Medgyesi Lapok, 1935 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1935-01-01 / 1. szám

1935 január 1 Medgyesi Lapok Imára kulcsolta két kis kezét és forró imát kezdett rebegni. Éva sírját kerestem forró könynyekkel teli szemmel, hogy bocsánatot kérjem . . . hogy megvalljam , őrült voltam és nem tudom mit tettem.* * * * Másnap reggel arra ébredtem, hogy minden . .. minden csak álom volt. Mintha nem is történhetett volna meg. Mindent elkövettem, hogy megszabaduljak a kínzó önvádtól, hogy feledni tudjak. Az órák napoknak, a napok éveknek tűntek és igy telt el a szomorú ősz* * * Karácsony szombatja van .. . Az éjszakai szentbeszédet hallgatom a templom egyik félreeső egyszerű kis padján. Valamilyen ismerős illatot érzek. Tűnődöm, hogy hol éreztem ezt és mikor... de nem tudok rájönni és kíváncsian nézek körül ... Nem messze tőlem térdel egy nő, az illat bizonyosan, onnan jön. Ki lehet vájjon?... Töröm a fejem rajta. Egyszerre ott látom magam, egy zord őszi napon a temetőt járva, keresve egy sirhantot... Igen ... az akkori gyászoló nő, aki ottan állott könynyet hullatva egy frissen hantolt sir mellett. Nem látszott rajta, hogy gyászol ... A kíváncsiság mind közelebb és közelebb űzött hozzá... és remegő szavakkal súgtam afülébe : Bocsásson meg .. . Ugye Ön volt. . . Emlékszik-e egy hideg őszi napra ... a temetőre . .. egy frissen hantolt sírra . .. A nő ijedten rezzent fel és fürkésző, gyanakvó szemekkel tekintett reám . .. Ideges, alig hallható hangon felelt: Igen ... én voltam ... mit akar ? Csak annyit óhajtanék megtudni, hogy kit siratott akkor ? Ne . . . ne idézze a múltat, legyen könyörületes és hagyjon. Köszönöm és bocsánat, lebegtem suttogva és mindketten tovább hallgattuk a karácsonyi szentbeszédet.* * * A tél is elmúlt, háborgó szivem nem talált vigasztalást. Üde, tavaszi szellő és a nap lanyha melege keltette szívemben az első napsugárt.. . Ibolyát szedtem a parkban és ábrándoztam egy szebb és jobb jövőben. Kis tavacska partján egy nő eteti a kis aranyhalacskákat és amint arra megyek, megint az az illat... Ez ő . .. Igen, a temetői és a templomi nő . . . A tavasz segítségével megismerkedtem Margarettal, akivel azon rideg őszi napon együtt könnyeztünk ... és sirattuk a múltat. ..* * * Megjött a nyár, forró, tikkasztó melegével. Boldogan kacagó kedvvel csolnakáztunk Margarettal. Csendesen himbálózott a tenger vizén a csolnakunk és egymásra találva, elfelejtkeztünk az egész világról, a múltról és annak keserű perceiről ... Újra boldog lettem ... Körülöttünk a láthatárig a haragos zöldszinű víz. A tenger mormogása térített magamhoz és ijedten néztem a fejem felett tornyosuló sötét felhőket ... és a hirtelen keletkezett szél zugvabugva korbácsolta fel a tenger hullámait. A vihar egyre erősödött... elsötétült a láthatár... A dühöngő tenger habjaiból Éva arcát véltem látni . .. A kezem görcsösen szorítja az evező nyelét . . . egy hatalmas hullám és a csalnok felborul. Éva!.. Éva ! .. Éva! .. Várj !.. Jövök én is . . . Berzsnik Gyula. Egyrőlmásról A romantika még mindig erős béklyókban tartja az emberiséget. Életem során végigszemléltem egynéhány temetést, amely ezt igazolja. A szerelem, a családi perpatvar és hasonló magánügyek szerencsétlen áldozatait rendszerint óriási tömegek kísérik ki a temetőbe s esetük napokig foglalkoztatja a közvéleményt. De azkor a nincstelenség, a kenyérnélküliség, az éhség ad öngyilkoló szerszámot valaki kezébe, ez nem eset, erről nem beszélnek s a mai társadalmi rendszernek ezt a szerencsétlen áldozatát senki sem kiséri. Pedig fordítva kellene legyen. Ha valakit elpusztít a nyomor, akár úgy, hogy elébe megy a halálnak, akár másként, akkor kellene felhördüljön a társadalom, a temetésen a rendszer elleni tüntetés kellene megnyilvánuljon, mert ez nem magánügy, ez közügy, az én, a te, az ő és mindnyájunk ügye. Ma a technika és kultúra századában