Medgyesi Lapok, 1936 (3. évfolyam, 1-20. szám)
1936-01-13 / 1-2. szám
2 99 Az új játékterv 99 közismert utolérhetetlen előnyeiben részesülni akar, akkor rendeljen azonnal postán egy n egy ■ szerencsés sorsjegyet ■ Révész Ernő föelárusítónál, Tg.Hures [ff vagy vásároljon személyesen sorsjegyet egy Grunffeld tőzsdében Medias Bj Imám barátaim, óh én nagy családom, a Te fájdalmad hangja haza hiv engem", (idézet Liszt jegyzeteiből: Pourtales). Egyszerre átérezte honfiúi kötelességét, sietve távozik Velencéből Bécsbe, hogy ott az árvízkárosultak felsegítésére két hangversenyt rendezzen A két hangversenyből tíz lesz és Liszt 24.000 forintot küld a bajbajutottaknak. A nagy francia lexikon „Larousse” is így ír róla: „Liszt F. compositeur et pianiste hongrois“. (Liszt F. a magyar zeneszerző és zongoraművész.) Végül nem véletlenül történt, hogy Liszt Ferencet a magyar népzene illette meg és klasszikus remekművei által ezt a zenét az egész világgal megismertette. Bizonyára az sem volt véletlen, hogy 50 éves művészi jubileuma alkalmával minden emléktárgyát a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ki ne tudná, hogy ő szerzette és vezényelte az esztergomi bazilika felszentelésére az „Esztergomi Misét“, majd Pesten mutatta be előbbiőr a magyar „Szent Erzsébet oratóriumot“. Elképzelhető-e, hogy a német Wagner, Mozart, vagy bármelyik nagy zeneszerző törődött volna a pesti árvízzel, magyarországi templom felszenteléssel, magyar muzsika népszerűsítésével, vagy véletlenül magyarnak mondta volna magát ? Nem, biztosan nem. Mi és a nagyvilág biztosan tudjuk, hogy Liszt Ferenc magyar volt s csakis magyarnak tekinthető. TARtA Gyermeklélek Vannak írók, akik gyermekeknek és vannak, akik gyermekekről írnak. Talán a kettő közül az tudja még inkább a gyermeklelket megfigyelni és megérteni, aki a gyermeknek ír. Aki megérzi, hogy mi az, ami a gyermekeiket megkapja, fantáziáját foglalkoztatja, ami érdekli és jó hatással van rá. Csodálatos dolog, hogy sokszor olyan ember képes erre, akinek nincs is gyermeke, akit nem is szülői szeretet tanít erre. Viszont hányszor fordul elő, hogy maga az anya, aki gyermekéhez legközelebb áll, nem ismeri a saját gyermekét. Ismertem tökéletes jó anyát, aki gyermekei testi nevelésében páratlan, aki mindig otthon volt, varrt, dolgozott, sőt nagyszerűen tanította is gyermekeit és akinek anyai ösztöne mégsem súgta meg, hogy mit érez, hogy hogyan gondolkozik gyermeke. Az olyan anyák ezek, akik bizonyos pedantériával szeretik gyermeküket, akik akkor szigorúak, mikor nem kellene és akkor elnézőek, amikor az nincsen helyén. A hazugsággal például, ami a legtöbb gyermekbüntetés oka, milyen különös dolgok is fordulnak elő. Hazudunk a gyermeknek valamit, mert azt a hazugságot valamelyes okból szükségesnek tartjuk. A gyermek ezt észreveszi és hazugsággal vádol bennünket. Erre természetesen megbüntetjük arcátlansága és tiszteletlensége miatt. Máskor a gyermek hazudik nekünk. Ezért szigorú büntetésben részesül és tudja, hogy bennünket ugyanazért nem büntettek meg. Sőt őt ha hazugsággal vádoljuk, azért már mi nem vagyunk arcátlanok. A gyermek viszont azt is észreveszi, hogy ismerősöknek, látogatóknak, ha talán udvariasságból is, de hazudunk, minden rossz következmények nélkül, reánk nézve. Továbbá észreveszi, hogy ha hazudik tudatlanabb, kisebb testvéreinek, vele sem történik semmi. S ugyanezen idő alatt tanítják, hogy a jó Isten haragszik arra, aki hazudik s a hazugság bűn. Ez csak apró, mindennap előforduló példa, ami élénk megfigyelő képességű gyermeknél, vagy kissé rosszabb hajlamúnál beláthatatlan következményekkel járhat. Úgyszintén a büntetések megválasztása is. Vannak dolgok, amik nagyon bevésődnek a gyermek lelkébe. Sören Kerkegaard a híres dán író és filozófus beszéli emlékirataiban, hogy apjának az volt a szokása, ha ő mint kisfiú engedelmet kért arra, hogy elmenjen valahová, ahovaaz apja nem akarta elengedni, akkor az kézenfogva és