Medgyesi Ujság, 1908 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1908-03-22 / 1. szám
1908. március 22. MEDGYESI ÚJSÁG. régi, sárga levél volt, biztosan még abból az időből, mikor még boríték nélkül küldték el a levelet, csak gyengén összehajtották és kék ostyával zárták le. Ájtatos lassúsággal bontotta fel a levelet és minden további megjegyzés nélkül olvasó: „Szerelmes lelkem! „Szépségem“-nek neveznélek, ha nem volna múlandó a szépség. „Életemének neveznélek, ha a gyönyör magában is boldogságra vezetne, aztán „Kincsem“-nek „Szerelmem “-nek. „Reménységem-nek neveznélek, ha mindez csak halvány képét tudná adni annak, ami te nekem vagy. „Lelkem“-nek nevezlek, mert lélek nélkül nem él az ember.“ — Nos, mondá a nagyanya szomorú mosollyal, hát ezek közönséges szavak? — Nem, dehogy! — És mégis csak szavak, szavak, semmi egyéb. Ez az ember, aki e szavakat, én legalább azt hiszem, teljes öntudatban írta, később egy másik „lelkem“-et talált, vagy talán megelégedett egy „szépséggel“ is, vagy egy „gyönyür“-rel. Bizony gyermekem 1851 ben — mert ebből az időből származik e levél — 1851-ben sem volt más a világfolyása, mint 1908-ban, mikor a te leveledet irta az a suhanc. A szerelem támad és el is múlik. Esküt tesznek, esküt szegnek, nem tehetünk ellene semmit. Már csak ilyen az élet! — Hah, szomorú mindez, nagyanya! — Bizony szomorú ! — Mégis mivel lehet vigasztalódni? — Akarattal. — Felejteni? — Idővel. — És mi hasznunk van mindebből? Minek a sok szenvedés, a sok szerelem? Nem igazságtalan a természet, mikor . . . Nem engedte a nagyanya, hogy a lány kimondja az átkot. Reáhajolt és megcsókolta, kedvesen, aztán lassú, komoly hangon így szólt: — Semmi sem hiábavaló, semmi sem meddő ! Ha gondoljuk is, hogy hasztalan szerettünk, hasztalan szenvedtünk, fájdalmunkból egy nagy igazság fakad: tanultunk! Neera. Gazdaság. Medgyesi állatkiállítás. Az előre hirdetett tenyészállat díjazás rendkívüli kedvező időjárás mellett tartatott meg pénteken 20-án délelőtt. A kiállítást a medgyesi járás, Medgyes város és a medgyesi járási gazdasági egylet rendezte s feltűnőnek találták a jelenlevők, hogy a hivatalos körök mily kevés érdeklődést mutattak, a vármegye részéről senki meg nem jelent s habár a dijak egy részét államsegély tette ki, még az állami állattenyésztésügyi felügyelő sem volt itt, bárha ez eddig minálunk szokásos volt. Mindazonáltal örömmel konstatáltuk, hogy habár a felhajtás menynyiségileg nem volt kielégítő, a minőség még reményünket is felülmúlta s gyönyörűnél gyönyörűbb bikákat láthattunk. A járási főszolgabíró, valamint a város képviselői és a gazdasági egylet tagjaiból alakult bizottságösszesen 1360 koronát osztott ki s megelégedéssel jelezzük, hogy nem érdemtelen gazdák részesültek jutalomban. A kiállítás után a bíráló bizottság részére a város a „Szöllő“ szállóban ebédet adott. Most még megemlítjük, hogy úgy a járásból, mint a városból kik kaptak első, illetve nagyobb díjakat, nem említve az átlagos, kissebb jutalmakat. Első díjat a járásból Stolz Gusztáv romfalvi birtokos pincgaui bikája nyerte, 50 koronát, ugyancsak a pincgaui tehenek közt is a Stolz kiállítása nyert 50 koronát. Az üszők