Református gimnázium, Mezőtúr, 1927

iskola nem tudván megfelelni, 1855-ben megszűnt, de 1858-ban újra feltámadt. Az újraépítés munkája Bárándi Kiss Sándor nevéhez fűződik, akit még 1846-ban hívtak el Debrecenből az iskola rektorául. Az 1858—9. tanévben megnyílt az I-I., 1859—­60-ban a III., 1861—2-ben a IV., 1862—3-ban az V., 1868—4-ben a VI-ik osztály. Bárándi Kiss Sándor tűzte ki célul az intézet nyolc osztályúvá fejlesztését s ő kezdte meg a gimnáziumi alapok gyűj­tését, amelyek a kifejlesztést később lehetővé tették. 1889-ben a régi iskola telkére új, egészen modern egy emeletes épületet emelt a fentartó mezőtúri ref. egyház a város és egyes tanügy­­barátok támogatásával, mely épület alkalmas volt nyolc osztályú gimnázium és a túri iskolával megalapítása óta kapcsolatban lévő, 32 tanulót befogadó internátus elhelyezésére. 1893. őszén meg­nyílt a VII-ik, 1894. őszén a VIII-ik osztály is. Az intézet nyolc osztályúvá fejlesztése körül S. Tóth Sándor és dr. Ádám Sándor szereztek nagy érdemeket. Az első érettségi vizsgálatot 1895-ben tartotta az intézet. A nyilvánossági jogot és érettségi vizsgálat tartásának, jogát véglegesen 1900-ban kapta meg intézetünk az 1877/1900. sz. m. r. alapján. 1910—11-ben az intézet régi telké­hez két szomszédos telket vásároltunk 24.000 K-ért s 164.000 K. államsegély igénybevételével uj tornatermet, rajztermet, könyv­tárhelyiséget és igazgatói lakást építettünk. Jelenlegi telkünk 8497 m2 területű. 1914-ben a gimnáziummal szemben 2449 m2 területű új telket vettünk 60,000 koronáért és arra 200 korona államse­géllyel kétemeletes modern internátust építettünk 120 bentlakó tanuló részére. 1915. őszén áttelepítettük a gimnázium és népis­kola épületében elhelyezett, 1910. óta 120 tanulóra berendezett internátusunkat az új internátusba, a gimnázium épületében ennek folytán felszabadult termeket pedig szertári helyiségekké ala­kítottuk át. Az intézetbe beiratkozott tanulók számát pontosan, szaka­datlan sorban, csak az újraalakulástól, 1858-tól tudjuk kimutatni, mert az intézet régi irattára az elmúlt viharos időkben, a kétszeri futás (1692-ben a török elől a várkonyi pusztára, 1705-ben a rá­cok elől a hevesmegyei l­anyi pusztára menekült a város népe

Next