a szobában vezetve úgy tett mintha a leggyönyörűbb vidéken járnának együtt Hol egy vízesésre figyelmeztette őt, hol kocsikra, melyek elhagyták őket, ismerősökre, akiknek köszönni kell és így tovább, úgyhogy a gyermeknek amúgy is élénk fantáziáját ilyen különös módon foglalkoztatta. S amint mondja, talán ennek folytán tudott is később meg nem történt dolgokat úgy elképzelni, mintha megtörténtek volna. Egy-egy ilyen séta alkalmával ugyanis annyira beleképzelte magát a dolgokba, hogy a séta végén néha holtfáradt volt. Érdekes az is, miként jutott Andersen, a nagy meseíró, arra a gondolatra, hogy meséket írjon. Andersen Kopenhágában sokat járt oly baráti házakba, ahol gyerekek voltak s nagy mulatsága volt, hogy meséljen a gyerekeknek történeteket, amelyeket részben kitalált és részben hallomás után átalakított, kiszínezett. Az ő meséinek varázsa , élénk előadása, elragadó kedélye, gyerekes bolondsága volt. A gyermekek kiabáltak, tapsoltak elragadtatásukban, így jutott arra a gondolatra, hogy leírja meséit. Svärdström Valborg, a híres svéd énekesnő is érdekesen számolt be élményeiről, amelyeket gyermekdalestén tapasztalt. Svédországban gyakoriak, hogy nagy művészek egész estét betöltő programot állítanak össze gyermekek részére. A svédek hazája roppant gazdag a gyermekliteraturában s a gyermekdalok igen nagy népszerűségnek örvendenek. Egyszer egy hangversenyen egy dalt énekelt, amelyet magyar lefordításban Leányforrásnak lehetne talán nevezni. A dalban azt kérdi a mama :- Hol lehet várjon szép fehér kezeket kapni ? A leányforrásnál: - felelik a dalban. A mama szeretne kis leányának ilyen kezet szerezni, az első sorban egy szőke kis leány ült, aki a dal hatása alatt vörös kis kezeit kezdte vizsgálni és azután hirtelen eldugta ruhája ráncai közé. Egy dal volt különösen megkapó, amelynek hallatárarendesen sírtak a gyerekek. A kakasról s a tyúkról szólt az egyszerű kis mese dalba öntve. Sétálni indultak ketten, amikor egyszerre lecsapott az öly, s elragadta a tyúkot. Most már a kakas egyedül járt és sírt. Egy kisleánynak annyira megtetszett, hogy a dal eléneklése után felszaladt a pódiumra, átölelte az énekesnő térdét s úgy kérlelte az egész hangverseny közönsége nagy mulatságára : Édes néni, énekeld el még egyszer a kakast és a tyúkot. Két kis ikertestvért pedig egy szomorú dal úgy meghatott, hogy egymás nyakába borultak és úgy kezdtek sírni. Általában külföldön igen nagy a gyermekkultusz, ez arra hívatottaknak nálunk is kultiválni kellene észszerűen és igen nagy megértéssel. Már a tanításnál is hihetetlen, milyen nagy szerepet játszik, hogy hogyan és kik kezdjük meg a tanítást, hogyan kell a gyermekkel megkedvelten a tanulást. Ha nem a felsőbbség, a nyers erő kényszeríti a gyermeket arra, hogy ta- Medgyesi Lapok Ha mikor egy egy nap Rosszat cselekedtem, Valami gyarlóság Lett úrrá felettem, Akiket szeretek, Akaratlan szóval Talán megbántottam: Akkor este nekem Szomorú sorsom van! Nem Ízlik az étel, Nem Ízlik az álom. Hasztalan vidutgat Vidám kis családom. Akkor este nekem Láthatatlan kezek Tövisre ágyaznak... S kegyetlen, kietlen Rossz álmaim vannak! Esték Szabolcsba Mihály. S ha mikor egy egy nap .Szépet, jót tehetem, Valami szenvedő Terhén könyüthettem: Akkor este mintha Melegebbé válnék A szivem verése, S a kis gyermekeim Csókja, ölelése! Akkor este mintha A világ szebb lenne, S a mi házunk egy Tündérsziget benne. Akkor este mintha, Lágy rózsasziromból Vetnék a párnámat, S álmomba angyali Dallal ringatnának? VM) január 13 Előfizetőinkhez Miután lapunk fennálláságak egyedüli alapját kizárólag az előfizetések képezik, csak úgy áll módunkban városunk minden igaz ügyét önzetlenül felkarolni és továbbra is függetlenül harcolni minden jóért, minden nemesért, a magyarság minden érdekéért, ha az előfizetéseink rendesen befolynak, miért is felkérjük olvasóinkat a hátralékos előfizetési díjaknak lapunkhoz való eljuttatására. Medgyesi Lapok kiadóhivatala.