közül Kocsis Domokos nagyselyki pályafelvigyázó gyönyörű állata nyerte a 40 koronás díjat, míg a magyar fajtájú 40 koronával megjutalmazott tehén Henning Dániel muzsnai birtokos tulajdonát képezi. A városi gazdák közül fődijakat nyertek Schuster András 40 koronát pincgaui tehenével, Hermann Gusztáv 35 koronát, simentali bikaborjúval, Hintz Adolf 30 koronát, Theil Ede 20 koronát. Tehenekkel díjat nyertek Roth Mihály, Rosenauer András, Auner Frigyes, Brekner Josefin és Hintz Adolf. Borjúval Klingenspor Albert. Végül ménnel Rampelt János. A dijak a kiállítás befejezése után ki is osztattak. 3 Tisztviselők érdeke. Még 1906. évben a medgyesi állami és közigazgatási tisztviselők mozgalmat indítottak, hogy a város egy magasabb lakbérosztályba soroztassék az eddiginél, mivel lehetetlen a jelenleg élvezett lakbérből megfelelően megélni. Óhajukat memorandumban juttatták a miniszterhez, de máig semmi eredményt nem értek el. Most, mint értesülünk dr. Schuller Frigyes főszolgabíró a medgyesi tisztviselők nevében dr. Oberth Károly képviselőt arra kérte, járna közbe, hogy ez ügy elintézést nyerjen. A képviselő készséggel ígérte meg közbenjárását s reményünk is lehet, hogy helyzetünkön javítani fognak. A magyar nyelv és a választói reform. Baloghy Ernő országgyűlési képviselő e cím alatt egy röpiratot adott ki, amelyben a nemzeti érdekek megvédelmezésének tekintetbe vételével létesítendő általános választói jog kellékével foglalkozik. Az értékes tartalmú füzetben írt javaslatok a következők. 1. szakasz. Választó képességeieír az a férfi, aki magyar állampolgár stb. és aki magyarul ért. 2. Mindazok a választók, akik a jelen törvény életbeléptekor valamely választói névjegyzékbe fel voltak véve, szavazati joggal bírnak, tekintet nélkül arra, hogy magyarul értenek-e vagy sem. 3. szakasz. A jelen törvény alapján készítendő választói névjegyzék összeállításakor a kiküldött bizottság személyes tapasztalat, vagy köztudomású tények, vagy más elfogadható bizonyítékok alapján állapítja meg, hogy a jegyzékbe felveendő egyén ért-e magyarul. Aki magyarul nem ért, a választói névjegyzékbe fel nem vehető. A bizottság határozata ellen jogorvoslatnak van helye. Gyermekvédő liga Medgyesen. Theil Frigyes polgármester ma délutánra hívta össze a város minden ajkú vezető polgárát, hogy Medgyesen is megalakítsák a gyermekvédő egyletet. Kívánatos volna, ha sikerülne is e mozgalom s e tekintetben mi sem maradnánk utolsók, mert bizony Medgyes városnak is van szép számban szegény gyermeke, akikről ez intézmény útján gondoskodni lehetne. Mindössze annyi megjegyzésünk volna s hisszük, hogy megfontolás után mindenki egyetért velünk, hogy ha az egylet megalakul, a begyűlt filléreket ne szolgáltassa be a központi egylet pénztárába, hanem létesítsen belőle egy külön városi alapot, amely fölött szabadon rendelkezhessünk, mert csak az esetben lehet jövőre is mindig érdeke a medgyesi polgárnak, hogy az egyletet adományaival gazdagítsa Van nekünk elég szegény, rongyos gyerekünk s a mi pénzünkön először ezeket öltöztessük fel. Nem veszítjük el a katonaságot. Közönségünk között az a hir terjedt el, hogy a huszárság végkép itt hagyja városunkat