Katolikus főgimnázium, Mezőkövesd, 1925
nagyobb tudást szerezzen országfenntartó tevékenységéhez s arra való, tehetséges fiait az intelligencia sorába emelje. E zászló hirdeti azt az örvendetes valóságot, hogy intézetünk a további fejlődés s teljes kialakulás útjára lépett. A háború és forradalom évei úgy hatottak intézetünkre, mint a tavaszi fagy a zsenge növényzetre. De a sors csapásai ellenére is maradt benne elég életerő. Ezt az életerőt Mezőkövesd társadalmának középiskolájához való ragaszkodása s áldozatkészsége alkotta, mellyel az intézet vezetőségének segítségére sietett s az alkotások egész sorával az intézetet elmaradottságából kiemelte. E zászló az intézet vezetőségének s a mezőkövesdi társadalom együttműködésének világa, mely új életerőket termel s meghozza idővel gyümölcsét is: az intézet teljes kifejlődését. Végül e zászló erkölcseiben tiszta, nemes életcélokért hevülő, kötelességteljesítő ifjúságot ígér, mely zászlóját nem üres cifraságnak, hanem a maga testülete megszentelt szimbólumának tekinti. E zászló a nemes versengés és erőkifejtés forrása lesz, emlékeztető azon kötelességekre, melyeket a testületi becsület s a zászló dicsőségének kivívása megkíván. Nevelője lesz e zászló ifjúságunknak, hogy érdemessé váljék azon égi közbenjárásra, melyet hazánk Pátrónájától esd a zászló jeligéje: Magyarország Nagyasszonya, régi hazánk óhadd vissza! Ezért volt nagy ünnepünk intézeti zászlónk felszentelésének napja s ezért látjuk benne iskolánk új korszakának örvendetes kezdetét. Peczina Endre.