Miskolczi Estilap, 1916. május (25. évfolyam, 100-124. szám)
1916-05-03 / 100. szám
2 áthelyezése Mistolcára, vagy más felvidéki városba, nem járna megrázkódtatással magára a főiskolára nézve, vagyis kétségtelenül a főiskola olyan mozgatható állapotban van, hogy áthelyezése különösebb akadályokat sem magára a főiskolára, sem a fentartó egyházra nézve nem állít fel, vagyis mondjuk ki világosan, mivel minden komolyabb ok az anyagi kérdések körül forog, a főiskolának jelentősebb lekötelezettsége sem Sárospatak község, sem Zemplén vármegyével szemben nincs, vagyis a leghathatósabb indok: a főiskola eredeti helyén való megmarasztására fenn nem forog! Ugyanezen gondolatot tükrözteti vissza a községi elöljáróságnak fölfogása is, mert ugyancsak természetes dolog, hogy valamely község, ha ily intézményből társadalmi hasznot tud húzni, nem fog lemondani annak előnyeiről, ha nagyobb városnak is javára szolgál és ahhoz erőnek erejével ragaszkodik, vagyis nyilván a községi tekintetet az országos tekinteteknek elébe helyezi és csak egy esetben nyilatkozhatna meg az az őszinte óhaja, nevezetesen akkor, ha azon főiskola fenntartási költsége a községre háramolnék s mivel ezen kiadások akkora mértékben emelkednek s különben is olyan súlyosak, hogy Sárospatak nem volna képes elviselni azt s azon esetben, ha kiadásai nem az egyházra, de a községre házamolnának, nagyon kiváncsiak vagyunk arra, beszélne-e a község elöljárósága a főiskola fölvirágzásáról , hajdani nagyságáról s vállalkozna arra, hogy önmagát Miskolcz városával összehasonlítaná; igaz, hogy tág teret engedünk a különböző felfogásoknak, mégis azon egyedül természetes álláspontot tartjuk elfogadhatónak, hogy a község szabadulandó erkölcsi kényszer alatt álló terheitől, a főiskolát olyan kellemetlen vendégnek tekintené, amely rohamosan törekszik anyagi állapotában megrongálni s abból kiforgatni s a főiskola a saját fenmaradása érdekében örökösen ragaszkodna szeretettel a nagytövőjü Sárospatak városához s nem látjuk be, hogy mi volna az örökös veszekedésnek vége? Bizonyos dolog azonban az, hogy a református egyház azon szomorú sorsát érte meg az elmúlt századok történelmében, hogy saját költségén s egyes adakozóktól támogatva tartotta fenn főiskoláit, amelyekhez a községek oly jelentéktelen összeggel járultak, hogy a főiskolák magukra maradván s utóbb városaink hatása folytán néptelenedve fentartási nehézségekkel küzdöttek s nagyon szép példának említjük meg a feloszlatott pápai református főiskolát, amelyet a Sárospataknál háromszor nagyobb Pápa község nem tudta vagy talán — százados szokás szerint — nem is akarta az enyészettől megmenteni . Tisztán látjuk tehát, hogy az egyházra a főiskola elhelyezése kérdésében a helyzet az, hogy anyagi tekintetekben szabad belátása szerint döntöet annak sorsa felett, vagyis Sárospataktól anyagiakban alighanem valamit kérnie, annál kevésbbé megbánnia s ennek keserű tudata és érzete tör elő az elöljáróság szavaiból, amennyiben községi magas haragja és az anyagi támogatás megvonása mind nem elég ahhoz, hogy az akadémiát megmaradásra bírja s ezen igazi mélyreható tényezőben találják meg az áthelyezés megvalósithatására a legigazibb okot. Csudálatos azonban, Sárospatak az akadémiáról mégsem mondhat le Kissházy Ágoston Gyula. (Folytatjuk.) Egy gépápoló (szolga) felvétetik a Szelényi-nyomdában. Miskolcz, Rozmaring u. MISKOLCZI ESTILAP vizsgázott fogtechnikus modernül fölszerelt, aseptikus műterme Miskolczon, Csabai kapu 2. szám alatt (mindszenti templom mellett) van. Platina- és aranykoronák, aranyhidak, csapfogak, kaucsuk és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cementtömések, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek. Foghúzás és szaktanács teljesen in-gyen. Fogjavítások saját laboratóriumomban 3 óra alatt elkészülnek A főispán és a polgármester a frontra utaztak. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 2. Dr. Tarnay Gyula főispán és dr. Nagy Ferenc polgármester tegnap este a miskolczi 10 es honvédek meglátogatására az északi frontra utaztak. A főispán és a polgármester magukkal viszik a város adományait, dohányt, szivart, cigarettát, stb. és azt személyesen fogják átadni a vitéz tizes honvédeknek. Dr. Nagy Ferenc polgármester a város üdvözletét is tolmácsolni fogja a hős ezrednek és a maiskolcziaktól külön-külön megkérdezi kívánságaikat s azokat hazajövetelkor, az illetők hozzátartozóival közölni fogja. A főispánnal utazott Földes Gusztáv, lapunk felelős szerkesztője is. ÜIHEI. ♦ ♦ » — Az 1866-1897. évben született népfelkelők összeírása. Figyelmeztetjük az 1866—1897- évben született népfelkelőket, hogy összeírásuk végett május hó 3-án és 4 én, szerdán és csütörtökön okvetlenül jelentkezniük kell a városháza nagy tanácstermében. — A rendőrségről. Horváth Károly tb. rendőrfőkapitány, a bűnügyi osztály vezetője hosszas betegségéből felépült és tegnap újból elfoglalta hivatalát. — Május 2. Ma kedden, május másodikán nagy ünnepe van az országnak s vele együtt egész középső Európának. A kalendáriumban nincsen benne ez a nagy ünnepünk, annál inkább az elmékben és szívekben. A gorlicei nagy áttörés napja május másodika s ma van első évfordulója legnagyobb diadalunknak, eredményeiben messze-messze kihtó legkiválóbb fegyvertényünknek. A gorici áttörés az egész óriás orosz hódítő döntő vereségét jelentette. Eredménye körülbelől másfél millió orosz fogoly, háromezer ágyú, a Kárpátok, Galícia, Bukovina felszabadítására, Lemberg, Przemysl visszavétele egész Orosz-Lengyelország meghódítása. Egy új és dicső fejezetet jelent Gorlice a hadviselésben s ha van nagy, történelmi időkre megünneplendő napja ennek a világháborúnak, május másodika mindenesetre az. — Hirdetmény. A m. kir. honvédelmi miniszter ur 108,600—1916. sz. megküldte a cs. és kir. hadapródiskolákban magyar honos ifjak részére fenntartott és az 1916—17. tanév kezdetén betöltendő ingyenes és fizetéses helyekre vonatkozó pályázati hirdetményt. A pályázati feltétételek a hivatalos órák alatt a városi közigazgatási iktató hivatalban megtekinthetők. Miskolcz, 1916. évi április hó 25 én. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Kárpáti emlékünnep. Jankovich Béla dr. kultuszminiszter rendelete folytán hétfőn délelőtt valamennyi miskolczi iskolában megülték a kárpáti emlékünnepet. Az ünnepélyeken a növendékek különféle szavalatokkal, énekekkel, beszédekkel működtek közre és több száz koronát gyűjtöttek össze a felépítendő kárpáti falvak javára. — Hirdetmény. Miskolcz thjf. város törvényhatósági bizottság f. évi április hó 27-én tartott közgyűlésében: 65—kgy. 1916. sz. a. jóváhagyta városunk s a világítási s vízmű közötti vitás építési ügyekben meghozott választott bírósági ítéletet s a felmerült költség fedezetét kijelölte. 70—kgy. 1916. sz. a. sertések hizlalását elhatározta s e célra szükséges 200,000 K összegnek folyó számla köcsön alakjában való felvételét engedélyezte. 71—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a városi kolbászgyárnak a közvágóhidra leendő áthelyezését. 73—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a Szinva meder rendezését s e célra a szükséges 100,000 K összeget engedélyezte. 74—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy Weisz és Öszterreicher ürgödörtisztitási vállalkozók dijait s városi átalányát felemeli. 75—gy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Görömböly tapolczai festékőrlőmalom vizhasználati jogáról lemond. 76—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a Tapolcza fürdői vendéglő és szobák bérbeadását. 77—kgy. 1916. sz. a. özv. Bodnár Gusztávné a Tapolcza volt fürdő bérlőjének az 1914. és 1915. évekről hátralékos 2000 K bérlettartozását elengedte. 