Ellenzék, 1907 (6. évfolyam, 1-151. szám)

1907-01-01 / 1. szám

1907. január 1. ELLENZÉK SZÍNHÁZ. * A szinház új igazgatója, a miskolci szinikerület választmánya szombaton délután dr Ricz György elnöklése mellett tartott ülé­sen a miskolci szinikerület színházai igaz­gatójává, nyolc pályázó közül egyhangúlag Palágyi Lajost, a szegedi színház tagját vá­lasztotta meg. A szinügyi választmány döntését leplezetlen örömmel fogadjuk, mert Palágyi Lajos igazgatóban lelkes tetterőt ismertünk fel és hisszük, hogy törekvéseit valóra fogja váltani. Amint lapunk múlt számában volt al­kalmunk röviden jellemezni az új igazgatót, mint akkor még aspiránst, azonképen fentart­­juk ezt a jellemzésünket, mert amit pályázati beadványában kifejt, a színház művészeti ve­zetését illetőleg, az reményt nyújt nekünk arra, hogy városunk és a kerülethez tartozó városok színházainak művészi nívója csak emelkedni fog. E biztató reménységünk mellett, szívesen üdvözöljük városunk színházának új igazgatóját. * Tollagi búcsúfellépte szombaton telt ház előtt volt Lehár „Drótostót“ operettje Pfeffer­korn szerepében. Ötletes, vígkedvű, humorteli zsidó volt a vendég, aki sok lelkes tapsot vál­tott ki a közönségből. B. Csik Irén Zsuzskát, a tót leányt játszotta, szépen játszott. Hidy Irén ismételten beigazolta, hogy nem jó szí­nésznő ; úgy játszott, mintha valami francia kokottot ábrázolt volna és úgy énekelt, mintha ő fizetne a közönségnek és annak kötelessége volna az ő­mórikálását végigszenvedni. Hol van a szubrett-primadonna, direktor úr? Se Agnelly, se László Rózsi, se senki? — Szőreghy ügye­sen játszotta Günthert. A Lehár gyönyörű keringőiről szólván, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a fegyelmezetlen énekmodort, melyet a baritonista és tenorista használnak. Önkényesen megváltoztatják az ütemeket és a va­cer-tempo helyett hallunk gyász- és gyászos énekeket. A karmester pe­dig unottan, álmosan billegeti a pálcát és így történik, hogy hol késik a zene, hol meg siet. Semmi fegyelem, pedig a közönség a pénzéért műélvezetet akar. * Sárga csikó. Vasárnap Csepreghy „Sárga csikó“ népszínművében, sajnos, kicsiny közön­ség gyönyörködött. Pedig jó előadás volt, mely­ben kitűntek: B. Csik Irén (Erzsike), Szarvassy szép énekükkel és játékukkal. Jók voltak még: Szőreghy (pusztabiró), Gere (Bakaj), Czakó (sánta koldus). Sziklay kitűnő alakot mutatott be a csárdásgazdában és ötletes játékával rá­szolgált a tapsokra. Szépen énekelte Bánó Imre, Danko Pistának egy hangulatos dalát. * Erdélyi Miklós — a visszalépő. Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház adminisztratív titkára pályázott a miskolci színházért, de pá­lyázatát az utolsó percben visszavonta. Nem is vesztegetnénk szót arra, hogy Erdélyi Miklós, aki három év előtt már egyszer visszalépett, ezt legújabban megismételte,­­ ha valami buta, vagy roszindulatú fráter nem gyanúsítaná meg a miskolci szinikerület választmányát. A nagyváradi Szabadság legújabb száma ugyanis a következőket írja: Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház kiváló titkára beadta pályázatát a miskolci szinidirektorságra. A jóhírnevű művezető pá­lyázatát örömest fogadta a közönség, a szin­ügyi bizottság azonban úgy határozott, hogy csak régi direktornak adja ki a színházat s emiatt Erdélyi épen a választás előtt vissza­vonta pályázatát. Ebből csak annyi a valóság, hogy Erdélyi Miklós visszavonta a pályázatát, az okokat, alapos információink alapján majd mi fogjuk elmondani és tudjuk, hogy Erdélyi Miklósnak soha sem fog többé az életben eszébe jutni, hogy a miskolci színházra pályázzon, pedig most sem „régi direktort“, hanem olyan tö­rekvő művész­embert választott meg a bizott­ság, akinek a színház nem lesz üzlet, mint lett volna esetleg Erdélyi vezetésében, hanem művészi oltár. C­SARNOK. Az időmérés történetéből. Irta­­. Vértessy Sándor. 