Mérleg, 1984 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám
ERRŐL A SZÁMUNKRÓL Huszadik évfolyamunk első számának központi fogalma a tapasztalás. E. Kunz vezető tanulmányunkban feltárja, hogy bizonyos emberi tapasztalatokban, mint amilyen az embertárs feltétlen tisztelete és szeretete, burkoltan, mégis ténylegesen olyan ember felé tapogatódtunk, akiben Isten fenntartás nélkül és maradéktalanul megnyilvánult, vagyis Jézus Krisztus felé. A szerző ezzel a gondolatmenettel K. Rahner követi, akinek március 5-én volt a 80. születésnapja. Rahner szerint az emberi tapasztalás krisztológiai dimenziójának a kibontásával igazolhatjuk, hogy hitvallásunk nem valami idejét múlta mitológia. Kunz szerint legalábbis vitatott, hogy az emberi tapasztalás úgy magában foglalja-e a krisztológiát, hogy annak megítéléséhez kritériumként is szolgálhat. Jézus sorsa és története semmiképpen sem vezethető le az emberi tapasztalás alkatából. Mindenesetre a Krisztushitnek igazolódnia kell és meg kell nyilvánulnia az emberi tapasztalásban. Ezzel szemben R.Spaemann úgy véli, hogy Krisztusnak nem kell magát igazolnia a modern ember előtt, hanem fordítva, annak kell magát igazolnia Isten emberré lett Fia előtt. Spaemann szerint a kereszténység nem azonosulhat „trón- és oltárszövetségben“ a modern világszemlélettel, különben azzal együtt fog eltűnni. A modern világszemlélet egyik fő hibája, hogy a tapasztalást az egyértelmű és ellenőrizhető kísérletezésre szűkíti le, és elutasítja a tapasztalás legintenzívebb módját, a misztikus megismerést. A szerzőt konzervatív katolikus gondolkodóként tartják számon, aki a környezetvédelmi mozgalommal is rokonszenvezik és az emberi haladásban inkább rosszra, mint jóra való tendenciát lát. Ebben szerkesztőségünk több tagja nem ért vele egyet, és azt a tételét sem osztja, hogy a természettudományi megismerés elvesztette világnézeti jelentőségét. Meglepő, hogy Spaemann konzervativizmusa ellenére hangsúlyozza a korábbi tapasztalatokból le nem vezethető újdonságok létét és a felszabadulás teológiájának ortodox mivoltát. R. Haight cikkében e teológiai irányzatnak tapasztalati és hitbeli „premisszáit“ vázolja. Tanulmányaink szerzői különböző gondolkodási irányokat képviselnek. Abban azonban megegyeznek, hogy meggyőződésük alátámasztására argumentumokra és nem emóciókra hivatkoznak. Nagyon időszerűnek érezzük manapság ezt a szellemi magatartást, amikor az irracionalizmus térhódításáról beszélhetünk, amint erre a Frankfurti Könyvvásáron is felfigyeltünk. Aktuális a Luther-évre megjelent könyvek szemléje is, nemcsak a jubileum miatt, hanem főképp a reformátor máig tapasztalható kultúr- és egyháztörténeti hatása miatt. „Írások a mérelegen“ c. rovatunkban több olyan könyvet ismertetünk, amely a vallásos tapasztalatokról szól. Domonkos és más szerzők után számos jezsuita írását is bemutatjuk, mivel a Jézus társaság az utóbbi hónapokban újra az érdeklődés homlokterébe került.