Mérleg, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja Ára: 1 forint Megjelenik havonta 1978. január 1 . A Központi Vezetőség ülése MINDEN ERŐVEL A GAZDASÁGI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT! # Nemzetközi méretű szocialista szerződések # Műszakpótlék a belkereskedelem összes ágazatában • A szakszervezet részvétele a tervek kialakításánál Szakszervezetünk Központi Vezetősége 1977. december 19-én ülést tartott a Béke Szálló kupolatermében. Megtárgyalta az 1977. év eredményeit és az ez évi feladatokat, illetve az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti munkát. A tanácskozáson részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. Az elnökség beszámolója és a főtitkár szóbeli kiegészítője a szakszervezetünkhöz tartozó ágazatok idei gazdasági eredményeit, fejlődését értékelte, szólt a gondokról és foglalkozott a dolgozók helyzetének, jövedelmének alakulásával, majd vázolta az 1978. évi feladatokat, a tervek teljesítését elősegítő szakszervezeti tennivalókat. 1977-ben a központi értékelés pozitívnak ítélte az áruellátás helyzetét, amely összességében is javult, kiegyensúlyozottá vált, különösen az élelmiszer-, ezen belül elsősorban a zöldség- és gyümölcsellátás. A fogyasztásicikk-kereskedelemben a vállalatok és szövetkezetek terven felül növelték a fejlesztési alapot, a részesedés viszont nem érte el az előirányzatot, ami kedvezőtlenül befolyásolta, jelentősen mérsékelte a dolgozók átlagkeresetét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szabályozók, s a hálózat viszonylagos elmaradottsága a fejlesztési alap növelésére ösztönöz, de ez sem menti fel sem a gazdasági vezetést, sem a szakszervezeti szerveket — hangsúlyozta a beszámoló —, amelyek felelőssége annál súlyosabb, mert nem vették figyelembe a felügyeleti szervek és a szakszervezeti vezető testületek többszöri figyelmeztetését. A külkereskedelemben a szocialista országokkal lebonyolított forgalom a tervek szerint alakult, a nem rubel elszámolású viszonylatokban azonban a kivitel a tervezettnél lassabban növekedett, az áruforgalmi egyenleg a várt javulás helyett romlott. Az elnökség ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy az ágazat dolgozóinak hozzáértő munkája, a jubileumi munkaverseny eredményei nélkül a gondok még súlyosabbak lennének. A pénzintézetek munkáját eredményesnek értékelte a beszámoló, amely hangsúlyozta, hogy a népgazdaság gyors ütemű fejlődése fokozott pénzigénnyel járt, s ez növelte a bankok feladatát. A lakossági szolgáltatások egyértelműen kedvezően alakultak, az Állami Biztosító díjbevétele például 12 százalékkal emelkedett, a lakosság betétállománya meghaladja a 101 milliárd forintot. A munkavédelmi tevékenység áttekintése egyben a szakszervezet ez irányú tennivalóit is tükrözte. A különféle intézkedések nyomán a belkereskedelemben 3,9 százalékkal, a külkereskedelemben 7,6 százalékkal csökkent a balesetek száma, nem így az ÁFÉSZ-eknél, ahol 24,7 százalékkal több baleset fordult elő az előző évinél. Az általában kedvező eredmények ellenére sok a munkavédelmi színvonal javítását akadályozó probléma, például a hálózatfejlesztésben. A tervezők nem tartják be az ezzel kapcsolatos követelményeket, egyes hatóságok pedig a szakszervezet megkérdezése nélkül felmentést adnak az óvórendszabályok alól. A nehéz fizikai munka csökkentését szolgáló konténerizációs programot például az hátráltatja, hogy a régi építésű üzletekben nem alkalmazható a korszerű szállítási mód, s az ipari üzemek egy része sem vállalja az ezzel járó többletfeladatokat, örvendetesen javult viszont a munkahelyek fűtése, világítása, kirívó hiányosság e területen nem tapasztalható. A szakszervezet azonban továbbra sem tudott megfelelő eredményt elérni a munkahelyek szellőztetésénél, a munkaruha éscipő minőségének javításában, a súlynormák betartásában. Külön foglalkozott és elismeréssel szólt a beszámoló a jubileumi munkaversenyről, amelyben például a belkereskedelemben dolgozók 90 százaléka tett vállalást. A verseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy javult a kereskedelem vevőpozíciója, a külkereskedelemben a szerződéses kötelezettségek teljesítése, sok területen nemzetközi méretűvé vált a szocialista szerződések rendszere. Új vonása volt a jubileumi versenynek, hogy a korábbinál többen tettek vállalást a munka- és üzemszervezés, a takarékos gazdálkodás, az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében. 1978-ban a terv előírásainak megfelelően tovább kell javítani a lakosság áruellátását, annál is inkább, mert egyrészt az 1977-es, bőséges kínálat igényessé tette a vásárlókat, másrészt olyan időszakokban, amikor az életszínvonal viszonylag szerényebben növekszik — mint most is —, a lakosság különösen érzékeny az ellátás hiányosságaira. Ezért az áruellátás társadalmi ellenőrzésének a szakszervezeti munkában is előtérbe kell kerülnie. Fokozott gondot kell fordítani a külkereskedelemben a hosszú lejáratú szerződések és egyéb államközi megállapodások pontos teljesítésére, a gazdaságosan exportálható termékek részarányának növelésére, a vásárlások és eladások időpontjának gondos megválasztására. A pénzintézeti dolgozóknak a bonyolultabb hitelezési feltételeit, a korlátozottabb beruházási lehetőségek mellett is arra kell