Mérleg, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
• 13 VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! MÉRLEG • Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja III. évfolyam, 1. szám Ára • 50 fillér Megjelenik havonta FMSz-SzB-Ifjúsági szövetkezetek ! — A kölcsönös segítség sokat tesz Ahogy Szabolcs megyéről szólva a mosolygós piros alma, Tokaj-hegyaljáról az aszú, Hajdú-Bihar megyéről az öntözéses rizstermelés jelenik meg képzeletünkben, úgy gondolunk Baranya említésekor a villányi bor mellett az ifjúsági szövetkezetekre. Joggal mondhatjuk a megyét az ifjúsági szövetkezet hazájának, hiszen ismeretes, hogy az országban ott fogtak össze elsőnek a fiatalok a közös termelésre, s azóta is Baranya dicsekedhet a legtöbb ifjúsági szövetkezettel. A baranyai földművesszövetkezeti vezetők, pedagógusok azonnal felismerték a SZÖVOSZ és a KISZ felhívásában rejlő lehetőségeket. Felismerték azért, mert mint ott jártunkkor többen is elmondták, az utóbbi években egyre fájóbb szívvel látták, hogy a fiatalok szinte menekülnek a földtől, a mezőgazdasági munka helyett az ipari, irodai foglalkozásokat, a kulturáltabb életet választják. Akadt olyan is, aki szégyelte „őse szakmáját”, örömmel fogadták az ifjúsági szövetkezet hírét Baranyában a pedagógusok is, mert a rég óhajtott, s évek óta húzódó politechnikai oktatás egyik lehetőségét ismerték fel bennük. Ezt a gondolatot fejezte ki Székely Ferenc nyugalmazott tanár, a szentlőrinci ifjúsági szövetkezet elnöke is, amikor arról beszélt, hogy a fiataloknak sokoldalú képzést, több irányú elfoglaltságot kell adni. A munkára, az életre nevelés, no meg a gyerekek pénzforrásának biztosítása járt Polgár Zoltán baksai pedagógus fejében is, amikor a felhívás nyomán azonnal hozzálátott az ifjúsági szövetkezet szervezéséhez. FMSz és pedagógusok Jó talajra hullott hát a központi gondolat magva Szentlőrincen és Baksán is. A földművesszövetkezeti vezetők, pedagógusok életrevaló terve: fekete ribizli, málna, cukorrépa termelés tetszett a KISZ-eseknek, úttörőknek — Szentlőrincen 80, Baksán 40 parasztfiatal, iskolás gyermek alakított ifjúsági szövetkezetet. Baksán — hogy a területet jobban kihasználják — az új telepítésű földeken egy-két évig köztesként mákot, földsepret termelnek. A szentlőrinciek a növénytermelés mellett hamarosan csincsilla nyúl, nerc tenyésztéssel is akarnak foglalkozni, s távolabbi tervükben a laboratóriumi patkány tenyésztés is szerepel. Ezeket a terveket nem könnyű megvalósítani, hiszen a gyerekekről és serdülő fiatalokról van szó, akikre inkább jellemző a lelkesedés, mint a kitartó, szívós munka. Találóan jegyezte meg Baksán Polgár Zoltán pedagógus, az ifjúsági szövetkezet „bábája”, hogy a gyerekekkel nem lehet tréfálni, mert rájuk erősebben hatnak a dolgok. Nem akarunk úgy ütni a fejszével, hogy aztán ne tudjuk kihúzni a fából. Az eredménytelenség elkerülése érdekében kicsiben — Szentlőrincen és Baksán 2—2 holdon látnak munkához — de szervezetten dolgoznék. Ahhoz, hogy a fiatalok előtt, s ahol teljes egészében vagy zömében 18—20 évesek a tagok, ott még fokozottabban a felnőttek szemében sikeresen vizsgázzanak az ifjúsági szövetkezetek, szükséges, hogy a földművesszövetkezetek a szakszervezeti bizottságok komoly segítséget adjanak a fiatalok munkájához. A szentlőrinci és baksai földművesszövetkezetre nem igen lehet panaszkodni. Vezetőik segítettek a telepítéshez a gépi munka megszervezésében, az alanyok beszerzésében, a termelési szerződések feltételeinek, előnyeinek biztosításában. Reméljük, hogy ha sor kerül rá, kijárják, hogy megfelelő épület álljon a fiatalok rendelkezésére a kisálattenyésztéshez. Ilyen segítséget joggal elvárhat minden ifjúsági szövetkezet az fmsz vezetőitől. De akad más természetű tennivaló is. Nem egy községben, ahol már megindult a nyúltenyésztés, arról panaszkodnak, hogy senki sem szervezte meg a nyulak értékesítését. A földművesszövetkezet feladata tehát az is, hogy az ifjúsági szövetkezetben termelt növények, felnevelt állatfajták értékesítését megszervezze. Segítsenek az szb-k is Az ifjúsági szövetkezetek szervezésében, segítésében hasznos tevékenységet fejthetnek ki a szakszervezeti bizottságok is. Szentlőrincen és Baksán eddig még nem foglalkozott a fiatalok szövetkezetével a szakszervezet. De máshol is ilyen a helyzet. Pedig hálás és szép feladat lenne, ha a községi KISZ- szervezettel együtt — mint tömegszervezet a tömegszervezettel — megszerveznék a fiatalok szövetkezeti szellemben való nevelését, oktatását. A hosszú téli estéken lehetőség van rá, hogy előadásokat, tanfolyamokat szervezzenek