Marosvidék, 1878 (8. évfolyam, 1-100. szám)
1878-05-23 / 39. szám
Vill. évfolyam. 30-ik sz. M-Visártok M, 1878. május 25. MAROS-TOBLAMEGYE és Maros-Vásárhely ez. hír. véres társadalmi, közmvelődési, közgazdasági, közigazgatási érdekeit képviselő és szépirodalmi KÖZLÖNY. ?feljelenik Létenként : Mitörtuikfiu és vasar-nap ! Biztositsunk a jég ellen! Maros-Vásárhelytt, 1373. május 22-én. Az elemi csapásokkal sűrűn látogatott vidékünk újabb meg újabb ilynemű eshetőségeknek lehet kitéve. Ragályos betegségek, tűz, viz, fagy s az ezt követő ínség igen leverőleg hatottak reánk a legközelebbi években. A szegény gazda közönség csaknem a kétségbeeséssel küzd sok helyen s még városunkban is találhatunk parlagon hagyott földeket s szőlőkerteket is, mert a tulajdonos nem képes a miveltetésről gondoskodni. A terhes adót azonban fizetni kell, mert különben megáll az államháztartás gépezete !. .. Szomorú valóság! nyomasztó közgazdasági állapotok ! Tegnap, május 21-kén délután borsó és mogyoró nagyságú (s köztük még nagyobb) jéggömböcskék remegtették városunkban a gazdaközönséget. Igaz ugyan, hogy nagy zápor előzte meg a jéghullást s vegyesen hullott esőcseppekkel a kemény jég sűrű tömege s igy nem tett olyan nagy kárt, mintha csak magára jött volna a jég esőzés nélkül, de azt hisszük, hogy a gyöngébb növényzet leveleinek átlyukasztása vagy az érzékeny gyümölcsbogyók megpotyolása, szőlő-gerezdecskék leszaggatása által mégis csak történhetett kár, bár erre nézve fenntartjuk a gazda-közönség ítéletét, mert jelen czikkünk czélja nem a jégkár constatálása, hanem inkább intés és felszólítás gazda-közönségünkhöz, hogy látva, tudva és tapasztalva időjárásunk szeszélyes fordulatait, a maguk megnyugtatására, valamely szolid és minden tekintetben biztos ,jégbiztosító intézettnél biztosítsanak a jég ellen! A verseny ezen téren is észlelhető bel- és külföldi intézetek között. Felteszünk óvatos gazda-közönségünkről annyi figyelmet, hogy nem engedve T A 11 C Z A. Az utczáról I Örült. Olvasgatott szegény a három császárról, Aztán a teher czár sok viselt dolgáról. Olvasta, hogy a vér mily olcsó keleten ... S szónokolni kezdett egy utcza-szögleten : „Emberek, én vagyok a hatalmas Isten, Kitől igazságos büntetést vesz minden. A czárt elitélem iszonyú halálra, Legyen igazság e földön valahára! ... Az emberek pedig csak hallgatták, nézték, Örült... bekísérték ! 2. Modern sírvers. Falucskán jött világra, Boldog volt ifjúsága; Aztán a lantot verte, S járt a világba szerte; Párisba Pomponette Egészen tönkre tette, S el is hunyt, élni resten, Ásítva ... Budapesten. 3 3. Uj ház. Fölépült az uj ház, hatalmas épület, Szebbnél szebb, díszesebb mind a négy emelet. Kiváncsi emberek nézik egymás után, Megalkusznak s bele költöznek azután. — Első nap lakzi volt, másnap nagy temetés, Harmadikon a dob hirdette: árverés ! Ide jött, a kinek unott volt a létei, És emeletéről dobta életét el: S a pinczétől föl a szép lak tetejéig, Ember, jó rész végzet benne egymást érik. Régi házzá lesz egy-két esztendő múltán, S akkor (hisz. modern mű.) maga is lehull tán. Gáspár Imre: Kiadóhivatal a plebánia-épületben. Előfizetési dijak: Egész évre . . . • . . 6 fit— k r. u Félévre . • . . . * ' om k i\ ■ !! Negyedévre . .. . 1 ÍrtoD ki” * ! Egyes szám ara 7 krajezár.___ SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Szei,iunk k’isiit ,a 792-ik szarun háznál. A lap szelleni részét illető keideuren vek a szerkesztőséghez, pénz küldemények a kiadóhivatalhoz berrrentve küldendők. Hirdetések dija: Egy 1 hasal' s, r. vagy tért ga*a. 5 kr. Egy 2 , 9 kr. Egy 3 , 12 kr. Bélyegdij minden egyszeri közlésnél 30 kr* i 111 **,1* soronkint 25 kr. A NAGY NÉNI PRÜCSKE. Vig beszély. Dr. DÉVTÁL. (Folytatás.) •' -bÁ... ’ De csalatkozott, mert az ifju csak fejbillentéssel köszönte meg a helyeslő nyilatkozatot s egészen más tárgyra vitte át a beszélgetést. Krasznavölgyi Frusinának sehogysem teteszett Gelléri zárkózottsága s hogy el ne ejtse sorrendről a szülők kilétének megtud- t hatását, egész nyájas arczkifejezéssel fordulván az ifjúhoz, kérdé: — Hát szülei sohasem látogatják meg a Margit-szigetet ? — De igen! Mind a Margit-sziget, mind a városliget igen kedves hely előttük. Azon kivül még a Zugliget és Svábhegyre is kiszoktak néha sétálni. — Sétálni, mondja ön.... Hiszen oda kocsi nélkül igen alkalmatlan kimenni. — A lóvonatu vaspályán is kimehetnének a Zugliget vidékére, de ők inkább szeretik, ha ünnep vagy vasárnap kora reggel kisétálnak s azután az egész napot künn töltik el a szabadban. — S miért választják épen az ünnepnapokat? — Mivel máskor a rendes házi munka beosztás nem enged időt. — De hiszen ilyenkor mindenféle mesterember ki lézeng a szabad mulatóhelyekre s ezekkel igen alkalmatlan egy társaságba keveredni. — Szüleim nem ismerik az alkalmatlanságot. A szabad természet tágas ölében elférhet gazdag és szegény, főur és köznép, pogány és keresztény, mert itt nincs osztályozás rangban és hitfelekezetben ... — De mégis jobban megválogathatnák az időt és körülményeket... — Az időt igenis megválogatják, a körülményekhez pedig szeretnek alkalmazkodni. (Folyt, és vége következik.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végrendelete. (1629. aug. 31. nov 1.) Deák Farkastól. I. Az első részben a fejedelem a már János király által megkezdett, Bocskay István által kifejtett s maga a végrendelkező fejedelem által bámulatos ügyességgel fenntar-