Mérleg, 2015 (51. évfolyam)
E SZÁMUNKRÓL Az 51. évfolyamában járó Mérleg új számát fájdalmas késéssel adjuk közre - a kilátásainkat beárnyékoló, hosszú évek óta szorongató bizonytalanságon egyelőre nem sikerült úrrá lennünk. Ez év tavaszán örömmel hirdettük honlapunkon (www.merleg-digest.eu), hogy az Arcanum Digitális Tudománytárral kötött megállapodásunk értelmében hamarosan teljes körűen digitalizáljuk fél évszázados szemlénk rendkívül gazdag és értékes anyagát. A meg-megtorpanó lendületünket elnéző Olvasóban azonban óhatatlanul felmerül a gondolat: lépésünk voltaképp csüggedtségről is tanúskodhat arról, hogy inkább a múltba tekintünk már, semmint a jövőbe. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk: nem az a kérdés, hogy független teológiai műhelyünk folytatja-e a szemléleti megújulást elősegítő munkáját - ez feltett szándékunk. A kérdés, amely sajnos már a tavalyi szerkesztői előszavunkból is ismerősen csenghet, hogy megszűnik-e a Mérleg nyomtatott változata. Akárhogy is, e pillanatban szívből örülünk, hogy olvasóinknak idén is átnyújthatjuk tartalmas, színvonalas új öszszeállításunkat. Számunk a 2015-2016-os évek legjelentősebb publikációinak gyűjteménye. Jegyzeteinkben és Szemle rovatunkban tág teret szentelünk a kétszakaszos családszinódus (azaz a 2014. októberi III. rendkívüli püspöki szinódus, illetve a 2015. októberi XIV. rendes püspöki szinódus) munkájának, valamint Ferenc pápa „Amoris laetitia" kezdetű, ún. szinódus utáni apostoli buzdításának. Jegyzeteink, tanulmányaink egy része a pozícióit feltartóztathatatlanul erősítő „új jobboldal" és a politikai katolicizmus, illetve általában a hatalmi politikai ideológiák és a metafizikai szolgálatukba szegődött egyházak „tisztátalan szövetségét" vizsgálja (Hans Schelkshorn, Tomás Halík). Wolfgang Stegemann a történeti Jézus-kutatás kimeríthetetlen ideológiakritikai potenciáljára irányítja figyelmünket. Jan-Heiner Tück az Ószövetség történeti-kritikai belátásokkal felvértezett - így a hagyományos meghaladási logikával szakító - krisztológiai interpretációjának lehetőségeit mérlegeli Norger Slenczka nagy visszhangot verő, az Ószövetség markionita dekanonizációját kezdeményező tanulmányára reflektálva. Legterjedelmesebb szövegünk Gánóczy Sándor tollából származik, aki munkájában a történeti-kritikai exegézis és a rendszeres teológia „kölcsönös függésének" fejlődéstörténetét követi nyomon. Jörg Frey írása a „jánosi közösség" társadalmi-teológiai arculatának és konfliktusainak megvilágítására vállalkozó érzékeny, meste r