Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 34. kötet, 1917-1922.
LENDL ADOLF: A pókok izomrendszere I. A typikus izomrost szövettani szerkezete
50 LENDL ADOLF : Mindenekelőtt magával az izomrost typikus alakjával és finomabb szövettani szerkezetével kellett tisztába jönnöm, hogy azután a pókok izomzatával mindenféle szempontból behatóan foglalkozó tanulmányaimat megírhassam. Ezt az első részt csakhamar követni fogja a második, nevezetesen az, mely a typikus izomrostnak más szövetekkel való összefüggését tárgyalja. Erre vonatkozó vizsgálataim is be vannak fejezve s már csak írásba foglalandók. Vizsgálataimnak itt közzétett eredményeiből kiemelhetem, hogy a fibrillák pálizikás szerkezete; a pálczikák alakjának az izomrost élettani állapota szerint való változása ; a fibrillanyaláb egyes belső berendezései ; a sarcoplasmának a kész izomrostokban való hiánya, ellenben az egymástól különböző belső rostnedv és a külső rostplasma jelenléte ; a harántszalagok kialakulása ; a rosthüvely, mint ránczolt és két végén rojtosszélű, hártyás tömlő ; az izommagvaknak bevándorolt vérsejtmagvak alakjában való megjelenése, valamint a mindezzel összefüggő, talán szintén nem egészen lényegtelen többi megfigyelés; nemkülönben a harántcsíkoltságnak egyszerűbb magyarázata is : mind olyan megállapítás, mely az előttem ismeretes irodalomban eddig még nem vert gyökeret. A kettős fénytörés tüneményeivel kevésbbé foglalkoztam, mert nem tartom őket annyira fontosaknak, mint némely más szerző. Vizsgálataim tárgyául leginkább a keresztes-, farkas-és madárpókok izmai szolgáltak, azonban más csoportokra is tekintettel voltam és mert a Limulus néhány élő példányával is rendelkeztem, ezt is belevontam kutatásaim körébe. Általában borszeszben vagy más folyadékokban conservált, de friss anyagot is használtam és ismert, ámbár nem épen az izomszövet vizsgálásában szokásos eljárásokat követtem ; ezeket dolgozatom végén foglalom össze. Ezek közül a túlélő izomrostnak glycerinben való tanulmányozása és a különböző módon előállított metszeteknek toluolos táblaolajban való elzárása új. Különösen ez az utóbbi nagyon megkönnyíti az izomszövet legfinomabb szerkezetének a megismerését. Az ultravilágítást — azt ki-