Mérleg, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének lapja 1984. januárra: 2 forint Megjelenik havonta Békés köznapokat véget ért a nagy ünnepi vásárlások sora, s befejeződtek az ilyenkor szokásos csereberék is. Az okok között szerepel, hogy van aki kisebb ruhát, van, aki nagyobb cipőt kapott a kelleténél. Vagy a gyerek ugyanazt a társasjátékot kétszer is megkapta. És elromlott, és beszakadt... vagy egyszerűen nem tetszik, amivel megajándékoztak bennünket. Nemsokára megpihenünk és erőt gyűjtünk a következő rohamra. Addig januárban és februárban a gyakran leltár miatt zárva tartó üzletek fognak bosszantani, utána a húsvéti bevásárlás borzolja az idegeinket. Májusban és augusztusban a háromnapos ünnepek alkalmával az élelmiszerüzletek dolgozói tesznek ki magukért (meg mi is a cipekedéskor!) S hipp-hopp, ismét itt a karácsony! Örömökkel és nehézségekkel. De azt hiszem, hogy bár mozgunk, kritizálunk és elégedetlenkedünk az üzletek zsúfoltságáért (de van áru!); a sorbanállásért (mert van pénzünk!); esetenként az eladók mosolytalanságáért (mert kevesen vannak!); de egy valamit el kell ismernünk. Hogy soha ilyen nagy választékkal nem rukkolt elő a kereskedelem, mind a belföldi, mind a külföldi termékeket illetően. Reméljük így lesz egész évben — kívánva nekünk vásárlóknak és önmaguknak is BÉKÉS ünnep-, de főleg KÖZNAPOKAT! D. Martinkovits Judit Az elnökség üléséről Az alacsony árrések rontják a színvonalat Szakszervezetünk elnöksége január 10-én megtartott ülésén megtárgyalta az érdekeltségi alapok alakulását, hatásukat a személyi jövedelmekre a kereskedelmi, vendéglátó és élelmiszerkereskedelmi vállalatoknál. A közgazdasági és bérosztály elnökség elé terjesztett jelentéséből kitűnt, hogy szakszervezetünk — érdekképviseleti tevékenységének súlyponti kérdéseként — minden évben többször is — vizsgálja a dolgozók bér- és kereseti helyzetének alakulását. Aközgazdasági és bérosztály legutóbbi vizsgálata elsősorban arra irányult, hogy a béren felüli keresetek miért vesztik el egyre inkább jelentőségüket a dolgozók jövedelmének alakításában? A vizsgálat során az osztály kiemelten kezelte a vállalatok eredményeit, az alapok nagyságát befolyásoló tényezőket, valamint az alapok felhasználásánál, megosztásánál tanúsított szakszervezeti magatartást. A vizsgálat megállapította, hogy a béren felüli keresetek jelentőségvesztésének meghatározó oka az, hogy a vállalati eredmények csökkenése jelentős méreteket öltött, különösen az élelmiszerkereskedelemben és vendéglátásban. Egyértelműen igazolódott, hogy a dolgozók keresetének növelésében egyre kisebb szerepe van a részesedési alapnak. A jelentésről folytatott vitában megfogalmazódott az is, hogy a vállalati eredmények csökkenése és e tendencia folytatódása egyértelműen veszélyezteti a vállalatok gazdálkodását. Többszöri megállapításként hangzott el, hogy az alacsony árrések lerontják immár a kereskedelem kulturáltságának, fejlettségének színvonalát is. Éppen ezért az elkövetkezendő időszakban szükséges az árrésszint megváltoztatása. Szükséges, hogy szakszervezetünk a jelenleg folyó „árrésvita" során kezdeményezőleg lépjen fel az árrésszint, vagy árréstömeg növeléseérdekében. Az elnökség elfogadta a közgazdasági és bérosztály ténymegállapító jelentését az érdekeltségi alapok alakulásáról. A jelentés és a vita alapján szakszervezetünk szükségesnek tartja, hogy az élelmiszerkereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok gazdálkodási helyzetén központi intézkedés formájában is (árrés) javítsanak az illetékes központi szervek. Különböző értekezleteken és tanácskozásokon szakszervezetünk képviselői adjanak hangot ennek indokairól. A vállalatok szakszervezeti szervei az éves tervek munkálataiban aktívabban vegyenek részt. Véleményük kialakítása során vegyék figyelembe, hogy egy-egy döntésnek milyen kihatása lehet a dolgozók személyi jövedelmének alakulására. A VII. ötéves terv, illkt.m . gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésének munkálatai során konkrét ajánlásokat kell kimunkálni arra, hogy a részesedési alapnak milyen szerepe legyen a személyi jövedelemben. Az elnökség Köbér Mihály pénzügyi és gazdasági osztályvezető előterjesztésében megvitatta szakszervezetünk 1984. évi költségvetését. Az előterjesztett költségvetést az elnökség elfogadta. Két tájékoztató jelentést fogadott el a testület, az 1983. november 28.