78—kgy. 1916. sz. a. a Szent István járványkórház 1916. évi költségelőirányzatát megállapitotta. 80—kgy. 1916. sz. a. a vásártéri iparvágány kezelésére vonatkozó szerződést megkötötte. 90—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a helybeli taligátok terhére előirt bevehetetlen helypénzeket törli. 92—kgy. 1916 sz. alatt elhatározta, hogy a Martinecz András és neje tulajdonát képező Győri-kapu 1 fő szám alatti ingatlanból a közterülethez csatolandó területét megveszi, illetve az ugyanazon ingatlanhoz csatolt közterületet eladja. 94—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Linczos Mihály és neje tulajdonát képező Papszer utca 26. sz. ingatlanból a köztérhez csatolandó 3 négyszögöl területet kisajátítja. 95—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Komáromi Miály és neje tulajdonát képező Baross utcai ingatlanból a közterülethez csatolandó 9 négyszögöl területet kisajátítja. 97—kgy. 1916. sz a. a hadbavonult tisztviselők s al-kalmazottak helyettesítése folytán a f. évre szükséges költségeket engedélyezte. Értesítem a város közönségét, hogy ezen közérdekű határozatokat a városi közigazgatási iktató hivatalban bárki megtekintheti s ellene az 1886. évi XXI. t.c. 8. § a s az 1912. évi LVIII. t. c. 10. § a alapján ezen hirdetmény közzétételének napjától számított 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett felebbezést a polgármesteri hivatalban beadhatja. Miskolcz, 1916. évi április hó 28-án. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Ellenséges hadianyagok megtartása. Hirdetmény. A hadianyagok tulajdonjogának megszerzésére vonatkozóan — legyenek azok saját hadseregünk hadianyagai, avagy az elenségtől zsákmányoltak — a cs. és kir. hadügyminiszter ur 616—1916. számú rendeletében akként intézkedett, hogy a hadrakelt sereghez tartozó egyének a hadianyagból egyes csekély értékű és hadi célokra nem használható tárgyakat elöljáró katonai parancsnokságuk írásbeli engedélye alapján tulajdonul megszerezhetnek és azokat tovább is adhatják. A fölött, hogy a hadrakelt sereghez nem tartozó katonai vagy polgári egyének megtarthatnak-e hadi emlékül egyes olyan tárgyakat, amelyek a hadrakelt sereghez tartozó, de az előbb említett engedélylyel nem rendelkező egyénektől kaptak, esetről esetre a cs és kir. hadügyminiszter határoz. Átengedés esetében erről a kérvényezőnek az illetékes katonai parancsnokság írásbeli igazolványt állít ki, írásbeli engedélynek, vagy igazolványnak a hiánya azzal a következménynyel járhat, hogy az illető tárgyakat a hadügyi igazgatás birtokosuktól esetleg bevonhatja és ellenük a büntető eljárást téteti folyamatba. Mivel a város közönségét megfelelő miheztartás végett értesítem. Miskolcz, 1916. évi április hó 25 én. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Helybeli vállalat kereskedelmileg is képzett alkalmazottat keres. Cím a kiadóhivatalban: 1916.május 3. Színházi műsor: Kedd: Mágnás Miska, operette. Szerda: Egy magyar nábob, színmű újdonság. Csütörtök: Egy magyar nábob, színmű újdonság. Péntek: Csókszanitórium, operette-újdonság. Hirdetmény. Felhivatnak a közlegelővel bíró közbirtokok tulajdonosai, hogy a közlegelőre kihajtott állatok után a gazdatanács által megállapított legelő-adó és közköltség címén fizetendő illetéket 1996 július 15 ig okvetlen befizetni el ne mulasszák, mert a jelzett időn túl korona behajtási költséget fognak fizetni és be nem fizetés esetén állataik a legeltetésből ki fognak záratni. A befizetés a Palóczi utca 7. szám alatt, az egyleti helyiségben csütörtökön és vasárnap eszközölhető, hol az 1915. évben meg nem használt legelők után a jutalék is felvehető. Kelt Miskolcz, 1916 ápr. 30. A gazdatanács határozatából Csorba József közbirtokos, elnök. Nyomattatok Szelényi és Társa könyvnyomdájában, Miskolczon. Szerkesztésért ideiglenesen Földes Gusztáv felelős.