Miről beszélgessünk? - Városon, 1950
1950-01-01
. Országunk fejlődésének hű tükre: a költségvetés. Éppen úgy, ahogy a háziasszonynak minden hónap elsején el kell készítenie a háztartásának a költségvetését, hogy mire mennyi pénzt fog abban a hónapban költeni, ugyanúgy kell az ország pénzét is beosztani, az államháztartás költségvetését is az év végén elkészíteni. A magyar országgyűlés az elmúlt hetekben tárgyalta a különféle minisztériumok költségvetését Ezeken a költségvetéseken is lemérhetjük azt a hatalmas fejlődést, amit Magyarország tett elmúlt évek alatt. Ha összehasonlítjuk a népi demokráciánk költségvetését a kapitalista államokéval, vagy a nép elnyomó Horthyrendszerével, láthatjuk a közöttük lévő hatalmas különbséget. A kapitalista államok, így a Horthy-rendszer is a legtöbb pénzt a népet elnyomó szervek, a csendőrség, rendőrség, katonaság kiadásaira fordította. Lényegesen kevesebbet költött iskolák, kórházak ésa nép javát szolgáló intézmények létesítésére. Ezzel szemben nálunk most az elmúlt években is megszaporodott az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, a tanárok, tanítók és mérnökök száma a Horthy-rendszerhez viszonyítva. Idén először szerepel állami költségvetésünkben 2178 főnyi színházi alkalmazott és csaknem 5000 főnyi tudományos munkát végző dolgozó fizetése. Természetesen nekünk is fejlesztenünk kell honvédségünket és a belső rendet fenntartó rendőrséget. Hiszen van még ellenségünk, akikkel szemben meg kell védeni országunkat. De a különbség éppen az, hogy most a nép országát védik a tőkésekkel, háborús uszítókkal szemben. ‘ Magyarország eddigi legnagyobb költségvetése az idei, összege messze meghaladja az eddig valaha is megszavazott költségvetéseket. A pénzt nem úgy szerezzük meg a megnövekedett költségvetéshez, hogy a dolgozók terhét növeljük, hanem úgy, hogy növeljük a termelést és így emelkedik az állami vállalatok nyeresége, amit ma már nem a tőkés vág zsebre. Döntő helyet foglal el a nyereség fokozásában a dolgozók versenymozgalma, harcuk a termelés fokozásáért, az önköltség csökkentéséért. Azonkívül persze gondoskodunk a kulákok és egyéb kizsákmányolok fokozottabb megadóztatásáról is. Ez a költségvetés ötéves tervünk első évének költségvetése. Nem tudjuk meghatottság nélkül nézni a számokat. Hatalmas öszszegeket irányoz elő 1950. évi költségvetésünk ipari szakoktatásra. Biztosítja, hogy a közép- és felsőfokú iskolák padjait elsősorban a dolgozók gyermekei foglalják el. A dolgozók iskolájának fenntar-