Miskolczi Estilap, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-02 / 49. szám
2 jubiláns ünnepség is volt, amennyiben s gőzmalom alapításának most van 50 éves fordulója. A közgyűlésen Szitányi Ödön elnökölt s megjelent azon 27 részvényes, akik összesen 10,874 részvényt képviseltek. Elnök megnyitván a közgyűlést, üdvözölte a megjelenteket s miután a határozatképességet konstatálta, megemlékezett az immár hetedik hónapja folyó világháborúról s ennek kapcsán bejelentette, hogy a malom 50 éves fennállását nagy ünnepségek keretében óhajtották megülni, a mostani idő azonban erre nem alkalmas, de bízik benne, hogy fegyvereink győzni fognak s akkor a most elmaradt ünnepség is megtartható lesz. Visszapillantást vetett még a malom 50 éves múltjára s azután a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Holländer Gusztáv intézeti ügyészt, hitelesítésére pedig Bartányi Gyula és Radvány István részvényeseket kérte fel. Ezután dr. Holander Gusztáv intézeti ügyész az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentést terjesztette elő. Az igazgatósági jelentésből közöljük a következőket: „Társaságunk alapításának a lefolyt üzletévben beállott 50. évfordulója alkalmából örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az 1864 év január hó 16-án akkor még Borsod Miskolczi Gőzmalom és Kovamalomkő Gyár Társulat név alatt történt alapításából hatalmas vállalat fejlődött, amely eredeti helyi érdekeltségű jelentősége kereteiből rég kinőve, ma már az ország malomiparának egyik legjelentékenyebb tényezőjévé vált. Az eredetileg kitűzött célnak, t. i. a termelő és fogyasztó közönség érdekei ápolásának, még áldozatok árán is következetesen szem előtt tartását soha sem hagyta figyelmen kívül társaságunk, lépésről lépésre haladva, fejlődött abban az irányban, amint azt ereje megengedte és tért hódítania sikerült és gondosan ügyelve arra, hogy az érdekkörébe bevont malmok berendezése állandóan a technika legmagasabb színvonalán tartassák, elérte azt, hogy az ország gazdaközönsége szeretettel pártolja és gyártmányai évről-évre mind nagyobb kelendőségnek örvendenek. Az eredeti egy 120 bécsi mázsa napi őrlőképességre berendezett kis malommal szemben ma már hét, napi 8606 méter mázsa őrlőképességgel biró nagy malom tartozik társaságunkhoz, sőt az érdekközösségünkbe bevont Kassai műmalom részvénytársaságot is ideszámítva, amelynek a részvénytöbbséget bírjuk, tulajdonképen nyolc. A részvénytőke 200,000 forintról 5.200,000 koronára emelkedett. Da nemcsak a társaság anyagi erejének nagy arányú fejlesztése volt a lefolyt 50 év alatt biztosítható, a részvények hozama is ezzel kapcsolatosan mindjobban emelkedett, mert az első 80 év alatt a részvénytőke után átlag fizetett 6 74 százalék osztalékkal szemben a további 20 évben az átlag már 11 ,92 százalékra emelkedett. Erős a hitünk és a reményünk, hogy társaságunk fejlődése a múltban bevált nyomdokokon haladva, ezentúl még inkább folytatódni fog, amidőn mindjobban tudtára ébred az ország, hogy anyagi felvirágozásának a legbiztosabb alapja a fogyasztási cikkeknek menő és nagyobb mennyiségben való termelése és feldolgozása és meg vagyunk győződve, hogy úgy mint eddig, a jövőben is módot fog arra találni társaságunk, hogy az ország közgazdasági érdekeinek az előmozdításával párhuzamosan szerzett jó hírnevét megtartsa és részvényesei részéről hozzáfűzött bizalomnak megfeleljen. Az 1914. üzletévről szóló jelentésünkre nem térhetünk át anélkül, hogy a mindnyájunknak lelkét betöltő háborúról meg ne emlékezzünk, amelybe az ország belesodortatott és amelynek győzelmes megvívásáért immár hetedik hónapja a legnagyobb önfeláldozásnak adta tanújelét. Kimondhatatlan nagy vér és anyagi áldozatokkal jár ez a háború, de elkerülhetetlen volt. Államiságunk létéért gazdasági jövőnk biztosításáért folyik és ahogy a honpolgárok minden egyes tagjának, úgy az ország összes vázlatainak is hazafias erkölcsi