Miskolczi Estilap, 1916. május (25. évfolyam, 100-124. szám)

1916-05-03 / 100. szám

2 áthelyezése Mis­tolcára, vagy más fel­vidéki városba, nem járna megráz­­­­kódtatással magára a főiskolára nézve,­­ vagyis kétségtelenül a főiskola olyan mozgatható állapotban van, hogy át­­helyezése különösebb akadályokat sem magára a főiskolára, sem a fen­­tartó egyházra nézve nem állít fel, vagyis mondjuk ki világosan, mivel minden komolyabb ok az anyagi kérdések körül forog, a főiskolának jelentősebb lekötelezettsége sem Sáros­patak község, sem Zemplén vármegyé­­vel szemben nincs, vagyis a leghat­­hatósabb indok: a főiskola eredeti helyén való megmarasztására fenn nem forog! Ugyanezen gondolatot tük­­rözteti vissza a községi elöljáróság­nak fölfogása is, mert ugyancsak természetes dolog, hogy valamely község, ha ily intézményből társa­dalmi hasznot tud húzni, nem fog lemondani annak előnyeiről, ha na­gyobb városnak is javára szolgál és ahhoz erőnek erejével ragaszkodik, vagyis nyilván a községi tekintetet az országos tekinteteknek elébe he­lyezi és csak egy esetben nyilatkoz­hatna meg az az őszinte óhaja, ne­vezetesen akkor, ha azon főiskola fenntartási költsége a községre hára­molnék s mivel ezen kiadások ak­kora mértékben emelkednek s külön­ben is olyan súlyosak, hogy Sáros­patak nem volna képes elviselni azt s azon esetben, ha kiadásai nem az egyházra, de a községre házamolná­nak, nagyon kiváncsiak vagyunk arra, beszélne-e a község elöljáró­sága a főiskola fölvirágzásáról , hajdani nagyságáról s vállalkozna arra, hogy önmagát Miskolcz váro­sával összehasonlítaná; igaz, hogy tág teret engedünk a különböző fel­fogásoknak, mégis azon egyedül ter­mészetes álláspontot tartjuk elfogad­hatónak, hogy a község szabadulandó erkölcsi kényszer alatt álló terheitől, a főiskolát olyan kellemetlen vendég­nek tekintené, amely rohamosan tö­rekszik anyagi állapotában megron­gálni s abból kiforgatni s a főiskola a saját fenmaradása érdekében örökösen ragaszkodna szeretettel a nagytövőjü Sárospatak városához s nem látjuk be, hogy mi volna az örökös veszekedésnek vége? Bizo­nyos dolog azonban az, hogy a re­formátus egyh­áz azon szomorú sor­sát érte meg az elmúlt századok történelmében, hogy saját költségén s egyes adakozóktól támogatva tar­totta fenn főiskoláit, amelyekhez a községek oly jelentéktelen összeggel járultak, hogy a főiskolák magukra maradván s utóbb városaink hatása folytán néptelenedve fentartási ne­hézségekkel küzdöttek s nagyon szép példának említjük meg a fel­oszlatott pápai református főiskolát, amelyet a Sárospataknál háromszor nagyobb Pápa község nem tudta vagy talán — százados szokás sze­rint — nem is akarta az enyészet­től megmenteni . Tisztán látjuk tehát, hogy az egy­házra a főiskola elhelyezése kérdé­sében a helyzet az, hogy anyagi te­kintetekben szabad belátása szerint döntöet annak sorsa felett, vagyis Sárospataktól anyagiakban aligha­nem valamit kérnie, annál kevésbbé megbánnia s ennek keserű tudata és érzete tör elő az elöljáróság sza­vaiból, amennyiben községi magas haragja és az anyagi támogatás megvonása mind nem elég ahhoz, hogy az akadémiát megmaradásra bírja s ezen igazi mélyreható té­nyezőben találják meg az áthelye­zés megvalósithatására a legigazibb okot. Csudálatos azonban, Sárospa­tak az akadémiáról még­sem mond­hat le­­ Kissházy Ágoston Gyula. (Folytatjuk.) Egy gépápoló (szolga) felvétetik a Szelényi-nyomdában. Miskolcz, Rozmaring­ u. MISKOLCZI ESTILAP vizsgázott fogtechnikus modernül fölszerelt, asep­­tikus műterme Miskolczon, Csabai kapu 2. szám alatt (mindszenti templom mellett) van. Platina- és aranykoronák, aranyhidak, csapfogak, kaucsuk és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cementtömések, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek.­­ Foghúzás és szaktanács teljesen in-­­­gyen. Fogjavítások saját laborató­riumomban 3 óra alatt elkészülnek A főispán és a polgár­­mester a frontra utaztak. