Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1988 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 1-2. szám
Tiszavasvári Vasvári Pál Tsz A közös gazdaság 1987. évben is nyereségesen gazdálkodott, így a termelés további feltételei biztosítottak, a bővített újratermelés pénzügyi lehetőségei adottak. A 3 fő ágazat elsősorban a fajlagos mutatók javítását tűzte ki célul. Növénytermesztést 3339 hektáron folytatnak. A szántó 70%-án gabonaféléket, 20%-án ipari növényeket, 10 °,irán szálas és tömegtakarmányokat termesztenek. Őszi búzát 804 hektáron 5,8 to/ha, őszi árpát 192 ha-on 4,3 to/ha, kukoricát 588 ha-on 7,2 to/ha átlagterméssel terveztek. Az 1584 ha gabonafélék területéről 90 ezer mázsa termést terveznek betakarítani, ami az 1987. évinek 136%-a. Az ipari növények vetés- és hozamterve: étkezési borsó 79 ha, 3 to/ha, zöldborsó 118 ha, 6 to/ha, cukorrépa 228 ha, 43 to/ha. Az állattenyésztési ágazaton belül 300 db-os jerkefoklyó-vásárlást terveznek, a juhászat selejtezésének pótlására. A halászatban többszörösére emelik a piaci (étkezési) hal termelését. Az ágazat főbb mutatói: szarvasmarha 432 db, ebből tehén 148 db, tejtermelés 555 ezer liter, 3750 liter tehenenként. Vágómarha-termelés 670 q, haltermelés 2100 q. Alaptevékenységen kívüli munkák szerkezetében lényeges változtatást nem terveznek. Vállaji Rákóczi Tsz Fő törekvésük az ágazati jövedelmezőség javítása, különösen a növénytermesztés és állattenyésztés terén, valamint a megfelelő költséggazdálkodás biztosítása. A növénytermesztés szerkezetében különösebb változtatásokat nem terveznek. Az átlagterméseket viszont az előző évihez képest 3—15%%-kal magasabban irányozták elő. A gyümölcsös területét vállalkozási formákban műveltetik meg. Bővítik a háztáji ágazat termelését. Az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét az ISV rekonstrukciójának végrehajtásával, s rendszertechnológiájának fokozatos megvalósításával, a tenyésztői munka és a fegyelem javításával, az érdekeltségi formák korszerűsítésével tervezik megvalósítani. Az év végére a szarvasmarhalétszámot 430 db-ra, a sertéslétszámot 1500 db-ra tervezik növelni. Vágómarhából 180 tonna, vágósertésből 150 tonna és tejből 300 ezer liter értékesítését tervezik. Bővítik a melléküzemágak, a szolgáltatások tevékenységét. Beruházásokra 9 millió forintot fordítanak. Szűcs András főmunkatárs Személyi hírek Köztudott, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti vezetőket és a különböző tisztségviselőket 5 évre szóló időtartamra választja a tagság. Ez az időtartam azonban termelőszövetkezetenként más-más időpontban ér véget, illetve még közös gazdaságon belül is vannak eltérések az egyes tisztségeket betöltők választási időpontjai között. Ez év első két hónapjában öt termelőszövetkezeti elnököt választottak meg. Ezek: Leitner István, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, Tukacs Sándor, a penyigei zöld Mező Tsz elnöke, Burányi Szilárd, a kisari Új Élet Tsz elnöke, Alföldi János, a mérki Kossuth Tsz elnöke, valamennyien az előző ciklusban is elnöki munkakört töltöttek be. Újonnan megválasztott elnökként került tisztségébe Szabó Pál, a fényeslitkei Tiszagyöngye Tsz elnöke. A nyírbátori Új Barázda Termelőszövetkezetben a tavasziak alá hordják az istállótrágyát. Kitüntetések A termelőszövetkezeti mozgalomban végzett kimagasló munkájukért „Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT” kitüntetésben részesült: Szénás Sándor, a porcsalmai Dózsa Tsz termelési főmérnöke, Toros Gyula, a kisari Új Élet Tsz ágazatvezetője. Mindkét dolgozó a termelőszövetkezeti közös gazdaság küldöttgyűlésén vette át a kitüntetést. * * * Március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából két fő veszi át ugyancsak ezt a kitüntetést: Szűcs Józsefné, a nagykállói Nyírség Tsz bér- és munkaügyi osztályvezetője és Szabó Sándorné, a nyírteleki Dózsa Tsz személyzeti és oktatási vezetője. A mezőgazdaságban hódít a folyékony műtrágya, megyénkben is több tsz építtet folyékony műtrágya-gyártó üzemet. Képünk Pócspetri határában készült, ahol a réten permetezték ki a folyékony műtrágyát. A küldöttközgyűlés tárgyalta Az ösztönző érdekeltségi formák alkalmazásának vizsgálata szövetségünk érdekfeltáró tevékenységének igen aktuális része. E tevékenységünk keretében az érdekviszonyok témáját már több fórumon megtárgyaltuk — a decemberi küldöttközgyűlésen is —, az ez irányú előrelépés segítése érdekében pedig 4 ajánlást, útmutatást dolgoztunk ki és adtunk közre. FELZÁRKÓZÁS ÖSZTÖNZÉSSEL Szövetkezeteink többségének kedvezőtlen adottságát figyelembe véve ugyanis az új keresetszabályozási és hatékony munkaerő-gazdálkodási követelmények a jelenlegi foglalkoztatási színvonal megtartását sem teszik lehetővé, hagyományos módszerekkel. A termelő kapacitások ésszerű hasznosítása az elmaradott térségek felzárkóztatási programjának megvalósítása és a kedvezőtlen adottságú