Ellenzék, 1907 (6. évfolyam, 1-151. szám)
1907-01-01 / 1. szám
1907. január 1. ELLENZÉK SZÍNHÁZ. * A szinház új igazgatója, a miskolci szinikerület választmánya szombaton délután dr Ricz György elnöklése mellett tartott ülésen a miskolci szinikerület színházai igazgatójává, nyolc pályázó közül egyhangúlag Palágyi Lajost, a szegedi színház tagját választotta meg. A szinügyi választmány döntését leplezetlen örömmel fogadjuk, mert Palágyi Lajos igazgatóban lelkes tetterőt ismertünk fel és hisszük, hogy törekvéseit valóra fogja váltani. Amint lapunk múlt számában volt alkalmunk röviden jellemezni az új igazgatót, mint akkor még aspiránst, azonképen fentartjuk ezt a jellemzésünket, mert amit pályázati beadványában kifejt, a színház művészeti vezetését illetőleg, az reményt nyújt nekünk arra, hogy városunk és a kerülethez tartozó városok színházainak művészi nívója csak emelkedni fog. E biztató reménységünk mellett, szívesen üdvözöljük városunk színházának új igazgatóját. * Tollagi búcsúfellépte szombaton telt ház előtt volt Lehár „Drótostót“ operettje Pfefferkorn szerepében. Ötletes, vígkedvű, humorteli zsidó volt a vendég, aki sok lelkes tapsot váltott ki a közönségből. B. Csik Irén Zsuzskát, a tót leányt játszotta, szépen játszott. Hidy Irén ismételten beigazolta, hogy nem jó színésznő ; úgy játszott, mintha valami francia kokottot ábrázolt volna és úgy énekelt, mintha ő fizetne a közönségnek és annak kötelessége volna az őmórikálását végigszenvedni. Hol van a szubrett-primadonna, direktor úr? Se Agnelly, se László Rózsi, se senki? — Szőreghy ügyesen játszotta Günthert. A Lehár gyönyörű keringőiről szólván, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a fegyelmezetlen énekmodort, melyet a baritonista és tenorista használnak. Önkényesen megváltoztatják az ütemeket és a vacer-tempo helyett hallunk gyász- és gyászos énekeket. A karmester pedig unottan, álmosan billegeti a pálcát és így történik, hogy hol késik a zene, hol meg siet. Semmi fegyelem, pedig a közönség a pénzéért műélvezetet akar. * Sárga csikó. Vasárnap Csepreghy „Sárga csikó“ népszínművében, sajnos, kicsiny közönség gyönyörködött. Pedig jó előadás volt, melyben kitűntek: B. Csik Irén (Erzsike), Szarvassy szép énekükkel és játékukkal. Jók voltak még: Szőreghy (pusztabiró), Gere (Bakaj), Czakó (sánta koldus). Sziklay kitűnő alakot mutatott be a csárdásgazdában és ötletes játékával rászolgált a tapsokra. Szépen énekelte Bánó Imre, Danko Pistának egy hangulatos dalát. * Erdélyi Miklós — a visszalépő. Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház adminisztratív titkára pályázott a miskolci színházért, de pályázatát az utolsó percben visszavonta. Nem is vesztegetnénk szót arra, hogy Erdélyi Miklós, aki három év előtt már egyszer visszalépett, ezt legújabban megismételte, ha valami buta, vagy roszindulatú fráter nem gyanúsítaná meg a miskolci szinikerület választmányát. A nagyváradi Szabadság legújabb száma ugyanis a következőket írja: Erdélyi Miklós, a nagyváradi színház kiváló titkára beadta pályázatát a miskolci szinidirektorságra. A jóhírnevű művezető pályázatát örömest fogadta a közönség, a szinügyi bizottság azonban úgy határozott, hogy csak régi direktornak adja ki a színházat s emiatt Erdélyi épen a választás előtt visszavonta pályázatát. Ebből csak annyi a valóság, hogy Erdélyi Miklós visszavonta a pályázatát, az okokat, alapos információink alapján majd mi fogjuk elmondani és tudjuk, hogy Erdélyi Miklósnak soha sem fog többé az életben eszébe jutni, hogy a miskolci színházra pályázzon, pedig most sem „régi direktort“, hanem olyan törekvő művészembert választott meg a bizottság, akinek a színház nem lesz üzlet, mint lett volna esetleg Erdélyi vezetésében, hanem művészi oltár. CSARNOK. Az időmérés történetéből. Irta. Vértessy Sándor. 