Marosvidék, 1893 (23. évfolyam, 1-60. szám)

1893-05-23 / 23. szám

xxiii-ik évfolyam. 23-ik szám. Maros-Vásárhelytt, 1893. május 21. MAROSVIDÉK. Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási és közgazdasági érdekeit képviselő VEGYES TARTALMÚ HETIKÖZLÖNY. e gr­­­e 1 e xa. m­inden T7-a,sárn.a.p. Előfizetési díjak : Egész évre............6 frt — Félévre....................3 „ — Negyedévre..................1 „ 50 Egyes szám­ára 14 kr. kr. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: a Hajósutczában a 9. szám alatti házban. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalból bérmentve küldendők. Kiadóti irutai az ev. ref. főtanodai könyvnyomdában Imreit Sándornál. Hirdetések díja: Sigy haroraa sor haaabozott (trm bor vagy annak térmértéke a kr­­elyegdij minden be;tt. man 30 , Nyiltter Boronként 25 , A Mrd. és nyiltt. dijak előre fizetendők Pünköst ünnepén. Pünköst ünnepére készül a keresztyén világ. A Szent Lélek kitöltetésének emlékezetére ülik ezen sátoros ünnepet, mely tavaszi pompában szokott diszleni s a hivő lelkeket az egyház falain kivül a természet tágas templomába is hivatva van elvezetni. Azon az első Pünköstön, midőn a csüggedő és megfélemlett szivü apos­tolok elnyerék a Szent-Lelket, mely kitölte erejét a gyülekezetre, bizony szükség volt a „tüzes nyelvekére, mert a Krisztus ke­resztre feszítése után a gonosz lelkek erőt vet­tek a közéleten és a feltámadás hite és esz­méje még csak igen szűk körben verhetett gyökeret az első keresztyének kebelében, ó. ha volnának ma is Péter apostolok, a kikre, mint kőszirtre lehetne építeni a hit szilárd templo­mát; s ha volnának ma is Pál apostolok, kik elmenve mindenfelé a földön, hirdetnék az evangyéliumot, mely Istentől származott s mely­ben a hit világosság élő szövetneke van fel­gyújtva örök időkre, a mely felett a sötétség szelleme nem ülhet soha diadalmat! Vannak hitszónokok, a kik az idvezitő tant ma is Krisztus szellemében tanítják, a vallásos és erkölcsi élet birodalmát terjesztik, s ha kell, halálra is készek hitek és meggyőződésükért kiáltani, vértanuságot szenvedni, sőt a hivő lelkek seregében is nem dőltek még ki azon oszlopos erők, melyekre az Istentisztelet ma­gasztossága és az emberbaráti szeretet ereje méltán tám­aszkodhatik, de fájdalom vannak olyan társadalmi kinövések, melyek a vallás és erkölcs országát is szeretnék kivetkeztetni ren­deltetése igaz jellegéből s a modern eszmék álcrája alatt még fejszét is fordítanának a vallásos hit őserdejéből kiirtani a régi terebélye­­ket. A kor intő szava, a haladás szelleme újí­tásokat kíván, reformokat követel, a villám és gőzerő századában nem stagnálhatnak a lélek fejleményei, de a vallásos érzület alapvonalait nem kell kitörölni a közélet mezején s az er­kölcsi élet tisztaságára törekedni kell a lélek összes erejével, a szív minden hatalmával! A pünkösti ünnepek a vallásos érzelmek mellett, hadd ébreszszék fel a hazaszeretet szel­lemét is hazánkban! Legyen a vallásos hit és érzület szövetneke a haladásnak, az erkölcsi élet talpköve a tár­sadalmi életnek! Gyúljanak fel az őrtüzek az igaz hazafiság oltárkövein s ne engedje a Szent Lélek ereje, hogy az egyenetlenség és a viszály átka ki­oltsák a világosságot terjesztő lángokat a hit templomában! Legyen megáldva és megszentelve a mi Pün­­köstünk, a melynek eltöltésére­ boldog ünnep­lést kiváltunk­­. olvasóinknak! ♦ Sincer. A „Mik­osvidék“ tárczája. Ha zöldül Ha zöldül a domb oldala, Ember szava, madár dala, Mindig csak egy, mindig csak az: Itt a tavasz, itt a tavasz! Megbámulja, nézegeti, Gyönyörködik, örül neki, Megújulva, fel­dobogva, Mintha so­se látta volna. Pedig sokszor látta immár, Mert a tavasz sokszor itt jár, Sokszor elhozza mosolyát, Szép virágát, meleg csókját. De hát a ki neked kedves, A kiért a szived repes, Lássad, akár százezerszer, Megunod-e, bár csak egyszer?. . Göncei János: Pünkösti rózsák. Itt a Pünköst, díszruháján Rózsa még nem díszeleg; Máskor, piros Pünköst napján, Diszitó egész sereg. Későn ébredt a természet A kikelet szózatán, Azért nem nyit még a bimbó A pünkösti rózsafán. I. Megyei közügyek. Marostordavármegye tavaszi köz­gyűlése. Maros-Tordavármegye alispánjától 1901—1893. szám alatt a következő közgyűlési meghívót kül­döttek szét a vármegye törvényhatósági bizottsági tagjaihoz : Főispán úr ő méltóságának szóbeli