—december 8. között megtartott tanfolyam, valamint a kulturális napok tapasztalatairól. M. I. Иг) A kereskedelem és a pénzügy dolgozóinak támogatását kérjük SZAKSZERVEZETÜNK A NEMZETI SZÍNHÁZÉRT A magyar nép, a dolgozók mindig készek voltak segíteni, munkájukat a nagy célok szolgálatába állítani, így volt ez már számtalanszor a történelem során. A XX. században, különösen a második felében hazánkban óriási fejlődés indult meg. E fejlődésnek olykor óhatatlanul áldozatul estek a hagyományt, a múltat őrző emlékeink, épületeink, intézményeink. A Nemzeti Színház is ezek közé tartozik. A hosszú évek során azonban egyre sürgetőbb, ■ intézkedést igénylő, s tetteket követelő feladat az, hogy méltó helyet s körülményeket biztosítsunk az ország első színházának. Mert arra a kérdésre, hogy vajon lemondhat-e egy nemzet arról, hogy ne legyen fellegvára a nagy magyaroknak, mint Madáchnak, Vörösmartynak, Illyés Gyulának, Németh Lászlónak? Erre egyértelmű a válasz: NEM! Az ország azonban nehéz helyzetben van mind bel-, mind külgazdaságát tekintve. Tudjuk, hogy egyes rétegek életszínvonala a legnagyobb erőfeszítések ellenére megtorpant, illetve csökken. Növekedése gazdasági fejlődésünk dinamikájától várható. Szakmáink dolgozói sincsenek könnyű helyzetben, de hozzájuk fordulunk e nemes cél megvalósítása érdekében. TÁMOGASSUK A NEMZETI SZÍNHÁZ FELÉPÍTÉSÉT egyéni és kollektív kezdeményezésekkel, társadalmi munkaakciókkal. A SZOT elnöksége októberi ülésén — a szocialista brigádvezetői tanácskozáson elhangzottakat is figyelembe véve — támogatásáról biztosította a Nemzeti Színház felépítésére meghirdetett társadalmi mozgalmat. Állást foglalt arról, hogy a szakszervezetek támogassák és szervezzék a munkahelyeken a kollektívák és a dolgozók önkéntes, segítő kezdeményezéseit. Éppen ezért, a szakmáinkhoz tartozó alapszervek elsősorban a kollektív kezdeményezéseket szervezzék, támogassák. Ezen belül a kommunista műszakok, a szocialista brigádok kezdeményezései és felajánlásai, egyéb társadalmi munkaakciók, sport, kulturális, vagy más rendezvények teljes, vagy részbeni bevételének átutalását javasoljuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy közpénzek az építés támogatására nem fizethetők be. A kollektív kezdeményezésből adódó befizetések többszöri alkalmakat is jelenthetnek. Nem csupán egy akcióban való részvétel jelentheti a befizetett összeg alapját. A kollektíváknak a Nemzeti Színház érdekében végzett tevékenységét az illetékes állami szervek erkölcsi elismerésben részesítik. A befizetéseket az OTP 218—98220 jelzőszámú 546—621 „Nemzeti Színház" számlaszámra kell eszközölni. A társadalmi akcióban való részvétel, mozgósítás, minden esetben politikai, meggyőző munkával párosuljon. El kell érni, hogy senki ne érezze, hogy az akcióban kötelező a részvétel. Mindenki maga döntsön a részvételről és mindenki maga választhassa meg a részvétel formája mellett, az általa vállalt összeget. Javasoljuk, hogy ne a jövedelmeket tekintsék alapul a részvétel összegének meghatározásánál, hanem vegyék figyelembe a jövedelmek mellett a családokra háruló terheket is. Sehol ne erőszakolják rá a kollektívára a döntést a hozzájárulás nagyságáról. A legkisebb felajánlást, a legkisebb összeget is őszinte tisztelettel kell fogadni. Azok számára, akik nem vesznek részt társadalmi munkában, vagy ahol a kollektíva részvételéből valaki valamiért kimaradt, vagy a kollektív felajánláson túl is hozzá akar járulni a színház építéséhez, az ő számukra bélyeget bocsátottak ki. A bélyegek értékesítésére folyamatosan, várhatóan több év alatt kerül