Mérleg, 2000 (36. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám

E SZAMUNKRÓL M últ évi első számunkban az egyik tanulmány még számos elvi kérdést vetett fel és fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy tanúsítson-e, tanúsíthat-e bűnbánatot az Egyház. Az 1998-ban elhangzott elő­adás pozitív végkicsengése mellett is a kérdés akkor még kérdés maradt. Azóta megkaptuk a választ: II. János Pál pápa 2000. nagyböjtjének első vasárnapján a római Szent Péter-bazilikában az ünnepi szentmise bűnbánati részében a Római Kúria képviselőinek, köztük - az egyetemesség jegyében - magas rangú színes bőrű vatikáni tisztségviselőknek az asszisztenciájával bocsánatot kért Istentől az egyház nevében elkövetett történelmi vétségekért. A könyörgések végén a Szentatya a bűnbánat és a tisztelet jeléül megcsókolta a római San Marcello-templomból e célra áthozott híres régi fa­feszületet (címlapképünk). Ennek a bocsánatkérésnek az egyháztörténeti előzményei­vel, visszhangjával és elemzésével foglalkozik „Pró és kontra” rovatunk. Tanulmányaink közül az elsőben Weissmahr Béla SJ azt a kissé provo­katív kérdést teszi fel, hogy keletkezhet-e szellem anyagból. A kérdés nem is annyira új, mint ahogy első pillanatban gondolnánk, de igazán égetővé csak az evolúció elméletének elterjedése óta vált. Ez az anyag-szellem probléma az alapja a test-lélek problémának is, amivel foglalkoztunk az előző évfolyamban. Aki végigköveti szerzőnk gondolatmenetét és érvelé­sét, bizonyára úgy fogja érezni, izgalmas szellemi kalandban volt része. Giuseppe Ruggieri tanulmánya ismét felhívja a figyelmet arra, hogy milyen korszakos jelentőségű esemény volt a Második Vatikáni Zsinat, s hogy mennyi átgondolni és tennivalónk van még, ha figyelünk az „idők jeleire”. Ezt a hermeneutikai tanulmányt követi Peter L. Berger eszmefuttatása az egyházak gyakorlati teendőiről. A cím itt is meghökkentő, de az minden­esetre tény, hogy a pluralisztikus társadalom új stratégiákat kíván az egyházaktól is - ha nem is minden követendő, amivel manapság a világ különböző részein próbálkoztak. „Szemle” rovatunkban Dévény István néhány érdekes új kiadvány és folyóiratcikk alapján vázolja fel Giordano Bruno alakját, akinek sorsa bizonyára felrémlik előttünk, ha kollektív lelkiismeretvizsgálatunk során „az igazság szolgálatában elkövetett vétkek”-re kérdezünk rá. „Pax Ro­mana” rovatunk is lelkiismeret ébresztő: Szuhay Péter roma honfitársaink­ról írott tanulmánya a cigányokról való gondolkodás rövid történeti vázlata. Recenzenseink megint egyszer változatos, érdekes szociológiai, lélektani, irodalmi, teológiai írásokat tettek mérlegre és ajánlanak figyelmünkbe. Reméljük, Kedves Olvasóink egyetértésével találkozik igyekezetünk, hogy tipográfiailag kissé szellősebbé, a szemnek kellemesebbé tegyük folyóiratunkat, melynek továbbélésében minden nehézség ellenére töretle­nül bízunk. Továbbra is kérjük figyelmüket, bátorításukat, minden irányú segítségüket. (Sz. A.)

Next