Mérleg, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Sza A'Siiti'íi/ 1964. január А нмйй 0| гамоШ deli аштш мм os leimet Mint arról a napilapok is beszámoltak, a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét a közelmúltban új törvényerejű rendelettel szabályozták. Az 1963. évi 34. számú törvényerejű rendelet értelmében növekszik a szakszervezet jogköre és felelőssége — ezzel egyidejűleg természetesen feladata is — a munkásvédelemben. A 89. paragrafus első bekezdés kimondja: „Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának irányítása és összehangolása — e törvény és a Minisztertanács által kiadott rendelkezések keretei között — a Szakszervezetek Országos Tanácsának jogkörébe tartozik. Egy másik paragrafus hangsúlyozza: „Az ellenőrzés megszervezése és irányítása a SZOT jogkörébe tartozik.” A munkakörülmények, a biztonságos munka feltételeinek további javításában tehát a szakszervezet felelőssége lényegesen megnövekedett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezetőket mentesítették a felelősség alól. A 39. paragrafus második bekezdése így szól: „Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésének szervezése és irányítása a felügyelete alá tartozó vállalatoknál a miniszter feladata.” A rendelet intézkedik a vállalatok igazgatóinak kötelességeiről is. A munkásvédelem új szabályozása nagy figyelemmel fordul a munkahelyek tisztasága felé. Rendkívül fontosnak ítéli, hogy mindenütt, ahol balesetveszély fennáll, a védelem legmagasabb fokát alkalmazzák. Ezzel kapcsolatban részletesen intézkedik az igazgató tennivalóiról, akinek kötelessége a szükséges védőintézkedések lelkiismeretes foganatosítása. Konkrét tervek szerint kell javítaniuk a munkakörülményeket és ahol erre szükség mutatkozik, az előírásokon túlmenően is gondoskodni kell a munkások egészségét és biztonságát kockáztató veszélyek gyökeres kiküszöböléséről. Nagy figyelmet szentel a törvényerejű rendelet a munkásvédelmi oktatásnak is. Mindazon munkakörök, amelyek baleseti veszéllyel járnak, csak megfelelő vizsga után tölthetők be. Természetesen nem feledkezik meg a 34. számú törvényerejű rendelet a dolgozók kötelességeiről sem. Előírja például, hogy a védőberendezéseket és védőeszközöket minden esetben használják és aki ennek nem teszeleget, azt el kell tiltani a munkától. Ez dolgozóink saját érdeke. Az új rendelkezések április 1-én lépnek hatályba. Nemzetközi találkozókra készül a KPVDSz A kereskedelmi dolgozók II. nemzetközi konferenciája A Kereskedelmi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének Adminisztratív Bizottsága 1963 áprilisi ülésén határozatot hozott, hogy 1964. május 18—21. között tartja II. nemzetközi konferenciáját Varsóban. A konferencián részt vehet minden szakszervezet, tekintet nélkül hovatartozására, politikai állásfoglalására. A népek békés egymás mellett éléséhez, kapcsolatainak elmélyítéséhez, a kereskedelmi kapcsolatok megerősítéséhez szakmánk dolgozói tevékenyen hozzájárulhatnak. A nemzetközi tanácskozás ebben a szellemben kívánja munkáját végezni és ezért hívja Európa, Ázsia, Afrika, Amerika kereskedelmi szakszervezeteit, hogy küldjék el képviselőiket a konferenciára, függetlenül attól, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez tartoznak-e vagy sem. A konferencia napirendjén olyan fontos kérdések szerepelnek, mint például a kereskedelmi dolgozók és szakszervezeteik munkája az 1959-ben tartott I. nemzetközi konferencia óta, a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogokért folytatott harc, a munka és életkörülmények alakulása. A kereskedelmi dolgozók sok esetben példát mutattak