kötelessége, hogy abból részét kivegye és a győzelmet biztosítsa. Ezért is hazafias kötelességünknek tekintettük a múlt évi november hóban kibocsátott magyar hadikölcsön jegyzésében 500.000 korona összeggel résztvenni. A lefolyt év üzletmenetét illetőleg jelenthetjük, hogy a szerfelett gyenge termés által még tetézett áldatlan viszonyok között is malmaink szerencsés fekvése és mintaszerű berendezése mellett mégis sikerült nemcsak rendes fogyasztóink szükségletét kielégíteni, hanem a hadsereg ellátásában is nagyobb mértékben résztvenni, úgy, hogy a háború által okozott anyagi visszahatástól vállalatunk megóva maradt. A közgyűlés az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentést tudomásul vette és az 1914. évi felosztására a következőképen határozott: 1,265,023 korona 98 fillér tiszta nyereség, 26 000 drb. részvény után 16 és fél százaléknak megfelelő 83 korona osztalékot fizet, ez összesen 858,000 korona, a munkások segélyalapjának növelésére 100,000 korona, a tisztviselők segélyalapjának dotálására 50,000 korona, a Debreczenben vagy Miskolczon létesítendő malomiskola alapjára 50,000 korona, jótékony célú adományokra 15,000 korona, összesen 1,073,000 koronát fordít és a felmaradó 192,023 korona 98 fillért új számlára viszi át. Az osztalékot március 1-től kezdve fizetik. Az alapszabályoknak oly irányú módosítása után, hogy a közgyűlés Miskolczon vagy Budapesten tartatik, megválasztották a felügyelőbizottság régi tagjait: dr. Grós Károlyt, Csanak Józsefet, Koós Samut, Lövy Lóst, dr. Rakovszky Endrét, dr. Rosenberg Teofilt, Laszrína Jenőt, dr. Szentpály Istvánt, Wagner Sándort, Zaleszki Imréts dr. Csatáry Ágostort. Ezzel a közgyűlés véget ért. . . A gőzmalom tisztviselői közül többen hadbavonultak. Ezek közül Gobi István miskolczi tisztviselő hősi halált halt, Mangesius Ede losonczi és Forgács Andor csányi tisztviselőknek nyoma veszett. Fráter József, Czvik Aladár debreczeni, Rothbart József losonczi, Kálmán József hatvani, Weisz Géza és Wertheimer Adolf miskolczi tisztviselők megsebesültek ; az utóbbi orosz fogságba került. KI ’KOlCZI KSXiLA F* HRDKQ NAGY RIOZGASZINHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN |S?a színre kerül: Starc ! a leopárddal Csungel dráma 2 felvonásban Istdamorfózis (Saját gyilkosa) Szenzációs, fantasztikus dráma 3 felv. Előadások kezdete d.u. 6 és este fél 9-kor HELYÁRAK: A városnak fizetendő vigalmi adóval: Páholyülés 1*65 K. Fentartotthely 1*10 K. Zsöllye —*88 K. Támlásszék —.66 K. Zártszék —*44 K. Gyermekeknek 10 éven alul és katonáknak őrmestertől lefelé páholyok kivételével felár Hétrő3-hétR*@. Miskolcz, 1915 március 1./ — Csókolom a kezét, nagyságos asszonyom. Nem tudja, miért vannak a házak fellobogózva? — Azt hiszem, a mazuri és a bukovinai győzelmeket ünnepeljük vele. — No-no! Higgye el, hogy nem azért. Hanem azért, mert most volt a Borsod-Miskolczi Gőzmalom fennállásának ötven éves jubiláris évfordulója, közgyűlése. Hogy lássák az ideérkező vendégek, hogy Miskolci tudja értékelni a közgazdasági élet hullámzásának kiemelkedő eseményeit. Higgye el, asszonyom, ezért van fellobogózva a város. — Hallja ! Ezt nem is kell olyan nagyon bizonyítgatnia. Ezt én hajlandó vagyok már az első szóra elhinni. Érdekes, hogy a malom Borsod-Miskolczi és Debreczeni István Gőzmalom és mégis Hatvan felé gravitál. A báró Hatvanyék felé. Éppen a napokban beszéltem erről Schreckerrel és megkérdeztem, hogy érzi magát így hatvan felé az ember? — Mit mondott rá? — Hallgassa meg. »Tudja, aszszonyom, — felelte Schrecker, — nekünk a hatvan nem ominózus dátum, mert nekünk Hatvan felül is éppen olyan befolyásunk van mindenre, mint Hatvanon alul. Akármilyen rossz esztendők járnak, a mi vállalatunkat az nem érinti. Hatvany Ferenc báró mindig olyan megkapó színekkel ecseteli a helyzetet, hogy az csoda. A Hatvany Lajos báró révén pedig a szövetséges német birodalom színpadjain is van exportunk. Ámbár azt hiszem, a lisztnél Lajos bárót is jobban érdekli a zsurnalisztika. A lisztjének van kelete, neki volt és lesz Nyugat-ja, amelyet ő hódít meg.