Tengelyi László: Medvetánc 1984/4 melléklete - Autonómia és világrend
* KORTÁRSUNK KANT A Medvetánc szociológiai, közgazdasági, elmélettörténeti írásaihoz szokott olvasót talán meglepi, hogy mellékletünk filozófiai - metafizikai tanulmány. Igaz, a jelző nem eléggé pontos. Az a metafizika, mely a szellemi ember számára egykor oly méltóságteljes és otthonos jelentéssel bírt, régóta poros és gyanús holminak számít. Nemcsak az empirikus társadalomtudományok nem tudnak mit kezdeni vele, nemcsak a modern tudományelméletek szkeptikusak az értékeiket világrenddé emelő mesterek misztikus állványzataival szemben - közös tudásunk szerint az ,,ész csele” olykor visszafelé sül el, a ,,történelemmel való cinkosság” a választott értékek elpusztításában is részessé teheti a metafizikát. A metafizikától való elfordulás azonban félretolta magukat a metafizikai kérdésfeltevéseket is, s a 70-es évtized az ilyen problémák érvényessége mellett kitartó utolsó nagy gondolkodókkal együtt mintha az egész ügyet sírba tette volna. Csakhogy bizonyos, „metafizikai illetőségű” kérdésektől mégsem olyan könnyű megszabadulni, különösen ha ezek éppenséggel a metafizikai építmények kritikájából származnak. Tengelyi László Kant-dolgozata olyan racionális, szakszerű elemzés, mely nem ki-, hanem befelé vezető „út az alagútba”. A tanulmány Kant,,etikájának” és ,,metafizikájának” kapcsolatát rekonstruálja. E kapcsolat abból a helyzetből érthető meg, amelyben az eredendő világrend bizonyosságának szétfoszlása szükségessé tette a cselekedeteinket mérő értékek másfajta megalapozását. S mert az értékek immár nem épülhettek metafizikára, Kant a metafizikát, egy lehetséges világrend képzetét kísérelte meg a legdöntőbbnek talált emberi értékekre építeni. De vajon elég szilárd alapul szolgálnak-e értékeink? Nem hasadnak-e maguk is ellentmondásos darabokra, nem mállanak-e éppúgy szét kezünk között, mint korábban a külső világ isteni egységének bizonyossága? Kant hosszú birkózását e mindinkább erősödő kétségekkel a dolgozat szövegről szövegre követi. Tengelyi László 1954-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti bölcsészkaron végezte. 1977-ben latin, majd 1979-ben filozófia és történelem szakon szerzett diplomát. 1977 óta a budapesti bölcsészkar Filozófia II tanszékének tanára. Munkája mellett végzi az ógörög szakot, jelenleg IV. éves írása eddig még nem jelent meg. Az itt közölt tanulmány doktori disszertációja. (a szerk.)