Medgyesi Ujság, 1907 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1907-01-01 / 1. szám

N 1 !\ r\ r\. 907. JANUÁR H0 III. évfolyam. 1. szám. Iztöség és •kíadŐhWátSÍ: '' Medgyes.Piac-l^, U t é r 14—15. A köz­lemények és előfize­tési dijak e címre i j küldendők. ^ Előfizetési érék: Negyedévre 1.50 K, egyes szám" 10 'fili/ Megjelenik minden hétfőn.- - /. fi *y Medgyes, 1907. január 1. MEDGYESI UJSAQ Hivatalos hirde­tések 100 szóig 6 ko­rona, azonfelül min­den 100 szó 2 ko­rona. Magán hirde­tések megegyezés szerint. Nyilttér soronként 40 fillér. A mai szám tartalma: 1907 _ A medgyesi gimnázium. — Asszonypolitika (tárca). — Áldozzunk. — Levél a szerkesztőhöz, járásbíróság jegyzői irodái. — Újév reggelén. — Hirek. — A népiskolai fegyelemről. — Jázmin Reminiscenciák — Levélszekrény. A medgyesi Tulipán. — 1907. ---------­Az uj év első napján szeretettel és bizalommal köszöntjük olvasóinkat. Uj munkát kezdünk az uj esztendőben. Erős elhatározással, friss energiával és becsületes törekvéssel, hogy mindenki, ki e lapot kezébe veszi, örömét lelje benne. Az uj évfolyamban is minden ambíciónknak kielégítését abban keres­sük, hogy közérdekű, eleven és modern legyen a »Medgyesi Újság« s egyre több hívet toborozzon olvasóinak tábo­rába. E cél megvalósítása, e feladat megoldása a mi programinunk és nincs munka elég súlyos, hogy meg ne bir­kózzunk vele, nem ismerünk akadályt, hogy le ne győzzük. A feladat tisztán áll előttünk. És nem kis részben ol­vasóinktól függ, hogy a megvalósítás iránti törekvésünket siker koronázza. Minél hathatósabb a tőlük nyert párt­fogás, annál eredményesebben dolgoz­hatunk, annál jobban szolgálhatjuk a közönség érdekét. S ezt a pártfogást tisztelettel kérjük is minden jóakarónktól. A lap ára, habár a tartalom mennyi­sége tekintetében többet nem nyújt­hatunk, két koronával drágább, tehát hat korona. Ennek okát már ismer­tettük s gyökerei a lap létkérdésével állanak szoros összeköttetésben. Mert minden más anyagi segédforrást nél­külözünk, lapunk előállításának költ­ségeit az előfizetésekből fedezzük. Hazafias és önzetlen munkánk, melyet a lap szellemi vezetésében róvunk le, nem törekszik, nem vár és eltekint a legkisebb anyagi haszontól is. A szerkesztőség. A medgyesi gim­názium fennállása. Irta: Theil Frigyes medgyesi polgármester. Városunknak egyik legfontosabb és leg­sürgősebb kérdése jelenleg a luth. gimnázium fenntartásának és fejlődésének kérdése. A tanárok az eddigi fizetésükkel nin­csenek megelégedve, az intézet rozoga, régi épületben meg nem felelő módon van el helyezve, de a legszomorubb hiány az, hogy a tanulók száma évről-évre apad. A fentartó egyházközség tagjai, valamint a város közön­sége erejüket felülmúló anyagi áldozatot hoz­nak a gimnáziumért, a mennyiben ez e célra fordított évi költség az egyenes állami adónak 5 százalékát már felülmúlja. Ezért már nagy elégületlenség volt a városban, a túlzók már a gimnázium megszűnéséről beszéltek. Kötelességünk tehát ezen ügyet minél nagyobb alapossággal nyilvánosan tárgyalni és a kérdést kielégítő megoldáshoz juttatni. Minden a város javát és egészséges fej­lődését szivén viselő polgár kétségtelenül belátja, hogy agimnázium fentartan- dó és hogy most itt van az idő és alkalom, a szőnnyegen levő kérdést alaposan és körül­ményesen megoldani. A tanárok fizetését elsősorban az állami tanárok javadalmazásával egyformán rendezni kell. Ennek lehetőségét nyújtja azon körül­mény, hogy a szász egyetem az erdők el­adásából folyó jövedelemből az itteni gimná­ziumot szintén részesíti. A mennyiben azon­ban ezen julalék elegendő nem volna, okvet­lenül az állami segélyt kell igénybe venni, mire nézve a közoktatásügyi miniszter által kiadott eziránti szabályzat meg adja az