Mérleg, 1997 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 1. szám

E SZÁMUNKRÓL A borítón a hét hónapos Dolly, az első­ klónozott skóciai nősténybirka képe látható (MTI). A klónozást végrehajtó edinburghi kutatócsoport Ian Wilmut vezetésével februárban a Nature hasábjain (385. k., 769. és 810.1.) számolt be eredményéről. Az év végén sikerült majmot klónozni az Egyesült Államokban. Embriófelezéssel már 1993 őszén megszületett az első magyar klónozott bárány a mosonmagyaróvári Pannon Agrártudo­mányi Egyetemen, ahol a kísérleteket pénz hiányában nem folytatták (Magyar Hírlap, 1997. március 6., 1. és 14. 1.). Kezdetét vette tehát A. Huxley „Szép új világa”? Prométheuszi merényletet követett el a tudomány a teremtés rendje ellen? Vagy csak a természetet gondozó, társteremtői küldetését gyakorolta a Teremtő Isten képmása? Világszerte vitatkoznak a génsebészet veszélyeiről és esélyeiről. Államfők, egyházfők és más vallási, kulturális, valamint társadalmi személyiségek főleg a klónozásnak az emberre való — technikailag legkésőbb egy évtizeden belül lehetséges — kiterjesztését ellenzik és tilalmát sürgetik, bár minden más teremtmény méltóságát is óvni szeretnék. (Erről április 4-én Oviedóban húsz ország nemzetközi megállapodást írt alá.) A vatikáni erkölcstani állásfoglalások szerint az ember klónozása sérti az ember méltóságát, mert az embert esetleg puszta eszköznek tekinti és megbontja a szexualitás, nemzés, valamint szaporodás természetes egységét. Vezető tanulmányaink Th. A. Shannon, amerikai etikaprofesszor és P. J.­M. Moretti SJ, párizsi bioké­miaprofesszor tollából különféle szemszögből világítják meg ezt a súlyos problémát. (Csak emlékeztetünk a néhai J. Lejeune francia genetikusnak 82/3. számunkban megjelent nyilatkozatára, amely az előbbi szerzőtől eltérően írja le az emberi magzat egyedivé válásának időrendjét.) Másik szenzációs hírt vizsgál meg R. Riesner német evangélikus bibliadocens: valóban Jézus és családja koporsóját találták-e meg Jeruzsálemben? R. Malek SVD, német Kína-szakértő további érdekes eseményről tudósítja olvasóinkat: Kínában szinte „vallási láz” tört ki az értelmiség körében. Szemle rovatunkban Orosz Athanáz görögkatolikus teológiaprofesszor, aki jelenleg a chevetogne-i keleti szertartású bencés monostorban tanulja a szerzetes életet, naprakészen beszámol a katolikus—ortodox viszonyról. Meglepte szerkesztőségünket, hogy Aszalós János budapesti matematikus és P. Szabó Ferenc SJ teológiai író egymástól függetlenül ugyanazt a könyvet választotta és írta le kedvenc könyvé­nek: F. Varillon SJ: „Isten alázata” c. művét. Érdemes elolvasnunk mindkettőjük ismertetését. Hálásan köszönjük az Entraide d’Églises (Brüsszel), az Inter Nationes (Bonn), a Renovabis (Freising) és a Soros Alapítvány (Budapest), valamint hazai és külföldi előfizetőink támogatását, amely nélkül nem kezdhettük volna meg 34. évfolyamunkat. (B. J.)

Next