Mérleg, 1975 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1975. január Ára: 80 fillér Megjelenik havonta Napirenden: a választások BESZÁMOLÓ AZ ELNÖKSÉG ÜLÉSÉRŐL Szakszervezetünk elnöksége január 7-én ülést tartott. Ligeti László főtitkár szóbeli tájékoztatást adott a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, majd Kiss Tibor, a szervezési és káderosztály vezetője előterjesztette a KPVDSZ területén működő szakszervezeti vezetőszervek újjáválasztásának programját. Szakszervezeti bizottságaink már megkezdték a választások előkészítését, különös tekintettel a kádermunkára. Közel 60 ezer tisztségviselőt választanak szervezeteink. Mintegy 470 ezer főnyi tagságunk a körültekintő kádermunka révén a legrátermettebb aktivistákat bízhatja meg a különböző tisztségekkel. Dr. Varga István, a munkavédelmi és szociálpolitikai osztály vezetője ismertette azt az előterjesztést, amely a SZOT Elnökségének 1974. szeptember 2-i határozata alapján egyes üdüléspolitikai feladatok megoldásának irányelveit tartalmazza. Végül Ligeti László főtitkár ismertette a KPVDSZ múlt évi munkájáról szóló jelentést és az 1975. évi főbb feladatokra vonatkozó javaslatot. A munkaverseny folytatódik... Állami és Kossuth-díj a legjobb brigádoknak A szocialista brigádok országos méretűvé vált kongresszusi munkaversenye nagy hatással van a népgazdaság fejlődésére. Az egyéni és kollektív kezdeményezések hathatós eredményei máris éreztetik hatásukat. Gazdaságosabbá vált a termelés, növekedett a termelékenység, valamint az anyaggal és energiával való takarékosság. Ezek az alapgondolatok határozták meg azt a tájékoztatót, melyet Herczeg Károly, a SZOT titkára tartott a szocialista munkaverseny jelenlegi állásáról. Nemcsak az eredményekről számolt be, hanem néhány visszásságra is felhívta a figyelmet. Elmondta többek között, hogy sok helyen indokolatlanul erőltetik a többtermelést, anélkül, hogy biztosítani tudnák a megfelelő anyagellátást, vagy piaci értékesítést. Másutt pedig a munka- és üzemszervezési hibákat akarják helyrehozatni a szocialista brigádokkal. Egyes vállalatoknál viszont az a baj, hogy a képességeiken felül szerveznek társadalmi műszakokat, és azoktól, akik nem tudnak részt venni az önkéntes társadalmi munkában, levonják a műszak bérét. A szakszervezetek azonban szerencsére majd minden vállalatnál eredményesen lépnek fel az ilyesfajta túlkapások ellen. Herczeg Károly hangsúlyozta: a verseny 1974 decemberében nem ért véget, hanem 1975. december 31-ig tart. A legfőbb feladat most: a meglevő anyagi és munkaerőtartalékok feltárása, jobb kihasználása, a minőség és a termelékenység további javítása és az ésszerű takarékosság széles körű terjesztése. A munkaverseny legsikeresebb, legeredményesebb kollektíváinak ítélik oda a Központi Bizottság huszonkét kongresszusi zászlaját és kétszázhúsz kongreszszusi oklevelét. Ezenkívül a SZOT a legérdemesebb munkahelyi közösségek kitüntetését is javasolja, többek között Állami és Kossuth-díjjal. A NŐK ÉVE Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1975. esztendőt a „Nők évének” nyilvánította. Az ENSZ határozatához csatlakozott a Szakszervezeti Világszövetség. Havannában a Főtanács 25. ülésszakán felhívást intézett a világ dolgozóihoz és szakszervezetekhez. A Szakszervezeti Világszövetség köszönti a dolgozó nőket és kéri az összes szakszervezeteket, hogy aktívan készítsék elő ezt az évet saját országaikban, saját lehetőségeiknek és körülményeiknek megfelelően. A Nemzetközi Nőév alkalmat nyújt az egész szakszervezeti mozgalomnak munkálkodni azért, hogy minden dolgozó nő számára megszűnjenek az őket sújtó megkülönböztetések, a munkához való jog és a foglalkoztatás biztosítása terén, a szakmai képzés és előmenetel, a bérek, a munkaidő és a munkakörülmények, valamint azoknak a követeléseknek a teljesítéséért folytatott harc terén, amelyet a nők gazdasági és társadalmi jogairól szóló Charta tartalmaz, és amelyet 1972-ben a harmadik Szakszervezeti Világkonferencia fogadott el. A Nők Világkongresszusát 1975 októberében rendezik meg Berlinben. r KETTŐS ÉVFORDULÓ Kettős évforduló — Tolna megye felszabadulásának 30. és a Tolna megyei Népbolt vállalat 25. jubileumi éve — alkalmából kerestük fel Szabó Pál Antalt, Tolna megye tanácselnökét, és kértük meg, hogy a megyében élő kereskedelmi dolgozók helyzetéről, az ellátásról, a tanács által irányított vállalatról tájékoztassa a MÉRLEG-et. A tanácselnök fogadta lapunk képviselőjét és a következő nyilatkozatot adta: " Örülök annak, hogy a felszabadulás ünnepi évében már tökéletes az összhang a lakosság ellátási igényei és a kereskedelmi dolgozók érdekei vonatkozásában. Sikerült kialakítani a nyitvatartás jelenlegi ésszerű rendjét. A szakszervezeti szervekkel is jó az együttműködés. Minden évben