alapot, a mely segély a gimnáziumnak csorbítatlan fennállását biztosítja. De minden további halogatás nélkül kell a gimnázium megfelelő elhelyezését is keresztül vinni. Uj gimnáziumi épület felépí­tését nem szabad tovább elhalasztani, és mindenesetre jó internatust is kell hozzá csatolni. Az építési költségek már nagyobb részben meg vannak, részben szintén állami támogatással a kormány által megadott és részben már kifizetett 140.000 K segélyből. Nem kellene továbbra várni az építő hely végleges megállapításával, valamint a tervek és költségvetés szerkesztésével. Ezen elő­munkálatok mielőbbi foganatosítása okvetle* szükséges. A legnagyobb és legkényesebb baj azon­ban, mely az ittani gimnáziumban uralkodik az, hogy látogatottsága fölötte gyenge és nem áll semmi arányban az intézetre fordított költségekkel. És utóvégre különösen a mi gyenge anyagi viszonyainknál fogva a gim­názium fennállása és további fenntartása fontos pénzgyi kérdés is. A polgárság joggal kívánhatja, hogy az intézet minnél látogatot- tabb legyen, hogy életet, forgalmat hozzon a városba. Asszonypollíika. A férje térdén ült. Az erősen átkarolva tartotta és összevegyült a szivük dobogása. A férje lassan csókolgatta a haját, homlokát, vagy kissé eltolta magától, hogy a szemén át a leikébe lássoni Aztán igy szólt az asszony: — Milyen nagy bizodalmád van ben­nem ! íme most is egyedül hagytál két hétig, pedig tudtat, hogy körül vagyok véve férfiakkal. És most, hogy itt vagy, még csak nem is kérdezel tőlem semmit, — Hát mit kérdezzek — szólt a férj; — szeretlek és szeretsz . . . Igazam van ? — Igen. Szeretlek és mégis . . . A férfi megrázkodott erre. Oly furcsa, gúnyos hangon beszélt és oly nyugtalanító volt a mosolya, hogy a férje előtt fal emel­kedett, megmagyarázhatatlan és kellemetlen dolgokból összeépítve. Az asszony látta a zavart és mulatott rajta. — Hát utóvégre is, mikor biztos az ember? . . . Mi, asszonyok, oly gyöngék vagyunk ... az unalom, a kisértés . . . A férfi brutálisan megszorította a kezét. — Hagyd abba. Ne folytasd. Kelle­metlen dolgokat mondasz. Már egészen sápadt volt é9 látni lehetett rajta, hogy fél az érthető szótól, a mely mindezt megmagyarázza. De figyelmével és pillantásával mintegy faggatta az asszonyt. Az asszonynak ez gyönyörteljes izgalmat okozott. Hát igy a kezei közt tartja ezt az embert mint valami nyomorult, beteg kis ál­latot, a melynek sorsa az ő keze járásától függ? De hát akkor mit mondana, vagy mit cselekednék, ha ezek helyett a jelenték­telen és homályos célzások helyett egyszerre a hűtlenség szabatos, érthető bevallását hal­laná? Ha most hamarjában kitalálna egy mesét a hűtlenségről, az asszonyi gyönge- ségről ? És kedvet kapott erre. Kegyetlen vágya támadt. Tudni akarta, hogy mit tenne a férje. Látni akarta, mint változik el az arc a borzasztó szenvedés alatt. Tudni akarta, hogy miképen viselkednék a férje, ha itt most valami hűtlenséget hazudnék neki. Milyenek lesznek a gesztusai? Hogyan fog viselkedni ? Meddig megy a bosszúban ? Izgatta a játékszenvedély. Mit mond mit tesz majd? Csábitó bizonytalanság . . . Leült az ura elébe, majdnem a lábához, megfogta a kezét, fejét lehajtotta, és komoly, alázatos hangon, a melyben szégyen, lelkiis­mereti furdalás és félelem remegett, mor­mogta : — Oh, ha tudnád . . . — Beszélj, beszélj . . . kiáltá a férfi. Nos, jó . . . hallgass ide ... nem tudnék tovább élni, ezzel a titkos emlékkel szivemben . . . Nem az én hibám . . . nem is tudom, hogy történhetett meg . . , Pedig nem is szerettem azt az embert, és ő sem szeret . . . Tegnapelőtt, igen tegnapelőtt mégis megcsaltalak vele . . . Kezei közé rejtette fejét és igen halkan .smételte : — Megcsaltalak vele . . .

Next

/
Thumbnails
Contents