Állami Teleki Blanka Leánygimnázium, Mezőtúr, 1922

Rev 2010 '£ REV 9» fl mEZŐTÚRI m­. KIR. ÁLL. TELEKI BLflRKfl LEARYGimnAZIUm ÉRTESÍTŐBE. 1922-23. (26. évfolyam.) Közli: Fehér Géza, igazgató. I. flz intézet cime. Kisvárosi csöndben szerényen, de nagy nemzeti célokért működő iskolánk egy főrangú családnak büszke történelmi ne­vét iktatta címébe, oly nevet, melynek viselői a csaták, az állam­kormányzás, a tudományos kutatás terén szereztek hírt és be­csületet. A széki gróf Telekiek már családi hagyományként a nemzet javára gyümölcsöztették fényes szellemi tulajdonságai­kat. Blanka grófnő a családi tradíció elkötelező erejét szive mé­lyéig érezte. Nem léphetett a hazáért síkra a Jeanne d'Arc-ok hadverő készségével, győzelmi tudatával. Más sors jutott neki osztályrészül: szenvedni érezte. És szenvedett ártatlanul, szenve­dett méltósággal. A nemes grófnő 1846-ban Pesten megnyitott első magyar felsőbb leánynevelő intézetével egy magasztos esz­mének, a nemzeti nőnevelés gondolatának szolgálatába szegő­dött, majd a szabadságharcban sebesült honvédeket ápolt, Vilá­gos után földönfutó üldözött hazafiaknak télviz idején meleg megbúvót adott s a magyar ifjúsági irodalom fejlesztésén kez­dett dolgozni. Ragaszkodott nemzetéhez és hazájához. Ennyi, csak ennyi volt hibája és egyéb bűnt nem képes benne találni a bosszút lihegő osztrák katonai hatalom. Mégis a kufsteini vár zordon Császártornyában kell raboskodnia hat évig, és ott törhe­tetlen daccal hordozta a mártíromság töviskoszorúját. Lelki ere­jét nem tudták elpusztítani, csupán liliomtestét tette tönkre az élők számára csinált kőkoporsó, a börtön. Életrajzírója följegyezte róla, hogy a vizsgálati fogságban, mikor az olvasástól is eltiltot­ták, anyagból szobrocskákat formált. Készített egy oroszlánt, a­mint lábára hajtja sörényes fejét és ezt a két szót véste alája: Csak alszik. Ez az alvó oroszlán jelképezte a láncra vert ma­gyar nemzetet.

Next