sor. Mivel viszonylag kevés a 20 és 50 forintos címletű bélyeg, elképzelhető, hogy szociális okokból, vagy más körülmények miatt a 100 forintos címletű bélyegeket két vagy több dolgozó együttesen vásárolja meg. Kérjük tisztségviselőinket, minden dolgozónkat, hogy képességükhöz, erejükhöz mérten tegyenek meg mindent azért, hogy elsősorban magyar, de a nemzetközi színházkultúra remekei is hosszú évek után méltó helyet kapjanak, hogy felépüljön a magyar nép „NEMZETI SZÍNHÁZA". nagy család” Gundel centenárium Escoffier, századunk nagy szakácsa írta: „Mint egy nagy család, úgy tartunk mi össze és készek vagyunk mindig segíteni egymást!" Talán ez a gondolat vezette a Hungar Hotels és a Fórum vezetőségét, hogy az irányításuk alatt álló Gundel étterem névadójának, GUNDEL KÁROLY születési centenáriumáról megemlékező Gundel-hetet egy olyan fogadással nyitja meg, melyre meghívja a leszármazottakat és a családhoz tartozó volt munkatársakat. Az étterem Gundel speciális ételeit kínálta. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum segítségével pedig fényképekkel, éttermi eszközökkel, étlapokkal és étrendekkel szép kiállítást rendeztek a század első felének évtizedeiből. A fogadást Gyökössy Gyula vezérigazgató nyitotta meg, majd dr. Draveczky Balázs, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója emlékezett meg Gundel Károly életpályájáról. A család nevében Gundel Ferenc köszönte meg a megemlékezést és üdvözölte régi munkatársait. Jelen volt a megnyitón a Hungar Hotels teljes vezetősége, az utolsó évtizedek Gundel igazgatói: Szimeiszter Mihály és éttermi vezetője Halmay László, Vető Antal, Börcsök András, és a jelenlegi igazgató Vásári Endre, valamint Rózsa Miklós, Pákozdi Jenő, Bíró László, Niklai Ákos és ott volt Nádas György, az államosított Gundel étterem első főkönyvelője. A népes Gundel családot Gundel Károly 5 gyermeke és 8 unokája képviselte házastársaikkal. A 30—50 évvel ezelőtt ott dolgozott régi munkatársak is eljöttek, így Bálint Sándor, Dózsa György, Jung Márton, Pórfi Endre, Sághy Imre, Som István, Varga Flórián mesterszakácsok és Szabados Jenő mestercukrász. A konyhai dolgozók közül: Gerlitsné, Güntherné, Lukácsné, Nagyné, Némethné és Vargáné. Örömmel fogadták a meghívást a felszolgálók is, egyebek között: Günther Rudolf, Nyulassi Gyula, Papp Gyula, a két Peredi fivér, Vámos István és Varga Sándor. És hogy a zenészek se maradjanak ki, arról id. Oláh Kálmán cigányprímás gondoskodott. Nincs mód felsorolni minden kedves meghívottat, ezért ha a sok résztvevő közül valakinek a neve kimaradt, elnézést érte. A színvonalas svéd asztal ételeinek ízlelgetése mellett előkerültek a régi emlékek. Meleg szívvel emlegették Gundel Károly első számú segítőtársát, feleségét, a tizenhárom gyermeket felnevelő édesanyát, mindannyiuk jószívű „mamáját". Egy biztos, a hajdani kollektíva tagjai egy emberként, közös erővel öregbítették a Gundel név, a magyar gasztronómia nemzetközi hírnevét. A megjelentek jó hangulatban elevenítették fel a múltat és beszéltek a jelenről. Én, aki a halvány emlékeken túl, inkább elbeszélésekből vagy elsárgult újságokból, régi könyvekből hallottam azokról az időkről, meghatódottan figyeltem mindenszavukat. A megemlékezés, a meghívás mindannyiunknak nagyon jólesett. Köszönet érte: Gundel Gábor Ши Lapzárta Ülésezett szakszervezetünk Központi Tausz János elnökletével január 12-én ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A testület a napirend keretében két témát vitatott meg. Elsőként Vas János, főtitkár elemezte a szakszervezet társadalmi szerepének fejlesztését, az MSZMP KB 1983. évi októ- Vezetősége hér 12-i ülésének állásfoglalása alapján. Pilisy Sándor, a központi vezetőség titkára a szakszervezet 1984. évi tennivalóiról szólt. A testület munkájában részt vett dr. Csehák Judit, a SZOT titkára és dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszter-helyettes. A központi vezetőségi ülésen elhangzottakra lapunk következő számában visszatérünk.