Mérleg, 2013 (49. évfolyam)

tikus lényegét. Enről a kettősségről beszél egyik legérdekesebb tanul­mányunk szerzője, Davor Dzak­o szerb teológus és művészettörténész, aki a keleti teológiai hagyomány nézőpontjából vizsgálja a jelenlegi, önmagát egyházi támogatottságával is legitimáló orosz politikai re­zsim és a vele akár blaszfém külsőségek közepette is szembefordu­ló, prófécia és demokrácia szoros összefüggését példázó „polgárpuk­­kasztás" viszonyát. Eszerint „szét kell választanunk azt, amit Nyikolaj Bergyajev »eszkatológikus«, illetve »történelmi« kereszténységnek hív. Az előbbi karizmatikus, profetikus és radikálisan perszonalista: mélyen hisz az emberi szabadságban és teremtőerőben. Az utóbbi »evilági« és történelmi, szükségszerűséghez kötött, hiszen kénytelen kompro­misszumokat kötni a világgal. Az előbbi az eszkatológikus várako­zásból merít erőt, az utóbbi az evilági, hatalmi biztonság érzetéből" (Vallás, politika és ami ezeken túl van. A Pussy Riot ügy). Hasonló kér­dést feszeget egy ismert horvát zarándokhely sajátos funkcióját be­mutató dolgozatunk, amelyből kitűnik: az 1990-es évek első felében zajló délszláv háború idején „a horvát nacionalista ideológia Mária békéjét az erőszak hermeneutikáján keresztül értelmezte. Eszerint a béke helyreállításához szükség van az erőszakra", ráadásul a béke itt az etnikai tisztogatás nyomán létrejött nemzeti és kulturális egy­ségesítést jelenti (Medjugorje kettőssége). A (fundamentalista) tradicionalizmus általánosan elterjedt és a ka­tolikus egyházzal is számos felületen érintkező jelenségéről értekezik Vallásszabadság a viták kereszttüzében című írásában Marianne Heimbach- Steins katolikus teológusnő is. Egyik következtetése szerint az egyhá­zi tanítás és a vatikáni kormányzati politika vonatkozásában „a ró­mai álláspontok további, egyre fokozódó »fundamentalizálódása« (...) szükségképpen lényegesen csökkentené a katolikus egyház szavahi­hetőségét és meggyőző erejét a világban, kommunikációs képessé­gét a világgal". A antidemokratikus társadalompolitikai célzatú val­láserkölcsi, illetve doktrinális kényszerrel ellentétben az evangélium „megköveteli a lelkiismeret és az igazságkeresés szabadságának elis­merését és a kiállást mellettük". A társadalometika münsteri profesz­­szorának e kiváló tanulmányát a Herder kiadó nemrég megjelent, kritikai kézikönyveként forgatható kötetéből vettük át: Fluchtpunkt Fundamentalismus („A fundamentalitás mint enyészpont"). Utóbbiról Szemle rovatunkban átfogó ismertetést adunk. Örömmel ajánljuk külön is olvasóink figyelmébe - egyebek mel­lett - a fizika jeles személyiségeivel, illetve a vallásos világszemlé­let számára is döntő jelentőségű eredményeivel foglalkozó írásain­kat: a nagy fizikus és filozófus Carl Friedrich von Weizsäcker életmű­vének méltatását Michael Drieschner tollából, valamint azt az alapos, de olvasmányos tanulmányt, amelyben főmunkatársunk, Balogh Vil­mos Szilárd a 2013-as fizikai Nobel-díj kapcsán a Higgs-részecsekére vonatkozó kérdéseket járja körül és mélyíti el. Ezúton köszönjük, de kérjük is olvasóink nagylelkű hozzájárulását a Mérleg fennmaradásához. Kérésünk afféle segélykiáltás. A Mérleg Egyesület bankszámlaszáma: OTP Bank 11702036-20654766. (Szerk.)

Next