Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1990 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1990-01-01 / 1. szám
A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 5 FORINT 1990. JANUÁR A téeszek VI kongresszusa Valódi tulajdonosok szövetkezetét! a szövetség elnöke Nagy Tamás, főtitkára Eleki János A mezőgazdasági szövetkezetek a budapesti Kongresszusi Központban december 10—12 között tartották rendkívüli (VI.) kongresszusát. A megjelenteket Szabó István a TOT elnöke köszöntötte, majd ezt követően a napirendről és az ügyrendről döntöttek. A szövetkezés múltjáról és jövőjéről az érdekképviseleti munkáról a TOT elnöke tartott beszámolót, amelyet rövidítve az alábbiakban közlünk: Szabó István TOT-elnök beszéde Szövetkezeti mezőgazdaságunk mély válsága, a jövőbe tekintő agrárpolitika csaknem teljes hiánya, az érdekképviseleti szervezet hitelvesztése rendkívüli kongresszusunk megtartását elodázhatatlanná tette — kezdte beszédét Szabó István. Meg kell találni a módját annak, hogy a mezőgazdasági szövetkezők mozgalma, a termelőszövetkezetek tábora és tagságuk az új rendbe megérkezzen. Milyen szövetk üldetésünk nem kevesebb mint az, hogy megvalósítsuk elődeink nagy álmát, az önkéntes, valódi tulajdonos, vállalkozó emberek demokratikus szövetségének a világát. Az Európába tartó Magyar Köztársaság termelőszövetkezetei csak ilyenek lehetnek, ilyenek kell, hogy legyenek. Ez a cél könnyen megfogalmazható és aligha vitatható. A nehézségek az ide vezető úton jelentkeznek és ezt magunknak kell kitaposni. El kell érnünk, hogy termelőszövetkezeteink tagjai névleges, látszattulajdonosokból valós tulajdonosokká váljanak és a minőségükben csorbítatlan jogokat élvezzenek. Ez alapkövetelmény, amelynek — megítélésem szerint — minden következményt, akár a vezetés újraszervezését, a kilépéseket, végső esetben a gazdaságok egy részének feloszlását is, vállalni kell. A tulajdonosi minőség szempontjából kulcskérdés a földhöz abban otthont leljen és fejlődése új lendületet nyerjen. Úgy vélem, ez lehet a rendkívüli kongresszus legszebb eredménye. A jövő Magyarországát mi nem termelőszövetkezetek nélkül képzeljük el, noha szeretnénk minél több jól működő paraszt- vagy farmergazdaságot is látni. A továbbiakban elemezte az elmúlt évtizedek szövetkezeti mozgalmát, majd rátért a jövő főbb teendőke retet akarunk? való viszony rendezése. Ez véleményem szerint alapvetően törvényhozási ügy. Mint tudjuk, ma háromféle földtulajdonon folyik gazdálkodás a termelőszövetkezetekben. Az állami tulajdonú mezőgazdasági földek feletti rendelkezés véleményem szerint össztársadalmi kérdés, annak ellenére, hogy ezek zömét szövetkezeteink valamikor az ötvenes években kényszerhasznosításra, számukra előírt kötelességként vették művelésbe. Kívánatos azonban, és szerintem lehet ilyen óhajuk, hogy továbbra is váljon lehetővé a szövetkezeti földhasználat az állami tulajdonú földeken is. De nem zárhatjuk ki, hogy a magánvállalkozói földigényeket, más forrás hiányában, esetenként ezekből elégítsék ki. A tagi tulajdonban lévő földeken a tagok egyéni jogait vitathatatlanná, reálissá és perspektivikussá kell fejleszteni. Az ésszerű variációt az érdekelteknek meg kell találni. Lehet