22. (Folytatás.) A kézitűipar az óracsinálás terén is hát­térbe szorult a tömegtermelést célzó gyári ipar mellett. Az órásmester hivatása manapság leg­feljebb a gyárakból készen küldött egyes óra­­keresztezvészek összeállításában merül ki. Az európai óraipar terén, úgy a gyárt­mányok minősége, mint mennyisége tekintetében Svájz a vezető és Genf, valamint Caux de Fo­nás ennek központjai. Innen s általában a Jura francia departmentből évenként körülbelül 8—9 százezer zsebóra kerül a világpiacra 27 millió korona értékben. Az angol órák is igen ponto­­sak, rendkívül szolidak, de a kitűnő svájci órákkal még­sem versenyezhetnek. A legkitű­nőbb ingaórák leleményes (ütő, zenélő, éb­resztő, kakukos) szerkezetben és főleg művészi kivitelű tokokban a XVII. század második fe­létől kezdve napjainkig Schwarzwaldból kerül­nek ki. A magyar óracsinálás sem állott az utolsó helyen régente. Az ipartörténelem nem egy magyar órás nevet örökítette meg. Külö­nösen egyes ügyeskezű faragók fából faragott kerekes órákat szerkesztettek. Mikes Kelemen feljegyzései szerint Rákóczi fejedelem is távol szeretett hazájától, rodostói magányában ilyen órák faragásával űzte el keserves számkivetése unalmát. Eddig csak a fantázia műveinek tartották a fizikusok az olyan óraszerkezetet, amely egy másodpercnek hárommilliomodnyi részét is ké­pes megmutatni. Pedig ez a csoda valóra vált. A német, természettudósok és orvosok 1905. évi össze gyűlésen Meránban egy olyan óra­szerkezetet mutattak be, amely egymilliomod másodperc ezredrészének egy harmadát mutatja. A csodaórát, mely rendkívül különös szerkezetű, dr. Marx, lipcsei egyet, magántanár mutatta be és bebizonyította, hogy a Röntgen-sugarak ép­pen olyan gyorsassággal bírnak, mint a fény­hullámok, azaz : másodpercenként 300,000 kilo­méter a sebességük. A tudós tanár gyors vil­lamos lengések által előidézett Röntgen-sugarak hatását egy épp oly gyorsan lengő elektródra vezette, amelyet a Röntgen-sugarak pozíció lengési helyzetben találtak. Az elektróddal szemben egy mérőműszer jelezte, hogy pozitív, vagy negatív helyzetben lett e az elektród érintve. Ily módon lehetséges volt az időt öt­­ezredrész pontossággal mérni, amely idő rövi­­debb, mint amennyire a fénynek van szüksége 10 centiméteres út befutására. S minthogy a fény gyorsasága másodpercenként 300,000 ki­lométer, tehát 10 centiméternyi távolságot egy milliomod másodperc ezredrészének egy har­madnyi része alatt futja be. Az óra az embert az idő urává tette. Csak lassan tette azzá: még ma sem az teljesen,­de az időről való tudás már serkentő, ösztökélő erőként él bennük. Az óra, mely az oly primi­tív vizi és homokórából fejlődött a pontos kronométerig, időérzéket és időről való tudást nevelt a világban. A legnagyobbszerű nevelést adta az emberiségnek. A nevelés gyümölcsei még nem értek meg egészen, de már javában piroslanak. Az óra rendeltetésének ideálját ak­­kor éri el, ha minden órát célszerűen, okosan, emberi