“ Ezt mondta nekem Schrecker. Mit szól hozzá? — Érdekes. Bizony, nagy dolog az az ötven év. Előbb megörlik a lisztet. Azután a munka megöli a vezetők egészségét, energiáját. Egyegy esztendei őrlési munka után azután jön a közgyűlés és akkor már csak Szitányi kell A liszt már meg van őrölve, csak Szitányi kell, aki elnököl, hogy befejezzék az esztendőt. — Hanem Schrecker csak nem akar megvénülni. A malomnak csak félszáz esztendeje van, de Schrecker a jubileumon két szász fiúra tekinthet vissza. Kétszász fiút adott a hazának, a hadseregnek Schrecker. Mégsem öreg. Pedig ő nem olyan mint a másik igazgató. Ő nem May gyerek. Mondja, ott volt tegnap a malom közgyűlésén? — Föltétlenül ott voltam, asszonyom. Ilyen drágaságban olyan jó érzés, közel ülni a liszthez. Manapság nem szégyen, ha valakinek lisztes a kabátja. Sőt ellenkezőleg: csak vagyonosságát, gazdagságát jelenti. Hanem érdekes, hogy kiséri a hatvan a malmot. Megsebesült tisztviselője is hat van. Az évi tiszta nyereség ellenben egy és fél millió. Rengeteg pénz! Nekik mennyi vagyonuk fekszik búzában, gabonában, árpában és zabban. Nekem pedig sem pénzmagom nincs, sem terményem. Még csak az a közismert bizonyos egy zabszem sincs, amit az ilyen anyagilag is szorult helyzet idején a segédhivatal ablakában elhelyezhetne az ember. Még csak az az egyetlen zabszem is hiányzik, ami pedig most elférne a segélyben, amit az államtól kap az ember. Bizony, olyan szűk ez az állami segély, hogy ebben a segélyben nemhogy egy zsák liszt, de egy zabszem sem fér el. Hanem mit szól, asszonyom, a legújabb tanácsosi kinevezéshez ? — A Fűrész Sándoréhoz? Örülök neki. Már megijedtem, — mikor elment Marzsó, — hogy csak hat királyi tanácsos lesz Miskolczon. Most azonban ismét teljes a létszám. Most megint elmondhatják a miskolczi királyi tanácsosok, hogy: heten vagyunk, uram ! heten! — Mondja, asszonyom! Volt már a Rejtélyes házban. Az Apollóban. A Conan ‘Doyle Seherlock Holmes filmjének mai előadásán. Nézze meg, asszonyom. Okvetlenül nézze meg. Hiszen maguk, asszonyok,» a Rejtélyes házakat úgyis szeretik. Szívesen meg is nézik. Nézze meg ezt a Rejtélyes házat és fejtse meg a rejtélyét. • — Hát mi a rejtélye, mondja! — Először is rejtélyes, hogy miért van az Apollóban minden este zsúfolt ház. Másodszor rejtélyes az, hogy akármelyik igazgatósági tag tart ügyeletes szolgálatot, előadás végére az igazgatósági tagok mindig a Gobbi Jenő, vagy a Veres József maszkjában jelennek meg. Nézze meg, asszonyom. — Hiszen ráérek. Több nap, mint kolbász. — Ebben téved, asszonyom. Menjen Balajthy János üzletébe, a Városháza téren és meglátja, hogy menynyi kolbász van ott. És milyenek ! Ha azt tudnák az oroszok, még képesek lennének repülőgépen megjelenni Miskolc felett, hogy vessenek belőle. — Hallom, hogy ma megint mentek tizes honvédek a harctérre. Nem fáznak ilyen hidegben? — Miért fáznának, asszonyom. Mindenik vásárolt magának a régi jó „Grünfeld Ignác és fiai“ cégtől pompás szilágysági szilvóniumot, jó, erős rumot, teához valót. Mert odafönt mit ér az ember, ha kétszer sült el. A kétszersülttel nem ér ott semmit a tea. De rummal, az már igen. És Győri győzi a szállítást. Győri — gyűri a konkurrenseit, mint Böcsögő a szállodásokat, vendéglősöket. — Hanem magán meglátszik, hogy a malomgyűlésre indult. — Miért, asszonyom ? — Mert már igen sokat darál. — Jól van. Hallgatok, ha úgy akarja. Hallgasson maga is, asszonyom ! Hallgasson rám. Tudja, a hallgatás beleegyezés és ha rám hallgat, beleegyezik. Hiszen maga is olyan, asszonyom, mint az egyetlen miskolczi hónap: a február. Maga is 28 as. — Meggondolom. Majd a választ megadom a Rejtélyes házban. — Rendben van. Megoldom a rejtélyt. Micsoda rejtélyre van kilátás! Csókolom a kezét, asszonyom ! Aiglon, 1915 m..rc.u . 2