tehát itt agrárszövetség, lehet kamara, de ha a közös agrárérdekek valahol nem fognak szintetizálódni és a döntéshozókra hatást gyakorolni, mindig a vesztes oldalon találhatjuk majd magunkat. Ezt követően szólt a kongresszust előkészítő munkáról, a jövő évi gazdálkodást továbbterhelő forintleértékelésről, amely öt milliárd mínuszt jelent. Végül bejelentette az Országos Tanács és személyes lemondását. A beszámolót követően az agrár és gazdaságpolitikai munkabizottság elnöke, Gubicza Ferenc, a szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke. Hegedűs Lajos tartottak szóbeli kiegészítést az írásbeli előterjesztéshez. Majd megkezdődött a vita. A vitában többek között felszólalt dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Nagy Tamás az Agrárszövetség elnöke, Nyers Rezső az MSZP elnöke. A hozzászólások korlátozása miatt kevés szerepléshez jutottak a szabolcsiak. A szövetkezeti önkormányzat dönthet A szövetkezetek tulajdonába került, megváltott földeket én csak a szövetkezeti tagi közösség tulajdonaként tudom felfogni, mellyel kapcsolatban kizárólag a szövetkezeti önkormányzat dönthet. Ami a jövő agrárérdekképviseletét illeti, egészen kézenfekvő, hogy nincs helye képviseleti kizárólagosságnak és kényszertagságnak. Ellenkezőleg, szabad teret és lehetőséget kell nyitni az érdekek erővonalai szerint történő önszerveződésnek. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy ezzel az állítással nem a TOT és nem a TESZÖV-ök temetésére kívánok harangozni. Meg kell teremteni az érdekképviseletek kínálati piacát, de ezen helye van a megújult TESZÖV-öknek és a TOT-nak, vagy utódjának is. Szerves fejlődés során kialakulhatnak a sajátos profilok és a munkamegosztás. Egyről azonban célszerű nem elfeledkezni: az anyagi, szellemi és szervezeti szétforgácsoltság éppúgy árthat a képviselet hatékonyságának, mint a képviseleti monopóliumból fakadó kényelmesség. — HILYKj'y y OVOKEMÖW-------------------------Három Nap... HÁROM NAP, AMELY NEM RENGETTE MEG A VILÁGOT, AZ ORSZÁGOT SEM, MÉGIS NEVEZETES HÁROM NAP VOLT KÖZ- ÉS GAZDASÁGI ÉLETÜNKBEN 1989. DECEMBER 10—12, A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK VI. KONGRESSZUSA. JELENTŐS HÁROM NAP VOLT, MERT TUDTÁRA ADTA ORSZÁG-VILÁGNAK, HOGY A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK NEM RAGADTAK MEG A SZERVEZÉSKORI SZTÁLINI MODELLNÉL: — SZÖVETKEZETEINK KÜLÖNBÖZTEK A HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS MEGHAGYÁSÁBAN, TÁMOGATÁSÁBAN: — MÁR A HATVANAS ÉVEKBEN MEGKEZDTÉK AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS ÚTJÁNAK KERESÉSÉT: — A HETVENES ÉVEKBEN TERET ADTAK A NYUGATI TECHNIKÁNAK: — A TERMELÉSI RENDSZEREKKEL EGYEDÜLI PÉLDÁT MUTATTAK A TUDOMÁNY GYORS, HATHATÓS ALKALMAZÁSÁBAN: — A BELSŐ VEZETÉSI RENDSZERÜKKEL (A KÜLSŐ KORLÁTOZÁSOK ELLENÉRE IS) A DEMOKRÁCIA CSÍRÁIT HORDOZTÁK MAGUKBAN, EZZEL MÁS GAZDASÁGI ÁGAZATOKNAK IS PÉLDÁT MUTATTAK. MINDEZEK EREDMÉNYEKÉNT AZ 1965-IG ÉLELMISZERT IMPORTÁLÓ ORSZÁGBÓL MAGYARORSZÁG EXPORTÁLÓVÁ VÁLT, HAZÁNKBAN ÉLELMISZERBŐSÉG LETT, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 15 MILLIÓ EMBER ELLÁTÁSÁRA KÉPESSÉ VÁLT. — EZEKET AZ EREDMÉNYEKET AZ AGRÁROLLÓ ÁLLANDÓ NYÍLÁSA, A PÉNZÜGYI KORMÁNYZAT ÉS