nem volna szabad hogy senki a nincstelenség, a kenyérnélküliség, az éhség miatt kénytelen legyen az életét magától eldobni. Az emberiség annak is köszönheti nyomorát, hogy a romantika mindig közelebb állott hozzá, mint a realitás, az élet szebbé tételéért való harc. * * » A medgyesi magyarság számszerű megerősödéséről a fővárosi lapok itteni tudósítójának adatai, illetőleg cikkei alapján megemlékeztek, sőt ezen adatok alapján a képviselőházban interpeláltak is. Nem akarok hoszszasan foglalkozni ezen kérdéssel, azonban le kívánom szögezni, hogy az itteni tudósító teljesen hamis adatokat használt fel, amikor abból indult ki, hogy az imperium átvételekor a medgyesi magyarok száma négyszáz fő volt és ma eléri a négyezret. Az utolsó hivatalos népszámlálás 1910. évben volt, amikor Medgyes lakossága 8.626 volt, amelyből rom. kath. 1 124, református 641 és unitárius 56, tehát összesen 1.821 magyar, vagyis valamivel több mint 21 százalék. Ma a magyarok száma nem egész 23 százalék, vagyis még 2 százalékkal sem több a szaporulat. Ha figyelembe veszszük, hogy a magyarság természetszerű szaporodása, értve a születéseket, még ma is a legnagyobb, továbbá Medgyes gyáripari várossá való fejlődése magával hozta a munkásoknak városunkba való beözönlését és igy idevont a magyarságnak egy bizonyos elhelyezkedési lehetőségektől megfosztott rétegét, reális számítás szerint nagyobb százalékú magyarság- gal kellene számolni. Ez a valóság és így teljes joggal felhívjuk a tudósítást beküldő figyelmét ezen adatokra, minden további kommentár nélkül. * * * Teljes kifogástalan keresztény forrásokból alkottam magamnak képet a zsidó vallásról. Meggyőződést szereztem róla, hogy a Tóra és a Talmud erkölcsileg sokkal magasabban állnak, mint sok mai modern törvény. Nem célom dicsérő rigmusokat zengeni a zsidókról, csak egy pár szóval óhajtom álláspontomat megvilágítani, hogy miért nem úszom a felkapott irányzattal és miért nem vagyok és lehetek antiszemita. Nem lehetek, mert a gyakorlati életben volt elég sokszor alkalmam az antiszemitizmus hazug voltáról magam tapasztalatai ésmegfigyeléseim alapján meggyőződni. Valódi magyar székely nemesi családból származom, úgy apai, mint anyai részről. Keresztény szellemben nevelkedtem, katholikus lévén. Tehát sem félzsidó, sem elzsidósodott nem vagyok. Az antiszemiták arra hivatkoznak, hogy a Talmud mellett vannak bizonyos titkos előírások, amelyek egész sereg bűncselekményt sorolnak fel és amelyeket a zsidók az előírásoknak megfelelően a keresztények ellen követnek el. Tehát valamelyes titok, amik mint dogmák szolgálnak. Ezeknek a titkoknak minden betűje nem lehet más, mint kitalált hazugságok. Ostoba gyerekeknek tarthatnak bennünket, akiknek ilyen rémmeséket el lehet mondani és tévednek, amikor azt hiszik, hogy mindezt gondolkodás nélkül el fogjuk hinni. Azért használnak fel ily bárgyú hazugságokat, mert valódi argumentumok nincsenek és miután számolnak azzal, hogy a nyilvánvaló hazugságokat könynyen lehet leleplezni, készletben tartanak a mindenkori gazdasági viszonyoknak megfelelő és félrevezető nagyhangzású hazug jelszavakat. Egyszerre több vasat tartanak a tűzben. Ha csődöt mond az egyik hazug érv, akkor vehessék elé a másik hangzatosabbat. Ezért törekszenek is az úgynevezett faji érzés felfő- 3 Húzás minden 15-én Siessen nyitsa meg sorsjegyét a következő osztályra: Ha még nincs sorsjegye legyen azonnal, hogy résztvehessen 232.000.000 Lei nyerési esélyeiben ! XU sorsjegy ára 200 Lei, mellyel már két nyerési lehetőséget szerez ! Erdélyi és Bánáti főelárusítók : Arasi , Ált. Tkptár r. t. és Al. Goldschmidt. Brassó : Fortuna Al. Enkelhardt Cluj: Iliescu Bank rt. Takarékosság. Ker. H. int. Orasdea : Dacia Bank, Union Bank, Yargu-Qltare és Révész Ernő. Timişoara : Központi Bank, Leszámitoló Bank, Temesvári Bank. Mediason: Tutungerie „Centrale“ (Grünfeld dohánytőzsdében)