és üresen maradnak a nagy kongó kaszárnyaépületek. Hát ez a hir valótlan s legalább egyelőre szó sincs róla, mert Szászsebes városa a huszárság elhelyezésére szolgáló laktanyát építeni még el nem kezdte, sőt az építés kérdése még függőben van, a város még azt el nem határozta. A huszárság áthelyezése pedig csak ez esetben lenne aktuális. Annyi tény, hogy a jelenlegi 1-fő számú huszárezred, melyhez a mieink is tartoznak április hó elején átköltözik Bécsbe s onnan a 4-es számú huszárok jönnek ide. Március tizenötödike. A medgyesi magyar kaszinó és polgári magyar dalkör külön-külön ünnepelte a szabadság emlékének évfordulóját. A magyar kaszinóban vasárnap este folyt le az ünnepély. Megnyitó beszédet tartott Páter Barnabás szentferencrendi zárdafőnök. Egy gondolat iránt engemet szavalta Bodonyi Sándor, ének- és zenepontokat adtak elő Kun Sarolta és a Sikó nővérek. — A polgári magyar dalkör ünnepélyén beszédet tartott Ny. Csiky József, közreműködtek Horváth István, Kaszás Gábor Pongrácz István, Lőrinci Artur, Józsa nővérek, Miklós Vilma és Molnár Vilma. Az énekkart Káté József tanító vezette. Szaktanácskozás Segesváron. Jövő hóban a megyei tisztviselők státusrendezése tárgyában Segesváron ankét lesz. Ezen, mint értesülünk nemcsak az országos bizottság tagjai vesznek részt, hanem számos megyei és járási tisztviselő is. Anyakönyvvezetői helyettesek tiszteletdíja. Tudvalevő, hogy a megyében levő anyakönyvvezető helyettesek 1907. évre máig sem kapták meg tiszteletdijaikat s ezért többen le is mondtak. A hozzánk intézett számos kérdezősködésre jelezzük, hogy 1908. évre a tiszteletdijakat a belügyminiszter már kiutalta, s a részletezés kidolgozás alatt áll a segesvári pénzügyi számvevőségnél. Az 1907. évi tiszteletdíjakra nézve, mivel hiba csúszott be annak idején a kiutalásnál, új előterjesztést tesz a vármegye a belügyminiszterhez. Az idei nagy hadgyakorlat. Hét esztendő után, az idén ismét Magyarországon lesz a nagy hadgyakorlat a király részvételével. Az utolsó magyarországi nagy hadgyakorlat 1901-ben Délnyugat-Magyarországon volt a 4. és 13. hadtest között s közvetetlenül utána a harcszerű támadó gyakorlat Veszprém mellett. Az idei nagy hadgyakorlat Nyugat-Magyarországon lesz a Duna szögében. A hadgyakorlaton résztvevő csapatokból két sereget alakítanak, amelyek egymás ellen fognak operálni. A király főhadiszállásának helyét még mindig nem állapították meg véglegesen. Ebben a kérdésben egy bizottság fog dönteni, amely a legközelebbi napokban e célból a hadgyakorlat területén szemlét tart. A hadgyakorlat fővezetőségének hadiszállása nincs még kijelölve, de valószínű, hogy a hadgyakorlat alatt többször fog változni. A két hadsereg parancsnokának teljes szabadságot hagynak s ezért a hadgyakorlat területe sincs megállapítva. A hadgyakorlaton a 4. (budapesti), ez 5. (pozsonyi) és a 13. (zágrábi) hadtest és megfelelő honvédcsapatok vesznek részt. Magy hozatalok mellett az árak is hanyatlottak. Buza lanyhult, ára 3.30—3.40 per 20 1. 21—22 K. Tengeri változatlan, ára 1.80—1.84 per. 20 1. 12—12.50 Zab lanyha, ára 1.20—1.25 per 20 1. 12.—12.50 K. Árpa tartott, ára 2.—2.10 per 20 1. 14.—14.50 K. bgy.