Állami Teleki Blanka Leánygimnázium, Mezőtúr, 1922
Rev 2010 '£ REV 9» fl mEZŐTÚRI m. KIR. ÁLL. TELEKI BLflRKfl LEARYGimnAZIUm ÉRTESÍTŐBE. 1922-23. (26. évfolyam.) Közli: Fehér Géza, igazgató. I. flz intézet cime. Kisvárosi csöndben szerényen, de nagy nemzeti célokért működő iskolánk egy főrangú családnak büszke történelmi nevét iktatta címébe, oly nevet, melynek viselői a csaták, az államkormányzás, a tudományos kutatás terén szereztek hírt és becsületet. A széki gróf Telekiek már családi hagyományként a nemzet javára gyümölcsöztették fényes szellemi tulajdonságaikat. Blanka grófnő a családi tradíció elkötelező erejét szive mélyéig érezte. Nem léphetett a hazáért síkra a Jeanne d'Arc-ok hadverő készségével, győzelmi tudatával. Más sors jutott neki osztályrészül: szenvedni érezte. És szenvedett ártatlanul, szenvedett méltósággal. A nemes grófnő 1846-ban Pesten megnyitott első magyar felsőbb leánynevelő intézetével egy magasztos eszmének, a nemzeti nőnevelés gondolatának szolgálatába szegődött, majd a szabadságharcban sebesült honvédeket ápolt, Világos után földönfutó üldözött hazafiaknak télviz idején meleg megbúvót adott s a magyar ifjúsági irodalom fejlesztésén kezdett dolgozni. Ragaszkodott nemzetéhez és hazájához. Ennyi, csak ennyi volt hibája és egyéb bűnt nem képes benne találni a bosszút lihegő osztrák katonai hatalom. Mégis a kufsteini vár zordon Császártornyában kell raboskodnia hat évig, és ott törhetetlen daccal hordozta a mártíromság töviskoszorúját. Lelki erejét nem tudták elpusztítani, csupán liliomtestét tette tönkre az élők számára csinált kőkoporsó, a börtön. Életrajzírója följegyezte róla, hogy a vizsgálati fogságban, mikor az olvasástól is eltiltották, anyagból szobrocskákat formált. Készített egy oroszlánt, amint lábára hajtja sörényes fejét és ezt a két szót véste alája: Csak alszik. Ez az alvó oroszlán jelképezte a láncra vert magyar nemzetet.