méltóságunkhoz méltóan töltünk el. Nem akarva távolról sem idegen tollakkal ékeskedni, értekezésem végén fel kell sorolnom forrásaimat. Első helyen említenem kell Váczy Jánosnak „Az időmérés történetéből“ című isk. programomértekezését, melynek egyes tömör és kimerítő részeit dolgozatomnak a homok­órák­ról szóló szakáig itt-ott szó szerint is átvettem. Más e közbevágó szakértekezésen s hírlapi cikken kivül felhasználtam: Bertoud: „Histoire de la mesure du temps par les hom­oges“ és Günther: Quellenmässige Darstellung der Er­­findungsgeschichte der Pendeluhr bis auf Huy­gens“ (Leipzig, 1876) kitűnő tanulmányait. (Vége.) NYILTTÉR. Igen tisztelt vendégeinknek, barátaink­nak és jóakaróinknak boldog uj évet kí­vánunk. Ausländer Henrik és Gyula. „ Köszönetnyilvánítás. Boldogult édes atyánk elhunyta fölött oly sokan enyhítették részvétükkel mély fájdalmunkat, hogy külön-külön a részvét ily nagy megnyilatkozását meg nem kö­szönhetjük, miért is ezen az uton mondunk hálás köszönetet a miskolci mészáros urak tiszteletük jeléül nyújtott nagybecsű ko­szorúért és mindazon ismerőseinknek és jó barátainknak, kik részvétükkel osztoz­tak nagy bánatunkban s a végtisztességen megjelenni szíveskedtek. Miskolc, 1906 dec 30 ál. Kiffer család Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség: Miskolc. ,38027 — 1906. sz. Hirdetmény: Értesítjük a közönséget, hogy 1907. január­­­től kezdve a 7572. sz. tehervonat az alábbi menetrend szerint Miskolc~Bánréve között naponként személyszállítással fog köz­lekedni. Menetrend: Észrevétel. Az indulási időt jelző számje­gyek mellett balról álló „X“ jelzés feltételes megállást jelent, a vonat tehát ezen helyeken csak akkor áll meg utasok leszállása céljából, ha az utas ezen szándékát beszállás alkalmá­val a kalauznak bejelenti. A fenti közlekedési idő adatok a közép­európai időre vonatkoznak. Miskolc, 1906. december hó. Az üzletvezetőség. Miskolc ind. éjjel 11 ó. 20 p. Miskolc gömöri p. u. Y) 11 n­ 11321n Szirma-Bessenyő 4. sz.őrh. „ 11XUn46n Sajó-Ecseg 11n 11359n Sajó Szt.-PéterV 5) 12 9931n Barcika 95n 12 9955n Vadna 99n 1n161r Felső-Vadna 19. sz. őrh.nXi r?24 Yi Dubicsány 21. sz. őrk. Y­­iiXI ii35* PutnokW iii ii51n Bánréve érk.n 2n08n Hivatalos hirdetmény. Mindazon magán-borfogyasztók, kik az 1907. év folyamára saját fogyasztásukra nézve az átalányszerű egyezséget kívánják igénybe venni, ezennel felhivatnak, hogy a kiegyezés végett a városi fogyasztási és italadó hivatal­nál saját érdekükben 1906. december hó 27-től kezdve bezárólag 1907. január hó 10 ig any­­nyival inkább jelentkezzenek, mivel ezen határ­idő elmulasztása esetén borkészletük a határidő leteltével vizsgálat alá fog vétetni. Megjegyez­tetik azonban, hogy ha egy fedél alatt levő pincébe többen járnak és habár minden egyes bérlő külön-külön pincelyukat használ is, a kiegyezés csak azon esetben létesülhet, ha a kívánt átalány-összeget ugyanazon pincében minden egyes bortartó elfogadja, ellen esetben az összes pincehelyiség vizsgálat alá helyezte­tik. Az elfogadott átalányösszeg a kiegyezés alkalmával azonnal lefizetendő. Azok pedig, akik a jövő évre kiegyezni nem kívánnak, figyelmeztetnek, hogy borkészle­tüket f. hó 31-ig bejelenteni annyival inkább kötelességüknek ismerjék, mivel ellen esetben ebbeli mulasztásuk a szabályzat 159. §-a alap­ján jövedékcsonkításnak fog tekintetni. Miskolc város fogyasztási és italadókat kezelő hivatala.

Next