Marosvidék, 1893 (23. évfolyam, 1-60. szám)
1893-05-23 / 23. szám
xxiii-ik évfolyam. 23-ik szám. Maros-Vásárhelytt, 1893. május 21. MAROSVIDÉK. Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási és közgazdasági érdekeit képviselő VEGYES TARTALMÚ HETIKÖZLÖNY. e gre 1 e xa. minden T7-a,sárn.a.p. Előfizetési díjak : Egész évre............6 frt — Félévre....................3 „ — Negyedévre..................1 „ 50 Egyes számára 14 kr. kr. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: a Hajósutczában a 9. szám alatti házban. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalból bérmentve küldendők. Kiadóti irutai az ev. ref. főtanodai könyvnyomdában Imreit Sándornál. Hirdetések díja: Sigy haroraa sor haaabozott (trm bor vagy annak térmértéke a krelyegdij minden be;tt. man 30 , Nyiltter Boronként 25 , A Mrd. és nyiltt. dijak előre fizetendők Pünköst ünnepén. Pünköst ünnepére készül a keresztyén világ. A Szent Lélek kitöltetésének emlékezetére ülik ezen sátoros ünnepet, mely tavaszi pompában szokott diszleni s a hivő lelkeket az egyház falain kivül a természet tágas templomába is hivatva van elvezetni. Azon az első Pünköstön, midőn a csüggedő és megfélemlett szivü apostolok elnyerék a Szent-Lelket, mely kitölte erejét a gyülekezetre, bizony szükség volt a „tüzes nyelvekére, mert a Krisztus keresztre feszítése után a gonosz lelkek erőt vettek a közéleten és a feltámadás hite és eszméje még csak igen szűk körben verhetett gyökeret az első keresztyének kebelében, ó. ha volnának ma is Péter apostolok, a kikre, mint kőszirtre lehetne építeni a hit szilárd templomát; s ha volnának ma is Pál apostolok, kik elmenve mindenfelé a földön, hirdetnék az evangyéliumot, mely Istentől származott s melyben a hit világosság élő szövetneke van felgyújtva örök időkre, a mely felett a sötétség szelleme nem ülhet soha diadalmat! Vannak hitszónokok, a kik az idvezitő tant ma is Krisztus szellemében tanítják, a vallásos és erkölcsi élet birodalmát terjesztik, s ha kell, halálra is készek hitek és meggyőződésükért kiáltani, vértanuságot szenvedni, sőt a hivő lelkek seregében is nem dőltek még ki azon oszlopos erők, melyekre az Istentisztelet magasztossága és az emberbaráti szeretet ereje méltán támaszkodhatik, de fájdalom vannak olyan társadalmi kinövések, melyek a vallás és erkölcs országát is szeretnék kivetkeztetni rendeltetése igaz jellegéből s a modern eszmék álcrája alatt még fejszét is fordítanának a vallásos hit őserdejéből kiirtani a régi terebélyeket. A kor intő szava, a haladás szelleme újításokat kíván, reformokat követel, a villám és gőzerő századában nem stagnálhatnak a lélek fejleményei, de a vallásos érzület alapvonalait nem kell kitörölni a közélet mezején s az erkölcsi élet tisztaságára törekedni kell a lélek összes erejével, a szív minden hatalmával! A pünkösti ünnepek a vallásos érzelmek mellett, hadd ébreszszék fel a hazaszeretet szellemét is hazánkban! Legyen a vallásos hit és érzület szövetneke a haladásnak, az erkölcsi élet talpköve a társadalmi életnek! Gyúljanak fel az őrtüzek az igaz hazafiság oltárkövein s ne engedje a Szent Lélek ereje, hogy az egyenetlenség és a viszály átka kioltsák a világosságot terjesztő lángokat a hit templomában! Legyen megáldva és megszentelve a mi Pünköstünk, a melynek eltöltésére boldog ünneplést kiváltunk. olvasóinknak! ♦ Sincer. A „Mikosvidék“ tárczája. Ha zöldül Ha zöldül a domb oldala, Ember szava, madár dala, Mindig csak egy, mindig csak az: Itt a tavasz, itt a tavasz! Megbámulja, nézegeti, Gyönyörködik, örül neki, Megújulva, feldobogva, Mintha sose látta volna. Pedig sokszor látta immár, Mert a tavasz sokszor itt jár, Sokszor elhozza mosolyát, Szép virágát, meleg csókját. De hát a ki neked kedves, A kiért a szived repes, Lássad, akár százezerszer, Megunod-e, bár csak egyszer?. . Göncei János: Pünkösti rózsák. Itt a Pünköst, díszruháján Rózsa még nem díszeleg; Máskor, piros Pünköst napján, Diszitó egész sereg. Későn ébredt a természet A kikelet szózatán, Azért nem nyit még a bimbó A pünkösti rózsafán. I. Megyei közügyek. Marostordavármegye tavaszi közgyűlése. Maros-Tordavármegye alispánjától 1901—1893. szám alatt a következő közgyűlési meghívót küldöttek szét a vármegye törvényhatósági bizottsági tagjaihoz : Főispán úr ő méltóságának