gazdaságok működőképességének megőrzése ösztönző érdekeltségi formák alkalmazása nélkül nem valósítható meg. A kongresszusi határozat kiemelt feladatként határozza meg, a hatékony munkára ösztönző érdekeltségi rendszerek kidolgozását, a vállalkozási formák széles körű alkalmazását, az ebben rejlő tartalékok feltárását. HIÁNYOZNAK A KISSZERVEZETEK Az agrárkutatás a mezőgazdaság vállalati szerkezetének kritikája kapcsán egyre határozottabban fogalmazza meg azt a konstrukciós hibát, hogy a nagyméretű, iparszerűen termelő gazdaságok és a kisüzemek, háztáji gazdaságok között semmiféle átmenet nincs. Hiányoznak a rugalmas, tőkével is ellátott kisszervezetek, és az indokoltnál lassúbb ütemben terjednek a belső vállalkozási formák. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben a 80-as évek közepétől indult meg az országos átlagtól és nagyobb ütemű előrelépés az ösztönző érdekeltségi formák és a belső vállalkozások terjedése terén. Ez a lendület az utóbbi években tovább erősödött, ami a kedvezőtlen adottságból eredő foglalkoztatási kényszerrel, az alacsony személyes jövedelmekkel és a jogszabályi lehetőségek felismeréséből eredően a vállalkozói kedv növekedésével magyarázható. A termelőszövetkezetek több mint kétharmadában alkalmazzák az önelszámolás ösztönző módszerét, ami a gazdálkodási feladatok decentralizálását jelenti. A szövetkezet önelszámoló egységekre történő tagolása a gazdálkodási rendszer elmozdulása egy vállalkozásra inspiráló szövetkezeti forma irányába, ahol erősebb a költségérzékenység, teljesebb az eszközkihasználás, takarékosabb az erőforrások felhasználása, nagyobb a dolgozó ember gazdasági érdekeltsége. BELSŐ vÁllalkozási FORMÁK Az önelszámoláson túl alkalmazzák a belső vállalkozási formák valamelyikét a jövedelmezőség fokozására, a szezonmunkáknál jelentkező feszültségek feloldására, a személyes jövedelmek növelésére, a termelési kockázat csökkentésére, és az öntevékenység fokozására. Ennek érdekében történt az egyes gazdasági épületek, istállók, állattartó telepek, járművek, ültetvények, üzletek vállalkozók vagy kistermelők részére történő átalánydíjba vagy bérbe adásra osztott üzemeltetése, illetve integrációs hasznosítása. Hasonló lehetőség volt a nagyüzemi területek haszonbérbe adása, részes művelése, saját tagok, dolgozók vagy kívülálló kistermelők és vállalkozók részére. A vállalkozásokat szövetkezeti tagságunk és a szövetkezeti vezetés egyaránt jónak, hasznosnak, ösztönzőnek ítéli meg. Jelentőségük a növekvő számú csökkent munkaképességűek, családtagok, nyugdíjasok foglalkoztatása szempontjából is nagy. KEVESEBB IDEGEN MUNKAERŐVEL A vállalkozások terjedésével minimálisra csökkent az idegen munkaerő érdektelen munkája iránti igény az őszi betakarítási munkáknál, javult a munka minősége és a jövedelmezőség. Nőtt a háztáji gazdaságok eszközkihasználása. Nyugtalanító viszont az a helyzet, hogy megyénk szövetkezeteiben, közel egyharmadában, a maradi szemlélet, a vállalkozói készség hiánya és a személyi feltételek korlátai miatt egyáltalán nem foglalkoznak az ösztönző érdekeltségi, vállalkozási formák valamelyikével. A talponmaradás feltételeit, az előrehaladás mozgatórugóit ma még inkább az érdekeltség területén kell keresni. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy termelőszövetkezeteink jelentős része olyan területeken gazdálkodik, amelyek még állami segítséggel sem képesek a jövedelmező gazdálkodás tartós feltételeinek megteremtésére. A VAGYONUKAT ÉLIK FEL E szövetkezetek ma már az egyszerű újratermeléshez szükséges vagyonukat élik fel. A központi támogatások elkerülhetetlen csökkenésével számolva, az egyetlen reális alternatíva olyan egyszerűbb és rugalmasabb gazdálkodási formák kialakítása, amelyek jobban igazodnak e térségek adottságaihoz. A gazdaságpolitika által ösztönzött gazdálkodási érdekeltség kialakítása fontos része annak a programnak, amellyel a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági növekedése, eredményessége tovább is biztosítható. A szövetség küldöttközgyűlése határozati javaslatában felhívja a mezőgazdasági szövetkezetek figyelmét arra, hogy törekedjenek olyan vállalkozói érdekeltségi mechanizmusok bevezetésére, melyek a lehető legnagyobb nyereség eléréséhez adnak lehetőséget. Kiemelt feladat legyen az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtése. — A munkák díjazásánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon a minőség, a részesedésnél az eredményesség, a vállalkozásnál pedig a kölcsönös garanciák és előnyök elve. — Felül kell vizsgálni a szövetkezetekben érvényes jövedelemszabályozást, elemezni szükséges a feszültségek okát, vizsgálni kell, hogy a vagyoni közösség tagjai — különösen az alacsonyabb beosztásúak — bérbeállási szintje és az általuk nyújtott teljesítmény arányban áll-e az érvényes jogszabályi lehetőségekkel és életszínvonalpolitikánkkal. Dr. Mónus Bertalan Teszöv