a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogok védelméért folyó harcban. Franciaországban, Dahomeyban életüket áldozták, Olaszországban és sok más országban sztrájkkal harcoltak ezekért az eszmékért A mi békés körülményeink között a proletár internacionalizmus szellemében a magyar kereskedelmi dolgozók is készülnek erre a fontos tanácskozásra. A II. nemzetközi konferencia szakszervezetünk munkájában is jelentős állomás. Ezért mindent el kell követnünk, hogy a magyar szakszervezet külföldi testvérszakszervezeteivel együtt, minél eredményesebbé tegye a világ minden részéből találkozó delegációk tanácskozását. Közalkalmazottak és rokonszakmák (pénzintézeti dolgozók) III. nemzetközi konferenciája 1961. áprilisában tartják a harmadik nemzetközi konferenciájukat a közalkalmazottak és rokonszakmák (pénzintézeti dolgozók) Prágában. A tanácskozás napirendjén szerepel a Nemzetközi Szövetséghez tartozó szakmák dolgozóinak élet- és munkakörülményei, a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogokért folytatott harc. A Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusa határozatainak szellemében folytatott küzdelem a békéért, leszerelésért. A pénzintézeti dolgozók a világ különböző országaiban a haladó mozgalmak első soraiban küzdenek a szabadságért, függetlenségért. A világ minden részéből összegyűlnek a delegátusok, hogy a munkásszolidaritás alapján megbeszéljék azokat a közös célokat, melyeknek elérése az egész emberiség ügye, a béke, a leszerelés. Ezért fajra, politikai állásfoglalásra való tekintet nélkül részt vehet a szakmához tartozó minden szakszervezet képviselője, függetlenül attól, hogy tagja e a Nemzetközi Szövetségnek, vagy sem. A szocialista országok szakszervezeteinek delegáltjai is ott lesznek, hogy a szakmáikat érintő kérdések megbeszélésein és a többi problémák megtárgyalásaiban részt vegyenek. ✓-------------------------------------N Bátrabban alkalmazzuk az új módszereket Új város — üzletek nélkül Fotó és rejtvénypályázat Megszűnnek a diktált tervek Baleset — üres jegyzőkönyvben ^_________________________ Megváltozott a belső tartalom , újjászületik a külső Tatabányán szakszervezetünk művelődési otthona 1963- ban megújult. Az akkori vezetőségválasztás során ennek a fontos társadalmi szervnek tagjai mint sokoldalúan képzett, szakmai tudással rendelkező, a művelődéspolitikát ismerő aktívák vették át az irányítást. Nem is kellett egy esztendő és bebizonyították, hogy végre tudják hajtani azokat a népművelési feladatokat, amelyeket ma már a kereskedelem és a pénzintézet dolgozóitól is megkövetel a szakmai és az általános műveltség. Művelődési otthonunk — a megyeszékhely egyik legnépszerűbb kulturális intézménye — most külső formájában is megújult. Szakszervezeti segítséggel, jelentős beruházással korszerűvé válik, átépül és falai között is újjászületik úgy, hogy a növekvő igényeknek és követelményeknek maradéktalanul eleget tud tenni. , Fontos területe a művelődési otthon munkájának az irodalmi színpad. Alig egy esztendő munkájára tekinthetnek csak vissza. Műveltségük az irodalmi élet problémáinak ismerete, a fejlődő kulturális élet igényeinek kielégítése alapot adott arra, hogy hat nyilvános szereplésükkel emlékezetessé tegyék nézőik előtt irodalmi estjeiket. Vezetőjük, Telkes Sándor, az MNB dolgozója, nagyon kulturált, alaposan művelt szakember. Segítségével és a kis kollektíva lelkesedésével biztosították, hogy benevezték az országos nívót jelentő „József Attila” Seregszemlére. Ottani sikereikről majd később számolunk be. Bízunk benne, hogy sikert aratnak. Próbál az Irodalmi Színpad Munkában a népszerű zenekar