intézkedése folytán van szerencsém Marostordavármegye tör­vényhatósági bizottságának tagjait f. hó 27-én, d. e. 10 órakor Marosvásárhelyet a vármegye há­zánál tartandó rendes tavaszi közgyűlésre össze­hívni. II. Nyílj ki, nyilj ki rózsa bimbó, Diszesitsd a kerteket! Mit se bánom, hogyha bokrod Még tövist is rejteget. Szép pirosló arczod nézve, Csak mosolygás int felém ; Mit ügyeljem, hogy a mézben Méh falánkját izlelem ? ! III. Rózsafán a zöldelő ág, Illatárral eltelik, Rózsaszirmok a töviskét Díszruhával elfedik. Mit se nézek most a bokron, Mint a rózsa levelet: Mit se bánom, bármi érjen, Csakhogy lehessek veled! IV. Nyílj ki, nyilj ki rózsabimbó, Öltözz diszbe rózsafa! Ébressz újra boldogságra, Lelkem titkos szózata! Azért csüngök Pünköst napján Úgy a rózsalevelén, Mert szivemben rózsát termett A viszonzott szerelem. Tihany, Bánk bán előadása A kolozsvári országos nemzeti színház személy­zete 1893. május 15-ikén érkezett Marosvásár­helyre, hol május 16-ikán kezdette meg rendes A közgyűlés tárgyainak jegyzéke alább van közölve. Maros-Vásárhelytt 1893. május 15-én. Sándor László, 8. k. cs. és kir. kamarás, alispán. A tárgysorozatot — 66 pont alatt — Dósa Elek főjegyző adta ki, melyből felemlítjük a következő pontozatokat. Törvényczikkek kihirdetése. III. aljegyzői állásnak választás utjáni betöltése. Földmivelésügyi minisztérium megküldi a kor­látolt forgalmú birtokok kimutatását. Belügyminiszteri leirat a közigazgatási járások­nak újból való kikerekitése s lehetőleg a járások számának apasztása iránt. Belügyminiszteri leirat az oláhtapliczai segéd­­jegyző-választás helybenhagyása iránti közgyűlési határozat jóváhagyása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet a törvény­hatósági közúti építésekre engedélyezett segély­összegeknek kiutalása iránt. Kereskedelemügyi minister rendelet távolsági térképek szerkesztése iránt. Kereskedelemügyi miszteri rendelet a középi­­tészet és közút-ügy fejlődése tárgyában. Belügyminiszteri rendelet az állami javadalma­zás felemeléséről szóló 1893. IV. t.-cz. végrehaj­tása iránt. Kereskedelemügyi miniszteri leirat, az 1893—94. évi közúti költség­vetés­i okmmányzat jóváhagyás tárgyában. Budapest fő- és székváros közönségének felirata, az országgyűlés képviselő házához és a magyar kormányhoz intézett felirata, a kormány egyház­­politikai programmja ügyében. Zemplénvármegye közönségének felirata a ma­gyar kormány egyházpolitikai kijelentéseinek pár­tolása iránt. Az ezredéves kiállítás országos bizottsága elnökének felhívása, Budapesten 1896. évben ren­dezendő országos kiállítás tárgyában. A tiszti nyugdíj választmány évi jelentése, működését Bánk bán, Katona József 5 felvonásos eredeti drámája képezte a megnyitó előadást, mely igen szép közönséget hozott össze a nyári színkörben, melyet a tulajdonos színpártoló egye­sület, a városi hatóság szíves segédkezésével, egé­szen újjá alakított, szükségszerűen kiépített. A közönség fokozott érdeklődéssel várta a füg­göny felgördítését, hogy élvezhesse Katona J. re­mekművének irodalmi és művészi szempotból egy­­iránt kiemelkedő szépségeit. Magam is sokszor és sok helyen láttam és élvezhettem Bánk bán elő­adását, de nem tagadhattam el most sem bizo­nyos izgató érdeklődést, főleg a főbb szerepek sze­­mélyesítőinek játéka iránt, a­kiket a múlt évben, a kolozsvári színház 100 éves jubileuma alkalmá­ból, ott az ünneplő városban lehetett módom és szerencsém láthatni, és kiknek öntudatos művészi játékát nem ok nélkül illető osztatlan elismerés­t. közönség részéről. Várakozásomban itt sem csa­latkoztam, érdeklődésem jogosnak bizonyult be. Alig tudtam az érzelem hatása következtében megmozdulni helyemből a darab bevégzése után. Lélektanilag igazolhattam kedélyállapotomat, mert egészen a szavalati és alakító művészet hatása alatt állottam. Ezen egyéni reflexiók után hadd számoljak be a megnyitó előadás sikeréről! Bánk bán, Katona J. nagyszabású drámája, tár­gyát, alakjait és képeit a magyar történelem azon korszakából meríti, melyet Círó Il­ik Endre ural­kodásával jelez a historia lapjain. A 19-ik ma­gyar király, 30 éves uralkodása alatt (1205-től 1205-ig) igen válságos napok zajlottak le Ma­gyarország közéletében. Il­ik Endre király koronájának fényét Gertrud, meráni herc­­egnővel osztá meg. A büszke, felfu­­valkodott királyné egy egész udvaroncz serege

Next