Mérleg, 2003 (39. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám
mindenki fölött álló ítélőszék létezését, amelyet nem befolyásolhat sem valamely parlament vagy kormányzat, de ugyanígy semmiféle idelógiai vagy filozófia sem. „Az emberi jogok etikai feltétlenségének igénye csak abszolútumból vezethető le” - állapítja meg Hans Küng. Immanuel Kant úgy vélte, Isten nem bizonyítható puszta ésszel, de a gyakorlati ész, tudniillik az a felismerés, hogy az emberek rendezett együttélése nem lehetséges erkölcs nélkül, feltételezi Isten létét. Istenét, aki - hangzik Geißler pünkösdi elmélkedésének végszava - „a gyakorlati ész posztulátuma, a megtapasztalt igazság eredője és az ember méltóságához, illetve jogaihoz igazodó békés világrend eszményi szavatolója”. (M. M.) AZ AMNESTY INTERNATIONAL ÉVI JELENTÉSE. A világ minden részén ma az emberek nagyobb bizonytalanságban élnek, mint bármikor a hidegháború vége óta - nyilatkozta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára, az emberjogi szervezet évi jelentésének május 28-i értekezletén. Az év során az iraki háború állt a világ érdeklődésének homlokterében, ám emellett számos elfelejtett háború dúlt, amelyek óriási károkat okoznak az emberi életekben, az emberi jogok területén, a legkülönbözőbb helyeken, mint pl. Elefántcsontpart, Kolumbia, Burundi, Csecsenföld és Nepál. Az, ami Irakban, Izraelben és a palesztin területeken történik, hírértékű, ellentétben azzal, ami pl. a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlik, jóllehet ott egyre inkább a népirtás veszélye fenyeget. Az AI jelentése szerint a kormányok a világ minden részén milliárdokat költenek a nemzeti biztonság védelmére és a terrorizmus elleni háborúkra, ám emberek milliói számára a létbizonytalanság igazi oka az, hogy korrupt politikai és jogrendszerben élnek, brutális elnyomás nehezedik a másként gondolkodókra, a megkülönböztetés, a társadalmi igazságtalanság, a végletes szegénység és betegségek terjedését kell elviselniük. Tizennyolc hónappal az afganisztáni háború befejezése óta afgánok milliói - beleértve a visszatérő menekülteket is - kénytelenek szembesülni a legkilátástalanabb jövővel. Fennáll az a veszély, hogy Irak is Afganisztán sorsára jut, ha nem tesznek meg mindent az irakiak jogos elvárásainak kielégítésére, azaz, hogy az országban rend, törvény és az emberi jogok tisztelete uralkodjék. A terror elleni háború nem tette biztonságosabbá a világot, sőt meggyengítette a nemzetközi jogrend primátusát, kiélezte a népek, nemzetek, vallások közötti ellentéteket, és újabb konfliktusok magvát hintette el. Mindezek következménye az, hogy az emberek között a félelem légköre uralkodik, és ez a félelem jellemző a gazdagokra éppúgy, mint a szegényekre. Az AI főtitkára szerint alapvetően fontos, hogy legyőzzük a félelmet. A biztonság megteremtésének ki kell terjednie nemcsak az államokra, hanem a népekre is. Ez pedig megköveteli az emberi jogok melletti elkötelezettséget. El kell tehát ismerni, hogy a bizonytalanságot és az erőszakot a leghatékonyabban olyan politikával lehet felülmúlni, amely ahelyett, hogy megsértené, tiszteletben tartja az emberi jogokat. (VR/MK) IZRAELI ZSIDÓK ÉS ARABOK KÖZÖS ZARÁNDOKLATA AUSCHWITZBA. „Eltépni az erőszak láncát” - ez volt a célja annak az előzmények nélküli zarándokútnak, amelyet 135 izraeli zsidó és 125 arab - utóbbiak között 25 keresztény és 100 muzulmán felkereste a zsidó holokauszt helyeit. A krakkói gettó és a nagy zsinagóga meglátogatása után a zarándokút utolsó állomása május 30-án pénteken Auschwitz volt. Az izraeli zsidókhoz és arabokhoz 200 francia és belga zsidó és arab is csatlakozott, egy újságírókból álló csapattal együtt. A zarándokút ötlete és megszervezése egy názáreti katolikus görög