Mérleg, 2001 (37. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám

E SZAMUNKRÓL A 2001. év első Mérleg-füzetét a folytonosság jegyében állítottuk össze. A harmadik millennium kezdete kétségkívül kivételes alkalom az összegzésre és az előretekintésre. A jelképes naptári forduló és a hozzá fűződő sokféle várakozás talán indokolttá tenné, hogy folyóiratunk szerény lehetőségeihez mérten is a korszakkezdetet megillető emelkedettséggel vegyen részt a számvetésben és a keresztény gondolkodás új feladatainak tudatosításában. Hogy szerkesztőségünk miért kívánja mégis a józan mérlegelés kevésbé látványos munkáját folytatni, arra jelen számunkban két tanulmány is közérthető választ ad. Egyfelől, amint a neves , német egyháztörténész, Ernst Dassmann az egyháztörténet első évszázadainak in­novációs lendületét felidézve figyelmeztet, a katolikus egyháznak az új évezredben nem „világot megváltó szervezetként” kell folytatnia útját. Mint zarándok nép, „erőtlenül” is bízhat benne, hogy igehirdetéséből nem vész ki „a kovász ereje”. (E bizalom emblémája kíván lenni címlapfotónk: Jézus, a Jó Pásztor ókeresztény ábrázolása a Vatikáni Múzeumok gyűjteményéből). Másfelől tény, hogy e megújulás ígéretét egyházunkban változatlanul a II. Vatikáni Zsinat nyomán kibontakozó szellemiség hordozza - ennek kötelezte el magát indulásától kezdve a Mérleg is. A németországi Renovabis segélyszervezet 1997. szeptemberi kongresszusán tartott előadásában a sokoldalúan képzett cseh szociológus és teológus, T. Halik arra a kérdésre keres választ - fordulatos életének tapasztalatait felidézve hogy a kelet-európai országokban milyen félelmek akadályozzák ma is a zsinat eszméinek meggyökerezését. Harmadik tanulmányunk, amelyet Vittorio Hessé jegyez, vallás, filozófia és teológia viszonyának tisztázására törekszik.­­ Mind az elméleti, mind a gyakorlati-morális problémafelvetéshez figyelemreméltó írásokkal járul hozzá Pax Romana-rovatunk, amelyben a hollandiai magyar filozófus, Várdy Péter az abszo­­lútum fogalmáról értekezik, a Szombat című kulturális folyóirat főszerkesztője, Szántó T. Gábor pedig a zsidó-keresztény párbeszéd távlatában világít rá a magyar­­országi egyházak önvizsgálatának szükségességére. Szerzőnk szerint kiemelkedően fontos „az egyházak egymáshoz fűződő kapcsolata”, hiszen ez „példaként szolgál­hat általában is a társadalmi konfliktusok megoldására”.­­ P. Mérei Gyula innsbrucki jezsuita professzor 2000/3-as számunkban közölt egyházreform-javaslataihoz ezút­tal P. Bulányi György piarista teológus, a Bokor Közösség vezetője és Aszalós János matematikus, ismert egyházi író fűz elgondolkodtató megjegyzéseket (Pró és kont­ra).­­ Az új évezred első húsvétjáról jegyzeteinkben Kys Walter beszámolójával­­ a tavaly megújult oberammergaui passiójátékról könyvismertetéseink között pe­dig több új, nagy érdeklődésre számot tartó Jézus-könyv bemutatásával emléke­zünk meg. Szeretettel hívjuk és várjuk minden kedves Olvasónkat a Mérleg bemutatkozó estjére, amelyet 2001. május 31-én, 18 órai kezdettel tartunk a Műcsarnokban (1146 Budapest, Dózsa György út 37.). A rendezvényen főmunkatársunk, Endreffy Zoltán filozófus ismerteti törekvéseinket. Bevezetőjét kerekasztal-beszélgetés követi a magyar katolikus egyház és a társadalom viszonyáról Boór János filozófus, lapunk főszerkesztője vezetésével. Felkért hozzászólók: Polcz Alaine pszichológus, Balog Zoltán református lelkész, Esterházy Péter író, Lengyel László politológus és Már­­tonffy Marcell teológus, szerkesztő. (M. M.)

Next