AZ ÁLLAMI MONOPÓLIUMOK DIKTÁTUMA MELLETT ÉRTE EL: — HA NEM KORLÁTOZNÁK ÁLLAMI INTÉZKEDÉSEKKEL A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK MŰKÖDÉSÉT, MÉG TÖBBRE IS KÉPESEK LENNÉNEK: — TERMÉSZETESEN A SZÖVETKEZETEKEN BELÜL IS VAN MÉG JAVÍTANI VALÓ, TOVÁBB KELL LÉPNI A TULAJDONVISZONY RENDEZÉSÉBEN, AZ ÖNÁLLÓSÁG KITELJESEDÉSÉBEN, A BELSŐ SZERVEZÉSBEN, A TAGI VÁLLALKOZÁS SEGÍTÉSÉBEN. MINDERRŐL A HÁROM NAPOS TANÁCSKOZÁS VITÁJA AZ ELFOGADOTT KONGRESSZUSI DOKUMENTUMOK RÉSZLETESEN SZÓLNAK. A KONGRESSZUSI HATÁROZATOT LAPUNK MÁS HELYÉN KÖZÖLJÜK. CSIKÓS BALÁZS Megyénk küldötteinek részvétele a vitában Héry László a rakamazi Győzelem Tsz elnöke kérdéseket intézett a miniszterhez, egyebek között kifogásolta a túlzott magas kamatokat, a pénzügyi intézetek kivételezettségét (sajnos megfelelő választ nem kapott). dr. Maczkó György, a nyírgyulaji Petőfi Tsz elnöke a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek ügyében emelt szót, de csak egy perces hozzászólást engedélyeztek részére. Petis Mihály, a nyírbátori Újbarázda Tsz elnöke valamivel hosszabban mondhatott véleményt, beszédét az alábbiakban közöljük. A termelőszövetkezetek megújulásának egyetlen útja a nagyobb tulajdoni kötődést biztosító vagyonérdekeltség megvalósítása. Egyetértek azzal, hogy tulajdoni kötődést biztosító vagyonérdekeltség megvalósítása. Egyetértek azzal, hogy tulajdont nem adni kell, hanem a szerzéshez kell a megfelelő feltételeket kialakítani. Vagyonérdekeltség csak ott valósulhat meg, ahol igazi tulajdonosok versenyeznek a szerzésért. Magyarországon az igazi tulajdonosok kevesen vannak, így sajnos nem beszélhetünk a vagyon szerzésére irányuló versenyről sem. A pozitív irányú változáshoz társadalmi biztonságra van szükség, amely visszaadhatja a hitét az egyszerű embereknek. Ez kézzelfoghatóan akkor fog jelentkezni, amikor értelmét látják a hosszútávú vagyonszer (Folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontosabb adatai ÉS MUTATÓI MEGYÉK SZERINT 1988 A termőterület Átlagos Bruttó Bruttó Gazdaság- Ter«1«terv- átlagos állományi állóeszköz- termelési szám innen . aranylétszám, érték érték 1000 ha korona fő ---------------------------_______________értéke______________________millió forint______ Baranya 59 242 16.0 18 586 11 844 10 837 Fejér 61 228 23.0 17 120 11 302 10 004 Győr-Sopron 69 223 19 566 12 009 10 027 Komárom 27 91 20,5 12 077 7 121 8 903 Somogy 79 315 14,4 20 884 12 384 9 866 Tolna 61 214 22.2 16 931 10 938 8 927 Vas 56 183 17.1 15 384 8 263 7 890 Veszprém 39 221 13,4 21 259 11 623 11 194 Zala 53 196 12,6 15 558 7 908 6 725 Dunántúl 501 1913 17,2 157 365 93 393 84 372 Bács-Kiskun 101 384 16,4 41 323 20 800 21 039 Békés 80 362 27,1 31 317 21 353 17 988 Csongrád 61 246 21,6 23 983 16 498 13 322 Hajdú-Bihar 82 381 17,3 37 864 24 971 24 468 Pest, Budapest 68 306 16,7 69 077 27 828 37 912 * Szabolcs-Szatmár 117 372 12,1 44 164 18 769 17 540 Szolnok 55 375 19,4 31 066 20 972 18 141 Alföld 564 2426 18,5 278 794 151 192 150 410 Borsod-Abaúj- Zeplén 93 352 12,5 38 403 12 572 14 811 Heves 59 211 15,9 18 315 11 199 8 587 Nógrád 36 141 10,7 13 596 5 566 6 02!) Észak 182 704 13,2 70 314 29 338 29 418 összesen 1247 5044 17,3 506 473 273 923 264 200