Mérleg, 1994 (30. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám

E SZÁMUNKRÓL H­armincadik évfolyamunkba léptünk. 1994 a Család Nemzetkö­zi Éve. II. János Pál szeretné, ha az emberiség nagy családot alkotna, amelyet nem oszt meg a jogos hazaszeretettől megkülön­­böztetendő túlzó nacionalizmus, rasszizmus és kollektív egoizmus (erről szól vezető jegyzetünk). Evégett a vallásos és nem vallásos embereknek ki kellene alakítaniuk egy világethoszt, ami felé az első lépést tavaly szeptember 4-én Chicagóban egy közös nyilat­kozat elfogadásával meg is tették. Ezt H. Kiing mozdította elő, és erről ír a köreinkben is megszívlelendő tanulmányában. Ennek az ethosznak a következményeit vonja le a gazdasági életre nézve V. Zsifkovits. A választások előtti sajnálatos polarizációban is olcóan hathatnak e közleményeink, nem utolsósorban D. Seeber cikke, amely jól összefoglalja, milyen egyházpolitikához jutottak a hazaihoz hasonló kiindulási helyzetből a II. Vatikáni Zsinat után a nyugat-európai egyházak. Félévszázaddal ezelőtt szállták meg hazánkat a hitleri csapatok, amivel az utolsó stációkhoz érkeztek zsidó, cigány és más igaz patrióta honfitársaink a holocausthoz vezető kálvárián. Erre emlé­keztet bennünket Kertész Imre: „Sorstalanság” c. regénye, amelyet Endreffy Zoltán ismertet. Heller György judaisztikai könyvszem­léje és Khim Antalnak a tavaly egyházilag betiltott deggendorfi „kegyhelyről” szóló jegyzete céloz e leírhatatlan szörnyűségek előzményeire. A magyar holocaust még ránk váró „gyászmunká­ját” (Trauerarbeit) kicsit elősegítheti Steven Spielberg: „Schindler listája” c. történelmi filmje, amelyet a magyar mozik is bemutat­nak. Mindezt közölve összhangban érezzük magunkat a Szentszék­kel, amely december 30-án kötött alapvető szerződést Izraellel, kiindulva „a katolikus egyház és a zsidó egyház közötti barátság egyedülálló mivoltából”. E szerződés 1. cikkelyében mindkét fél elismeri — az Emberi Jogok Nyilatkozata szerint — a vallás- és lelkiismereti szabadságot. A 2. cikkelyben mindketten elkötelezik magukat a közös küzdelemre az antiszemitizmus, rasszizmus és vallási türelmetlenség mindenfajta megnyilvánulása ellen. A 3. cikkelyben kimondják egymás jogainak kölcsönös elismerését, majd a további cikkelyekben számos konkrét kérdést illetőleg sza­bályozzák kapcsolataikat (documentation catholique, 1994. febr. 6.). E számunk vezető írása D. Kendall SJ és G. O’Collins SJ tollából a húsvéti megjelenések egyedülálló voltáról komoly tanulmányozást igényel. Előfizetőink megértéssel fogadták folyóiratunk árának —1988 óta első — megemelését. Köszönjük. (B. J.)

Next