Mérleg, 2013 (49. évfolyam)
tikus lényegét. Enről a kettősségről beszél egyik legérdekesebb tanulmányunk szerzője, Davor Dzako szerb teológus és művészettörténész, aki a keleti teológiai hagyomány nézőpontjából vizsgálja a jelenlegi, önmagát egyházi támogatottságával is legitimáló orosz politikai rezsim és a vele akár blaszfém külsőségek közepette is szembeforduló, prófécia és demokrácia szoros összefüggését példázó „polgárpukkasztás" viszonyát. Eszerint „szét kell választanunk azt, amit Nyikolaj Bergyajev »eszkatológikus«, illetve »történelmi« kereszténységnek hív. Az előbbi karizmatikus, profetikus és radikálisan perszonalista: mélyen hisz az emberi szabadságban és teremtőerőben. Az utóbbi »evilági« és történelmi, szükségszerűséghez kötött, hiszen kénytelen kompromisszumokat kötni a világgal. Az előbbi az eszkatológikus várakozásból merít erőt, az utóbbi az evilági, hatalmi biztonság érzetéből" (Vallás, politika és ami ezeken túl van. A Pussy Riot ügy). Hasonló kérdést feszeget egy ismert horvát zarándokhely sajátos funkcióját bemutató dolgozatunk, amelyből kitűnik: az 1990-es évek első felében zajló délszláv háború idején „a horvát nacionalista ideológia Mária békéjét az erőszak hermeneutikáján keresztül értelmezte. Eszerint a béke helyreállításához szükség van az erőszakra", ráadásul a béke itt az etnikai tisztogatás nyomán létrejött nemzeti és kulturális egységesítést jelenti (Medjugorje kettőssége). A (fundamentalista) tradicionalizmus általánosan elterjedt és a katolikus egyházzal is számos felületen érintkező jelenségéről értekezik Vallásszabadság a viták kereszttüzében című írásában Marianne Heimbach- Steins katolikus teológusnő is. Egyik következtetése szerint az egyházi tanítás és a vatikáni kormányzati politika vonatkozásában „a római álláspontok további, egyre fokozódó »fundamentalizálódása« (...) szükségképpen lényegesen csökkentené a katolikus egyház szavahihetőségét és meggyőző erejét a világban, kommunikációs képességét a világgal". A antidemokratikus társadalompolitikai célzatú valláserkölcsi, illetve doktrinális kényszerrel ellentétben az evangélium „megköveteli a lelkiismeret és az igazságkeresés szabadságának elismerését és a kiállást mellettük". A társadalometika münsteri profeszszorának e kiváló tanulmányát a Herder kiadó nemrég megjelent, kritikai kézikönyveként forgatható kötetéből vettük át: Fluchtpunkt Fundamentalismus („A fundamentalitás mint enyészpont"). Utóbbiról Szemle rovatunkban átfogó ismertetést adunk. Örömmel ajánljuk külön is olvasóink figyelmébe - egyebek mellett - a fizika jeles személyiségeivel, illetve a vallásos világszemlélet számára is döntő jelentőségű eredményeivel foglalkozó írásainkat: a nagy fizikus és filozófus Carl Friedrich von Weizsäcker életművének méltatását Michael Drieschner tollából, valamint azt az alapos, de olvasmányos tanulmányt, amelyben főmunkatársunk, Balogh Vilmos Szilárd a 2013-as fizikai Nobel-díj kapcsán a Higgs-részecsekére vonatkozó kérdéseket járja körül és mélyíti el. Ezúton köszönjük, de kérjük is olvasóink nagylelkű hozzájárulását a Mérleg fennmaradásához. Kérésünk afféle segélykiáltás. A Mérleg Egyesület bankszámlaszáma: OTP Bank 11702036-20654766. (Szerk.)