törekedniök, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása tervszerűen alakuljon. Ezekben vázolta az írásos és a szóbeli beszámoló a szakszervezethez tartozó három ágazat legfontosabb gazdasági teendőit. A szakszervezet vezető testülete a gazdasági munkát segítő szakszervezeti feladatok közül kiemelte a vállalati, a szövetkezeti tervek kialakításában való aktív részvétel fontosságát, hangsúlyozva a felelősséget a gazdasági munka és az érdekvédelmi tevékenység összhangjának megteremtésében. — Nem engedhető meg a fejlesztési és a részesedési alap képzésénél az elmúlt két esztendő hely teleli... gyakorlata — figyelmeztetett a beszámoló. Ugyancsak fontos feladatként határozta meg a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos kezdeményezések felkarolását. A szakszervezeti szervek legyenek igényesek, s ezentúl már „türelmetlenebbek” is a munka- és üzemszervezés javítását szolgáló komplex, összehangolt intézkedések érdekében. A beszámoló foglalkozott az 1978. évi bérintézkedésekkel, szabályozásmódosításokkal, -finomításokkal. Bejelentette például, hogy a kereskedelemben is megszűnik az építési adómentesség, s a termelői árváltozások, a szolgáltatások díjtételeinek költségnövelő hatása ugyancsak érinti majd a vállalatokat, a szövetkezeteket. A vendéglátóiparban — a szeszértékesítés korlátozásával összefüggésben — a bérfejlesztési mutató vetítési alapja a szeszesital nélküli forgalom lesz. Az elnökség javaslatára egyelőre csak a nagykereskedelemben bevezetik a takarékosabb létszámgazdálkodásra ösztönző, teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozást. Átmenetileg központi bértömeg-szabályozást alkalmaznak a ZÖLDÉRT-vállalatoknál is.Az Országos Takarékpénztárnál és az Állami Biztosítónál a szakszervezettel egyetértésben a Pénzügyminisztérium olyan változtatást tervez, amely szerint a felhasználható bértömeg megtakarított része minden korlátozás nélkül tartalékolható, és a következő években felhasználható. Az ez évi szűkösebb beruházási lehetőségek közepette is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szociális és munkavédelmi beruházások aránya ne csökkenjék, s továbbra is szorgalmazni kell a régi hálózat korszerűsítését a munkakörülmények javítása érdekében. Ezúttal is sürgette a szakszervezet vezető testülete azt, hogy közös összefogással és központi támogatással létesítsenek Budapesten saját gyermekintézményt. , Végezetül a szakszervezeti munka egyik alapvető feladataként határozta meg a beszámoló az üzemi demokrácia fejlesztését, a létrehozott fórumok működésének ellenőrzését, segítését. A beszámoló az eddigi tapasztalatok alapján figyelmeztetett arra, hogy sok vállalatnál még mindig nagyon óvatosak a döntési jogkörök decentralizálásában, kevés joguk, önállóságuk van a munkahelyi vezetőknek. Pedig a szakszervezeti bizalmiak jogköréről szóló minisztertanácsi határozat csak akkor hajtható végre, ha a szakszervezeti bizalmi élhet is megnövekedett jogaival. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a vele partner gazdasági középvezetőnek is hasonló jogai legyenek. Az elnökség ezért is tartotta kívánatosnak az üzemi demokrácia elvi és módszertani kérdéseinek oktatását, a helyes szemlélet kialakítását mind a beosztottak, mind a vezetők körében. A vitában felszólalt dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is. Kiemelte az 1977. év kereskedelmi ellátásának eredményeit, azokat az áldozatokat, amivel a magas szintet biztosítani tudták. Kérte a szakszervezeti Sok feszültséget öld majd fel,szervek segítségét ahhoz, hogy hozzájárul az átlagbérek növekedéséhez is az, hogy 1978 közepén az egész belkereskedelemben bevezetik a műszakpótlékot. Megoldható az is, hogy a 8 órán át üzemelő, de osztott nyitvatartású üzletek dolgozói is kaphassanak pótlékot. A szakszervezeti szervek feladata ügyelni arra, hogy a saját erőből történő bérfejlesztésnél ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok, akik műszakpótlékban részesültek. Az elmúlt években — részben helytelen vállalati intézkedések következtében — a fizikai dolgozók keresete kisebb ütemben növekedett, jövőre ezt a tendenciát is meg kell szüntetni, s általában minden ágazatban törekedni kell a vállalati bérfejlesztési lehetőségek év elejei felhasználására, az ezzel kapcsolatos túlzott óvatosság felszámolására, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása ne hátráltassa a lakosság áruellátásának javítását. Dr. Sághy Vilmos szólt még, — többek között — a szállítások gondosabb szervezéséről, az ipar és kereskedelem elmélyülő kapcsolatairól, a környezeti kultúra javításának fontosságáról. A vitában felszólalt még Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese, Berényi Lajos, Faragó László, Forgács Endréné, Gabnai Irén, Győrbíró Csaba és Mátyási Ferencné, a. V. tagjai. A vitát dr. Krekács György összegezte, majd végezetül méltatta és megköszönte azt a szorgalmas, odaadó és kimerítő munkát, amelyet a kereskedelem dolgozói a karácsonyi vásár alatt végeztek. IpA * Ж Г! mt ■PPP PaVy I A Központi Vezetőség tagjai és a meghívottak nagy figyelemmel hallgatják a szóbeli beszámolót A Központi Vezetőség elnökségi asztalánál: Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Kovács Sándor, a SZOVOSZ elnökhelyettese, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és Tausz János, a KPVDSZ elnöke