Mindenes gyűjtemény 3. (Komárom, 1790)
1790-01-02 / 1. levél
it ( 0 ) !? ! személyekkel való társalkodással! Eggy szóval, a’kik ha sok száz esztendökig élnének is, mindenkor foglalatoskodhatnának az esméretnek ’s virtusnak keresésében , ’s a’ kik életeknek minden óráiban elébb elébb mehetnek a’ böltsességben és jóságban ! Minekutánya jó darab ideig így elmélkedtem volna, eggy könyvet vettem kezembe, hogy minekelőtte elaludnám, még eggy kevés ideig mulattassam elmémet. A’ könyv mellyet kezembe vettem, volt Luciánus , mellyben is a’ holtak köztt való beszéllgetést olvastam eggy darabig, ’s hihető, hogy ez az olvasás adottalkalmatosságot nékem e’ következendő álomra. — Úgy tetszett hogy az ítélet’ helyen voltam, a’ hol ült akkor Rhadamantus, eggy a’ hólttak’ Bírájik közzül, az ítélő székben, hogy az embereket megítélje. Bal keze felől álltt a’ Pokolnak , jobbja felől pedg az Eliseumi mezőnek őrizője. — Éppen az Asszonyokon volta’ sor, a’ kik igen nagy számmal várakoztak az ítélő szék körül , nem tudván még mint lészen kimenetelek. — Rhadamantus elkezdvén az ítéletet, azt kérdezte közönségesen az Asszonoktól, hogy mivel töltötték életekben az időt . Erre az Asszonyok elbámultak , egymás szemébe néztek, és nem tudták mit feleljenek. A Bíró látván , hogy nem A *3 ve-