a fiatalok részére. Meg kell ismertetni a fiatalokat a szövetkezeti élet elvi és gyakorlati kérdéseivel, a földművesszövetkezeti rendszer szervezeti felépítésével, szerepével, tevékenységével. A szakszervezeti bizottságok kérjék fel a földművesszövetkezeti agronómusokat, szakembereket, pedagógusokat különböző előadások tartására, különösen a fiatalok munkájához szükséges gyümölcs, cukorrépa termelési feladatok, agrotechnikai eljárások, kisállattenyésztési módszerek ismertetésére. A földművesszövetkezeti igazgatóságokkal együtt kezdeményezzék hasonló előadások szervezését az általános iskolák VII., VIII. osztályában, hogy előkészítsék őket a mezőgazdasági munkára, s gyarapítsák a gyerekek életismeretét. Helyes, ha a szakszervezeti bizottságok a KISZ- szel együttműködve klubokat hoznak létre, ahol az ifjúsági szövetkezet tagjai, s kívülálló fiatalok tanulással, szórakozással tölthetik idejüket. Bár egyre több ifjúsági szövetkezet alakul, a legtöbb községben, faluban még nem jött létre ifjúsági szövetkezet. Ilyen helyeken a szakszervezeti bizottság beszélje meg: milyen segítséget tudnak adni a szervezési munkához, hogyan tudnának leghatásosabban kapcsolatot teremteni a helyi KISZ-szervezettel, az ifjúsági szövetkezet megalakítása érdekében. Ha a földművesszövetkezetek és a szakszervezeti bizottságok tevékenyen segítik az ifjúsági szövetkezeteket, akkor sokkal hamarabb megoldódik a régi probléma: a fiatalok valóban megszeretik a paraszti munkát és megszűnik a városba való „menekülés”. (szutorisz) -II Több tervszerűséget Tárasdalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában egyik legnehezebb feladatnak bizonyul a mezőgazdasági termékek termelésének és forgalmának helyes megszervezése. Szocialista gazdasági rendünk ugyanis megköveteli, hogy a dolgozók ellátását mezőgazdasági termékekkel is tervszerűen, egyenletesen és mindig javuló mértékben biztosítsuk, ugyanakkor e termékek termelése zömmel nem tervszerű, még egyéni termelők útján a kereslet-kínálat törvényei alapján történik. Világos, hogy a probléma teljes megoldása olyan gyors ütemben következhet be, amilyen ütemben a mezőgazdaság szocialista átszervezését biztosítani tudjuk. Éppen ezért a földművesszövetkezetek és a szakszervezeti aktívák feladata, hogy a lenini elvek legszigorúbb betartása mellett úgy segítsék a termelőszövetkezeti mozgalmat, hogy annak a szerepe a mezőgazdasági termelésben (ezen belül elsősorban a zöldség-gyümölcsfélék terén) alapvetővé váljék. Mi tehát a teendő? Feltétlenül biztosítani kell a termelőszövetkezetek szerződött és lehetőleg szabad árujának is átvételét, illetőleg felvásárlását. Olyan időszakban, amikor az áru értékesítése — zöldség-gyümölcsféleségeknél — problematikus, a tsz-ek részére elsőbbségi jogot kell adni. A termelőszövetkezeteket hozzá kell segíteni a belföldi áruközvetlen bonyolításához, annak technikai és személyi feltételeit biztosítani kell és úgy kell a munkát megszervezni, hogy a belföldi forgalomban a termelőszövetkezet és a kiskereskedelem között árrés rárakódás ne jelentkezzék. Ezáltal a termelőszövetkezet is magasabb jövedelemhez jut és a fogyasztó is olcsóbban kapja az árut. A tsz-eket a szaktanácsadás és gyakorlati segítség útján rá kell nevelni a minőségi árutermelésre, hogy ezen keresztül a mezőgazdasági export bázisát ők képezzék, mert ez olyan előnyöket biztosít, amelyek a termelőszövetkezet eredményét növelik. Az egyéni termelőiknél a fent ismertetett probléma enyhülését a tervszerű befolyásolás biztosíthatja. A földműves szövetkezetekkel állandó kapcsolatban levő termelők termelési biztonságát fokozni kell, mégpedig oly módon, hogy a termelőkkel kétoldalú szerződést kell kötni. Ez a termelő szempontjából termelési biztonságot nyújt, a felvásárló szervek pedig bizonyos fokig ezen keresztül az ellátást tervszerűbbé tudják tenni. A felvásárló szervek és a termelők között a kapcsolatot bensőségesebbé kell tenni. Ennek a kapcsolatnak nemcsak abban kell jelentkeznie, hogy a termelő áruját a minőségnek megfelelően súlycsomikítás nélkül kell átvenni, hanem abban is, hogy a termelői szaktanáccsal kell ellátni a kereskedelmi igényekre vonatkozólag. A felvásárló szervek az árkialakítást úgy biztosítják, hogy az a termelői önköltséget mindenkor elérje, a dolgozó parasztság pedig bizalommal legyen a földművesszövetkezetek iránt. Minden szövetkezeti dolgozónak át kell érezni a tennivalók fontosságát, mert ez is egyik eszköze népünk életszínvonala emelésének. Éppen ezért a szakszervezet feladata mozgósítani a szövetkezet dolgozókat. Gábor József a Pest megyei ügyvezetőig?