Medvetánc, 1987/2 melléklete - Fordulat és reform 1987
A magyar társadalom és gazdaság kitörése válsághelyzetéből minden komoly helyzetértékelő és kiutat kereső gondolat tárgyszerű mérlegelését igényli. A hazai társadalomtudományi gondolkodás új áramában különböző megközelítésekből születő elemzések és alternatív javaslatok végiggondolása nem csupán toleranciára késztet, e vitákban valamennyien tanulunk, az utóbbi évek nézetütközései nyomán kicsit mindannyian másként gondolkodunk. A Medvetánc, mely nyolc éve a társadalmunkat tárgyszerűen feltáró s a reformokat megalapozó írások közzétételét tartja egyik feladatának, most az 1986-87-ben keletkezett nagy horderejű összegző tanulmányokból bocsájt közre néhány kiemelkedő szöveget, s válogat a különböző hozzászólásokból. Noha ezek az anyagok itt olvasható formájukban jórészt először hozzáférhetőek, van közöttük ma már dokumentumértékű, széles szakmai közvélemény által megvitatott, s az utóbbi év törvényalkotásaira sem hatástalan elemzés is — elsősorban a Fordulat és reform c. tanulmány. E nevezetes szövegben s a hozzá kapcsolódó négy háttéranyagban megfogalmazott nem egy gondolat, javaslat nemcsak a Közgazdasági Szemlében megjelent jelentősen rövidített változat olvasói, de az utóbbi hónapok törvényhozási vitáit figyelemmel kísérő szélesebb nyilvánosság számára sem meghökkentő immár - gondoljunk csak például az Elnöki Tanács szerepének átértékelődésére, a minisztériumok és a gazdasági bizottságok átszervezésére, a bankrendszer időközben előrehaladó átalakítására, a tanácsi igazgatás átszervezésére, az útlevéllel kapcsolatos rendelkezésekre, vagy a sajtóirányítás átszervezésének megindulására. A Reform és demokrácia c. tanulmány fő gondolata is - a párt és az államigazgatási feladatok szétválasztása, az intézményrendszer demokratizálása, illetve új demokratikus formák kialakítása - a reformok nehezen vitatható szükségességű lépéseként nyert helyet mára közgondolkodásunkban. (A két szöveg a HNF Társadalompolitikai Tanácsa felkérésére készült.) A társadalmi nyilvánosság demokratikus kontrolljának fontossága, a szociális problémák súlyosbodásának megfelelő szociálpolitika szükségessége, az infrastruktúra, a kultúra esélyeinket hosszú távra meghatározó szerepe, s ugyanekkor a gazdaság „piacosítása” vitáinknak immár nem vég-, hanem kiinduló pontjaivá lettek. Az összeállításunkban szereplő szövegekben ma alighanem e gondolatok rendszeres kifejtése a termékenyítő. Az a kísérlet, hogy társadalmunk dilemmáit egymással való összefüggésükben elemezzék, s bocsássák további vitákra. Az olvasó látni fogja, hogy e tanulmányok, s egyes részeik is az elmúlt másfél-két év különböző hónapjaiban íródtak, a szerzők, a vitákban résztvevők álláspontjának árnyaltabbá válása, sőt a szóhasználat is jelzi a kidolgozottság eltérő stádiumait. Ez az egyenetlenség is mutatja, hogy eleven, ma is folyó vitákba, formálódó javaslatokba nyerünk betekintést, s hogy a bekapcsolódás e közös gondolkodásba valamennyiünk számára lehetséges. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy a nagyon sok eddigi hozzászólásból is bemutassunk néhányat.