feljelenik Létenként : Mitörtuikfiu és vasar-nap ! Biztositsunk a jég­ ellen! Maros-Vásárhelytt, 1373. május 22-én. Az elemi csapásokkal sűrűn láto­gatott vidékünk újabb meg újabb ily­nemű eshetőségeknek lehet kitéve. Ragályos betegségek, tűz, viz, fagy s az ezt követő ínség igen leverőleg hatottak reánk a legközelebbi évek­ben. A szegény gazda közönség csak­nem a kétségbeeséssel küzd sok he­lyen s még városunkban is találha­tunk parlagon hagyott földeket s sző­lő­kerteket is, mert a tulajdonos nem képes a miveltetésről gondoskodni. A terhes adót azonban fizetni kell, mert különben megáll az államháztartás gé­­­­pezete !. .. Szomorú valóság! nyomasztó köz­­gazdasági állapotok ! Tegnap, május 21-kén délután borsó és mogyoró nagyságú (s köztük még nagyobb) jég­gömböcskék remegtették városunkban a gazda­közönséget. Igaz ugyan, hogy nagy zápor előzte meg a jég­hullást s vegyesen hullott eső­cseppekkel a kemény jég sűrű tö­mege s igy nem tett olyan nagy kárt, mintha csak magára jött volna a jég esőzés nélkül, de azt hisszük, hogy a gyöngébb növényzet leveleinek átlyu­kasztása vagy az érzékeny gyümölcs­bogyók megpotyolása, szőlő-gerezdecs­kék leszaggatása által mégis csak tör­ténhetett kár, bár erre nézve fenn­tartjuk a gazda-közönség ítéletét, mert jelen czikkünk czélja nem a jég­kár constatálása, hanem inkább intés és felszólítás gazda-közönségünkhöz, hogy látva, tudva és tapasztalva időjárásunk szeszélyes fordulatait, a maguk meg­nyugtatására, valamely szolid és min­den tekintetben biztos ,­jégbiztosító intézettnél biztosítsanak a jég ellen! A verseny ezen téren is észlelhető bel- és külföldi intézetek között. Fel­teszünk óvatos gazda-közönségünkről annyi figyelmet, hogy nem engedve T A 11 C Z A. Az utczáról I Örült. Olvasgatott szegény a három császárról, Aztán a teher czár sok viselt dolgáról. Olvasta, hogy a vér mily olcsó keleten ... S szónokolni kezdett egy utcza-szögleten : „Emberek, én vagyok a hatalmas Isten, Kitől igazságos büntetést vesz minden. A czárt elitélem iszonyú halálra, Legyen igazság e földön valahára! ... Az emberek pedig csak hallgatták, nézték, Örült... bekísérték ! 2. Modern sírvers. Falucskán jött világra, Boldog volt ifjúsága; Aztán a lantot verte, S járt a világba szerte; Párisba Pomponette Egészen tönkre tette, S el is hunyt, élni resten, Ásítva ... Budapesten. 3­ 3. Uj ház. Fölépült az uj ház, hatalmas épület, Szebbnél szebb, díszesebb mind a négy emelet. Kiváncsi emberek nézik egymás után, Megalkusznak s bele költöznek azután. — Első nap lakzi volt, másnap nagy te­metés, Harmadikon a dob hirdette: árverés ! Ide jött, a kinek unott volt a létei, És emeletéről dobta életét el: S a pinczétől föl a szép lak tetejéig, Ember, jó rész végzet benne egymást érik. Régi házzá lesz egy-két esztendő múltán, S akkor (hisz. modern mű.) maga is lehull tán. Gáspár Imre: Kiadóhivatal a plebánia-épületben. Előfizetési dijak: Egész évre . . . • . . 6 fi­t— k r. u Félévre . • . . . * ' om k i\ ■ !! Negyedévre . .. . 1 ÍrtoD ki” * ! Egyes szám ara 7 krajezár.___ SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Szei,iun­k k­’isiit ,a 792-ik szarun háznál. A lap szelleni részét illető keid­euren vek a szerkesztőséghez, pénz küldemények a kiadóhivatalhoz berrr­entve küldendők. Hirdetések dija: Egy 1 hasal' s­­, r. vagy tért ga*a. 5 kr. Egy 2 , 9 kr. Egy 3 , 12 kr. Bélyegdij minden egyszeri közlésnél 30 kr* i 111 **,1* sor­onk­int 25 kr. A NAGY NÉNI PRÜCSKE. Vig beszély. Dr. D­É­VT­ÁL. (Folytatás.) •' -bÁ... ’ De csalatkozott, mert az ifju csak fej­­billentéssel köszönte meg a helyeslő nyilat­kozatot s egészen más tárgyra vitte át a beszélgetést.­­ Krasznavölgyi Frusinának sehogysem tete­­szett Gelléri zárkózottsága s hogy el ne­­ ejtse sorrendről a szülők kilétének megtud- t hatását, egész nyájas arczkifejezéssel fordul­ván az ifjúhoz, kérdé: — Hát szülei sohasem látogatják meg a­­ Margit-szigetet ? — De igen! Mind a Margit-sziget, mind a város­liget igen kedves hely előttük. Azon kivül még a Zugliget és Svábhegyre is ki­szoktak néha sétálni. — Sétálni, mondja ön.... Hiszen oda­­ kocsi nélkül igen alkalmatlan kimenni. — A lóvonatu vaspályán is kimehetnének a Zugliget vidékére, de ők inkább szeretik,­­ ha ünnep­ vagy vasárnap kora reggel kisé­tálnak s azután az egész napot künn töltik el a szabadban. — S miért választják épen az ünnep­napokat­­? — Mivel máskor a rendes házi munka beosztás nem enged időt. — De hiszen ilyenkor mindenféle mes­terember ki lézeng a szabad mulató­he­lyekre s ezekkel igen alkalmatlan egy tár­saságba keveredni. — Szüleim nem ismerik az alkalmatlan­ságot. A szabad természet tágas ölében el­férhet gazdag és szegény, főur és köznép, pogány és ke­resz­tény, mert itt nincs osz­tályozás rangban és hitfelekezetben ... — De mégis jobban megválogathatnák az időt és körülményeket... — Az időt igenis megválogatják, a kö­rülményekhez pedig szeretnek alkalmazkodni. (Folyt, és vége következik.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végrendelete. (1629. aug. 31. nov 1.) D­eák Farkastól. I. Az első részben a fejedelem a már Já­nos király által megkezdett, Bocskay István által kifejtett s maga a végrendelkező feje­delem által bámulatos ügyességgel fenntar-

Next