22. (Folytatás.) A kézitűipar az óracsinálás terén is háttérbe szorult a tömegtermelést célzó gyári ipar mellett. Az órásmester hivatása manapság legfeljebb a gyárakból készen küldött egyes órakeresztezvészek összeállításában merül ki. Az európai óraipar terén, úgy a gyártmányok minősége, mint mennyisége tekintetében Svájz a vezető és Genf, valamint Caux de Fonás ennek központjai. Innen s általában a Jura francia departmentből évenként körülbelül 8—9 százezer zsebóra kerül a világpiacra 27 millió korona értékben. Az angol órák is igen pontosak, rendkívül szolidak, de a kitűnő svájci órákkal mégsem versenyezhetnek. A legkitűnőbb ingaórák leleményes (ütő, zenélő, ébresztő, kakukos) szerkezetben és főleg művészi kivitelű tokokban a XVII. század második felétől kezdve napjainkig Schwarzwaldból kerülnek ki. A magyar óracsinálás sem állott az utolsó helyen régente. Az ipartörténelem nem egy magyar órás nevet örökítette meg. Különösen egyes ügyeskezű faragók fából faragott kerekes órákat szerkesztettek. Mikes Kelemen feljegyzései szerint Rákóczi fejedelem is távol szeretett hazájától, rodostói magányában ilyen órák faragásával űzte el keserves számkivetése unalmát. Eddig csak a fantázia műveinek tartották a fizikusok az olyan óraszerkezetet, amely egy másodpercnek hárommilliomodnyi részét is képes megmutatni. Pedig ez a csoda valóra vált. A német, természettudósok és orvosok 1905. évi össze gyűlésen Meránban egy olyan óraszerkezetet mutattak be, amely egymilliomod másodperc ezredrészének egy harmadát mutatja. A csodaórát, mely rendkívül különös szerkezetű, dr. Marx, lipcsei egyet, magántanár mutatta be és bebizonyította, hogy a Röntgen-sugarak éppen olyan gyorsassággal bírnak, mint a fényhullámok, azaz : másodpercenként 300,000 kilométer a sebességük. A tudós tanár gyors villamos lengések által előidézett Röntgen-sugarak hatását egy épp oly gyorsan lengő elektródra vezette, amelyet a Röntgen-sugarak pozíció lengési helyzetben találtak. Az elektróddal szemben egy mérőműszer jelezte, hogy pozitív, vagy negatív helyzetben lett e az elektród érintve. Ily módon lehetséges volt az időt ötezredrész pontossággal mérni, amely idő rövidebb, mint amennyire a fénynek van szüksége 10 centiméteres út befutására. S minthogy a fény gyorsasága másodpercenként 300,000 kilométer, tehát 10 centiméternyi távolságot egy milliomod másodperc ezredrészének egy harmadnyi része alatt futja be. Az óra az embert az idő urává tette. Csak lassan tette azzá: még ma sem az teljesen,de az időről való tudás már serkentő, ösztökélő erőként él bennük. Az óra, mely az oly primitív vizi és homokórából fejlődött a pontos kronométerig, időérzéket és időről való tudást nevelt a világban. A legnagyobbszerű nevelést adta az emberiségnek. A nevelés gyümölcsei még nem értek meg egészen, de már javában piroslanak. Az óra rendeltetésének ideálját akkor éri el, ha minden órát célszerűen, okosan, emberi méltóságunkhoz