Mindenes gyűjtemény 3. (Komárom, 1790)
1790-01-13 / 4. levél
64 % ( 6 ) * neveztetett. Ez ifjú printz különös szorgalmatossággal neveltetett, szép, elmés és vidám volt, de azonban hasonlatos az Atyjához, kevély, hirtelen haragú, és oly nagyralátó , hogy a Delfinnek a’ Francia Korona örökösének az illő tiszteletet soha meg adni nem akarta. Eggy idejű volt a’ mondott Delfinnel, de attól egészen különbözö természetű. Mert a’ Delfin szelid és alázaa is maga viselésű volt, melly által másoknak ugyan szeretetire méltóvá, de a’ Viromanduai Hertzegnek tsúfjává tette magát. Innen esett az, hogy egykor közönséges helyen ezt mondotta: „ Ő sajnálja a’ „ Franciákat, a’ kik olly szerentsétlenek . ., hogy valaha illy erőtelen és ostoba Fejedelem Királyi pálczája alatt kell nékik lenniek. “ A’ Király, a’ ki mind ezeket tudta, nem kevéssé aggódott rajta, és bosszankodottreája; de magát , Atyja lévén , mindig csak meggyőzte, míg nem egykor úgy elfelejtette magát a’ Hertzeg, hogy a’ Delfint arcúl csapta. A’ Király , a’ kinek e’ dolog azonnal fülébe ment , nagyon megijjedett, előre látván e’ hírtelenségnek következéseit , a’ honnan az egész dolgot meg akarta fojtani, és tettette mintha semmit benne nem tudna, míg nem az egész udvar megtudván, tátott szájjal várná a’ Királynak hatalom szavát. *(A’ többi következik.)