szóbeli intézkedése folytán van szerencsém Marostordavármegye törvényhatósági bizottságának tagjait f. hó 27-én, d. e. 10 órakor Marosvásárhelyet a vármegye házánál tartandó rendes tavaszi közgyűlésre összehívni. II. Nyílj ki, nyilj ki rózsa bimbó, Diszesitsd a kerteket! Mit se bánom, hogyha bokrod Még tövist is rejteget. Szép pirosló arczod nézve, Csak mosolygás int felém ; Mit ügyeljem, hogy a mézben Méh falánkját izlelem ? ! III. Rózsafán a zöldelő ág, Illatárral eltelik, Rózsaszirmok a töviskét Díszruhával elfedik. Mit se nézek most a bokron, Mint a rózsa levelet: Mit se bánom, bármi érjen, Csakhogy lehessek veled! IV. Nyílj ki, nyilj ki rózsabimbó, Öltözz diszbe rózsafa! Ébressz újra boldogságra, Lelkem titkos szózata! Azért csüngök Pünköst napján Úgy a rózsalevelén, Mert szivemben rózsát termett A viszonzott szerelem. Tihany, Bánk bán előadása A kolozsvári országos nemzeti színház személyzete 1893. május 15-ikén érkezett Marosvásárhelyre, hol május 16-ikán kezdette meg rendes A közgyűlés tárgyainak jegyzéke alább van közölve. Maros-Vásárhelytt 1893. május 15-én. Sándor László, 8. k. cs. és kir. kamarás, alispán. A tárgysorozatot — 66 pont alatt — Dósa Elek főjegyző adta ki, melyből felemlítjük a következő pontozatokat. Törvényczikkek kihirdetése. III. aljegyzői állásnak választás utjáni betöltése. Földmivelésügyi minisztérium megküldi a korlátolt forgalmú birtokok kimutatását. Belügyminiszteri leirat a közigazgatási járásoknak újból való kikerekitése s lehetőleg a járások számának apasztása iránt. Belügyminiszteri leirat az oláhtapliczai segédjegyző-választás helybenhagyása iránti közgyűlési határozat jóváhagyása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet a törvényhatósági közúti építésekre engedélyezett segélyösszegeknek kiutalása iránt. Kereskedelemügyi minister rendelet távolsági térképek szerkesztése iránt. Kereskedelemügyi miszteri rendelet a középitészet és közút-ügy fejlődése tárgyában. Belügyminiszteri rendelet az állami javadalmazás felemeléséről szóló 1893. IV. t.-cz. végrehajtása iránt. Kereskedelemügyi miniszteri leirat, az 1893—94. évi közúti költségvetési okmmányzat jóváhagyás tárgyában. Budapest fő- és székváros közönségének felirata, az országgyűlés képviselő házához és a magyar kormányhoz intézett felirata, a kormány egyházpolitikai programmja ügyében. Zemplénvármegye közönségének felirata a magyar kormány egyházpolitikai kijelentéseinek pártolása iránt. Az ezredéves kiállítás országos bizottsága elnökének felhívása, Budapesten 1896. évben rendezendő országos kiállítás tárgyában. A tiszti nyugdíj választmány évi jelentése, működését Bánk bán, Katona József 5 felvonásos eredeti drámája képezte a megnyitó előadást, mely igen szép közönséget hozott össze a nyári színkörben, melyet a tulajdonos színpártoló egyesület, a városi hatóság szíves segédkezésével, egészen újjá alakított, szükségszerűen kiépített. A közönség fokozott érdeklődéssel várta a függöny felgördítését, hogy élvezhesse Katona J. remekművének irodalmi és művészi szempotból egyiránt kiemelkedő szépségeit. Magam is sokszor és sok helyen láttam és élvezhettem Bánk bán előadását, de nem tagadhattam el most sem bizonyos izgató érdeklődést, főleg a főbb szerepek személyesítőinek játéka iránt, akiket a múlt évben, a kolozsvári színház 100 éves jubileuma alkalmából, ott az ünneplő városban lehetett módom és szerencsém láthatni, és kiknek öntudatos művészi játékát nem ok nélkül illető osztatlan elismerést. közönség részéről. Várakozásomban itt sem csalatkoztam, érdeklődésem jogosnak bizonyult be. Alig tudtam az érzelem hatása következtében megmozdulni helyemből a darab bevégzése után. Lélektanilag igazolhattam kedélyállapotomat, mert egészen a szavalati és alakító művészet hatása alatt állottam. Ezen egyéni reflexiók után hadd számoljak be a megnyitó előadás sikeréről! Bánk bán, Katona J. nagyszabású drámája, tárgyát, alakjait és képeit a magyar történelem azon korszakából meríti, melyet Círó Ilik Endre uralkodásával jelez a historia lapjain. A 19-ik magyar király, 30 éves uralkodása alatt (1205-től 1205-ig) igen válságos napok zajlottak le Magyarország közéletében. Ilik Endre király koronájának fényét Gertrud, meráni hercegnővel osztá meg. A büszke, felfuvalkodott királyné egy egész udvaroncz serege