tartunk konzultációt az SZMT vezetőivel, a szakmák megyebizottságainak titkáraival, így magától értetődően a KPVDSZ titkárával is. Igyekszünk minden vitás kérdést, problémát még a programozás, a tervkészítés időszakában kiküszöbölni és a társadalmi, politikai munkát összehangolni a gazdasági erőfeszítésekkel. A tervek végrehajtása a vállalatok feladata. Így többek között a jubileumi évfordulót ünneplő Népbolt vállalaté. A Népbolt vállalat az áfészekkel együtt ellátja a lakosságot élelmiszerrel, iparcikkel, áruval. Ennek a feladatnak megfelelően kell felmérnie erejét, meghatároznia terveit, ennek a feladatnak végrehajtására kell „csatasorba állítania” dolgozóit. Mindez, idáig magas fokon sikerült. Sőt az utóbbi években felgyorsult a fejlődés. A párt és kormány határozatainak következetes végrehajtása során sokszor azokat a „gyakran emlegetett” anyagi nehézségeket is sikerrel hidalták át. Hozzájárult ehhez a vezetők rátermettsége, a kollektíva lelkesedése. A vállalat erőfeszítése találkozik a lakosság egyetértésével. Ennek az egyetértésnek hangot adnak tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken. Nem egy alkalommal dicsérték a modern városképbe illő áruházakat, boltokat, az új lakótelepeken felavatott egységeket. Mindennapi törzsvásárlók, a megyénkbe látogató vendégek, valamint a lakosság érdekeit képviselő és szívükön viselő tanácstagok, gazdasági és társadalmi vezetők elismeréssel nyugtázzák az áruházakban és boltokban dolgozó kereskedelmi alkalmazottak figyelmes, pontos, áldozatkész munkáját. Természetesen akadnak még hibák, teremtődnek nehéz helyzetek, de véleményem szerint a Népbolt vállalat vezetőségének, kollektívájának megvan az ereje ahhoz, hogy ezeken úrrá legyen, hogy együttműködve a megyei politikai és gazdasági irányító szervekkel, valamint a partnervállalatokkal — a huszonöt éves jubileumot követően — tovább korszerűsödjék, fejlődjék és így eleget tegyen az Áfészekkel együtt a megyében élő lakosság növekvő kereskedelmi igényeinek, a párt és a kormány életszínvonal emeléséből fakadó politikai, gazdasági követelményeknek. Szabó Pál Antal Tolna megye tanácselnöke nyilatkozik Salgótarján 1945-1975 Harminc év telt el azóta, hogy a vörös csillagos szovjet katonák meghozták a szabadságot. Szinte mérni is nehéz azt a fejlődést, ami az egykori „kenyeretlen Tarjánban”, a mindig a haladásért küzdő bányászvárosban történt. Kereskedelem vonatkozásában is az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A centrumban, ahol valaha még szatócsbolt is kevés volt, egymás után épültek modern áruházak. Centrum, Pécskő és az 1973. évben felépült modern és tágas Lakberendezési Áruház. A három áruház 1974-ben több mint 400 millió forint forgalmat bonyolított le. Sikeresen állták a decemberi rohamot , gazdag áruválasztékkal kezdték az 1975-ös évet is. A város egyik büszkesége a 11 emeletes Hotel Karancs már nem is a legmagasabb épületek közé tartozik, hiszen megépültek a 18 és 19 emeletes garzonházak, ahol a földszinten egymás után nyílnak a szépen, praktikusan berendezett élelmiszer és iparcikk szaküzletek. A kereskedelmi vállalatok a rohamosan növekvő forgalmat újabb üzletek és éttermek építésével és a régiek bővítésével kívánják kielégíteni. A sikeres átalakításra és bővítésre igen jó példa a testvérvárosról, Besztercebányáról — Közép-Szlovákia ékkövéről — elnevezett hangulatos szlovák étterem, a „Beszterce”. A bányászváros a felszabadulás óta lakóinak számát megduplázta — jelenleg 42 ezer. Az igények a kereskedelemmel, vendéglátással szemben rohamosan nőnek, amit a modern és átalakított egységekben egyre sikeresebben bonyolít le a bányászváros több mint 2 ezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozója. A Szakma Ifjú Mesterei A Kiváló Ifjú Szakmunkás és a Szakma Ifjú Mestere mozgalomnak két gazdája van: a szakszervezet és a KISZ. E két társadalmi szervezet támogatásával a vendéglátásban dolgozó fiatalok is tökéletesítik szakmai tudásukat, bebizonyítják rátermettségüket. Szakácsok, cukrászok, felszolgálók versenyeznek a helyezésekért, a dicsőségért, a mester cím eléréséért. Különösen nagy gonddal biztosították a vállalatok a versenyfeltételeket 1975-ben, a pártkongreszszus és felszabadulásunk nagy ünnepi évfordulójának időszakában, de különös gonddal készülnek az ifjú mesterjelöltek is. Képünk a VIII. kerületi Vendéglátóvállalat fiatal szakácsait mutatja be. SZAKSZERVEZETI KITÜNTETÉSEK A szakszervezeti mozgalomban végzett eredményes társadalmi munkájáért a SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT EZÜST fokozatát kapta Balassa Pálné, a Chemolimpex, Dési József, a Videg, Hegyi Sándorné, a Belvárosi Vendéglátó, Kertenics Ignácné, a Technoimpex, dr. Nagy Lajos, a Centrum és Pataki Dezsőné, az Aranypók vállalat dolgozója.