Mérleg, 2010 (46. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám
ügyvezetője. Az egyház mint az egész világra kiterjedő közösség nagyon is tehetne a gazdaság és a politika mai kölcsönös blokádja ellen. Ezt a szakszervezeti vezetők is így látják. A nemi igazságosságról és a férfi-nő új szerepéről szóló diszkussziókban is megmutatkozott, hogy a gazdasági kényszerek gyorsíthatnak vagy megakadályozhatnak társadalmi változásokat. A hagyományos modell, miszerint az erős férfiak egyedül tartják el a családot, nem érvényes többé (Stephan Heying, a fiatalok és férfiak kutatója). A sokféle alacsony bértípus nem is teszi gazdaságilag követhetővé ezt a férfimodellt. Münchenben otthonos a nemzetközi összehasonlításban is élenjáró tudományos kutatás és technológia, ami a Kirchentagra is hatással volt. Volker Sturm idegsebész a kevéssé ismert Tourette-szindróma (az ebben szenvedő önkénytelenül harapja, üti magát, különös hangokat ad) gyógyításában ért el úttörő sikert. Ezen szemléltette, hogy az ebben a kórban szenvedő embernek a gyanakvással tekintett agysebészeti manipulációkkal, egy elektródának az agyba való beültetésével lehet visszaadni az akaratszabadságát. Hans Förstl pszichiáter és neurológus esélyeket lát az idegbetegségek korai felismerésére és megelőzésére. Hitvallása: „Hiszek az agyban. Nem hiszek azonban abban, hogy módszereink elegendők lesznek a megértésére." Wolf Singer agykutató nem kevesebbet, mint az emberkép humanizálását reméli a neurológiai felismerésektől. Klaus Mainzer tudományfilozófus a robotikában elért újabb eredményekre utal: elektronikus rendszerek képesek visszacsatolás, hálózatalkotás és összehasonlítás által „önállóan" tanulni, „kreatívan" magukat újonnan és tovább programozni. A scifi korábbi fantazmagóriái a komoly kutatás terepére jutottak el. Christina Aus der Au Heymann teológus és etikus aszszony kétségbe vonja, hogy az állítólagos hasonlóságok a gép és ember között valóban azok. Az én azzal tűnik ki, hogy valami jelentőssé válhat számára. A test-lélek-probléma a tudomány színpadán is felvetődik, gyakran paradox módon. Hans-Peter Dürr elméleti fizikus, Heisenberg tanítványa kifejti, hogy a köznapi értelemben vett anyag nem is létezik. Patrick Cramer, a Génközpont igazgatója a müncheni egyetemen, a sejtekben olyan parányi objektumokat kutat, amelyek kisebbek a milliméter milliomod részénél. Véleménye szerint az integráló, a vezérlő mozzanat talán mégis az „élet csodája". Christian Kummer SJ természetbölcselő: „az élő egy számmal nagyobb annál, mint amit az egyéb