méltóan töltünk el. Nem akarva távolról sem idegen tollakkal ékeskedni, értekezésem végén fel kell sorolnom forrásaimat. Első helyen említenem kell Váczy Jánosnak „Az időmérés történetéből“ című isk. programomértekezését, melynek egyes tömör és kimerítő részeit dolgozatomnak a homokórákról szóló szakáig itt-ott szó szerint is átvettem. Más e közbevágó szakértekezésen s hírlapi cikken kivül felhasználtam: Bertoud: „Histoire de la mesure du temps par les homoges“ és Günther: Quellenmässige Darstellung der Erfindungsgeschichte der Pendeluhr bis auf Huygens“ (Leipzig, 1876) kitűnő tanulmányait. (Vége.) NYILTTÉR. Igen tisztelt vendégeinknek, barátainknak és jóakaróinknak boldog uj évet kívánunk. Ausländer Henrik és Gyula. „ Köszönetnyilvánítás. Boldogult édes atyánk elhunyta fölött oly sokan enyhítették részvétükkel mély fájdalmunkat, hogy külön-külön a részvét ily nagy megnyilatkozását meg nem köszönhetjük, miért is ezen az uton mondunk hálás köszönetet a miskolci mészáros urak tiszteletük jeléül nyújtott nagybecsű koszorúért és mindazon ismerőseinknek és jó barátainknak, kik részvétükkel osztoztak nagy bánatunkban s a végtisztességen megjelenni szíveskedtek. Miskolc, 1906 dec 30 ál. Kiffer család Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség: Miskolc. ,38027 — 1906. sz. Hirdetmény: Értesítjük a közönséget, hogy 1907. januártől kezdve a 7572. sz. tehervonat az alábbi menetrend szerint Miskolc~Bánréve között naponként személyszállítással fog közlekedni. Menetrend: Észrevétel. Az indulási időt jelző számjegyek mellett balról álló „X“ jelzés feltételes megállást jelent, a vonat tehát ezen helyeken csak akkor áll meg utasok leszállása céljából, ha az utas ezen szándékát beszállás alkalmával a kalauznak bejelenti. A fenti közlekedési idő adatok a középeurópai időre vonatkoznak. Miskolc, 1906. december hó. Az üzletvezetőség. Miskolc ind. éjjel 11 ó. 20 p. Miskolc gömöri p. u. Y) 11 n 11321n Szirma-Bessenyő 4. sz.őrh. „ 11XUn46n Sajó-Ecseg 11n 11359n Sajó Szt.-PéterV 5) 12 9931n Barcika 95n 12 9955n Vadna 99n 1n161r Felső-Vadna 19. sz. őrh.nXi r?24 Yi Dubicsány 21. sz. őrk. YiiXI ii35* PutnokW iii ii51n Bánréve érk.n 2n08n Hivatalos hirdetmény. Mindazon magán-borfogyasztók, kik az 1907. év folyamára saját fogyasztásukra nézve az átalányszerű egyezséget kívánják igénybe venni, ezennel felhivatnak, hogy a kiegyezés végett a városi fogyasztási és italadó hivatalnál saját érdekükben 1906. december hó 27-től kezdve bezárólag 1907. január hó 10 ig anynyival inkább jelentkezzenek, mivel ezen határidő elmulasztása esetén borkészletük a határidő leteltével vizsgálat alá fog vétetni. Megjegyeztetik azonban, hogy ha egy fedél alatt levő pincébe többen járnak és habár minden egyes bérlő külön-külön pincelyukat használ is, a kiegyezés csak azon esetben létesülhet, ha a kívánt átalány-összeget ugyanazon pincében minden egyes bortartó elfogadja, ellen esetben az összes pincehelyiség vizsgálat alá helyeztetik. Az elfogadott átalányösszeg a kiegyezés alkalmával azonnal lefizetendő. Azok pedig, akik a jövő évre kiegyezni nem kívánnak, figyelmeztetnek, hogy borkészletüket f. hó 31-ig bejelenteni annyival inkább kötelességüknek ismerjék, mivel ellen esetben ebbeli mulasztásuk a szabályzat 159. §-a alapján jövedékcsonkításnak fog tekintetni. Miskolc város fogyasztási és italadókat kezelő hivatala.