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, május 2. Dr. Tarnay Gyula főispán és dr. Nagy Ferenc polgármester tegnap este a miskolczi 10 es honvédek meglátogatására az északi frontra utaztak. A főispán és a polgármester ma­gukkal viszik a város adományait, dohányt, szivart, cigarettát, stb. és azt személyesen fogják átadni a vi­téz tizes honvédeknek. Dr. Nagy Ferenc polgármester a város üdvözletét is tolmácsolni fogja a hős ezrednek és a maiskolcziaktól külön-külön megkérdezi kívánságai­kat s azokat hazajövetelkor, az ille­tők hozzátartozóival közölni fogja. A főispánnal utazott Földes Gusz­táv, lapunk felelős szerkesztője is. ÜIHEI. ♦ ♦ » — Az 1866-1897. évben szüle­tett népfelkelők összeírása. Figyel­meztetjük az 1866—1897- évben született népfelkelőket, hogy össze­írásuk végett május hó 3-án és 4 én, szerdán és csütörtökön okvetlenül je­lentkezniük kell a városháza nagy tanácstermében. — A rendőrségről. Horváth Ká­roly tb. rendőrfőkapitány, a bűnügyi osztály vezetője hosszas betegségé­ből felépült és tegnap újból elfog­lalta hivatalát. — Május 2. Ma kedden, május másodikán nagy ünnepe van az or­szágnak s vele együtt egész középső Európának. A kalendáriumban nin­csen benne ez a nagy ünnepünk, annál inkább az elmékben és szívek­ben. A gorlicei nagy áttörés napja május másodika s ma van első év­fordulója legnagyobb diadalunknak, eredményeiben messze-messze kih­tó legkiválóbb fegyvertényünknek. A gorici áttörés az egész óriás orosz hó­dí­tő döntő vereségét jelentette.­­ Eredménye körülbelől másfél millió orosz fogoly, háromezer ágyú, a Kár­pátok, Galícia, Bukovina felszaba­dítására, Lemberg, Przemysl vissza­vétele egész Orosz-Lengyelország meghódítása. Egy új és dicső feje­zetet jelent Gorlice a hadviselésben s ha van nagy, történelmi időkre megünneplendő napja ennek a világ­háborúnak, május másodika minden­esetre az. — Hirdetmény. A m. kir. honvé­delmi miniszter ur 108,600—1916. sz. megküldte a cs. és kir. hadap­ródiskolákban magyar honos ifjak részére fenntartott és az 1916—17. tanév kezdetén betöltendő ingyenes és fizetéses helyekre vonatkozó pá­lyázati hirdetményt. A pályázati fel­tétételek a hivatalos órák alatt a városi közigazgatási iktató hivatal­ban megtekinthetők. Miskolcz, 1916. évi április hó 25 én. Dr. Nagy Fe­renc, polgármester. — Kárpáti emlékünnep. Jankovich Béla dr. kultuszminiszter rendelete folytán hétfőn délelőtt valamennyi miskolczi iskolában megülték a kár­páti emlékünnepet. Az ünnepélyeken a növendékek különféle szavalatok­kal, énekekkel, beszédekkel működ­tek közre és több száz koronát gyűjtöttek össze a felépítendő kár­páti falvak javára. — Hirdetmény. Miskolcz thjf. vá­ros törvényhatósági bizottság f. évi április hó 27-én tartott közgyűlésé­ben: 65—kgy. 1916. sz. a. jóvá­hagyta városunk s a világítási s vízmű közötti vitás építési ügyekben meghozott választott bírósági ítéle­tet s a felmerült költség fedezetét kijelölte. 70—kgy. 1916. sz. a. ser­tések hizlalását elhatározta s e célra szükséges 200,000 K összegnek fo­lyó számla kö­csön alakjában való felvételét engedélyezte. 71—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a városi kolbászgyárnak a közvágóhidra le­endő áthelyezését. 73—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a Szinva meder rendezését s e célra a szükséges 100,000 K összeget engedélyezte. 74—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy Weisz és Öszterreicher ürgö­dörtisztitási vállalkozók dijait s vá­rosi átalányát felemeli. 75—gy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Görömböly tapolczai festékőrlőmalom vizhaszná­lati jogáról lemond. 76—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a Tapolcza fürdői vendéglő és szobák bérbeadását. 77—kgy. 1916. sz. a. özv. Bodnár Gusztávné a Tapolcza volt fürdő bér­lőjének az 1914. és 1915. évekről hátralékos 2000 K bérlettartozását elengedte. 78—kgy. 1916. sz. a. a Szent István járványkórház 1916. évi költségelőirányzatát megállapi­totta. 80—kgy. 1916. sz. a. a vásár­téri iparvágány kezelésére vonatkozó szerződést megkötötte. 90—kgy. 1916. sz. a. elhatározta a helybeli taligátok terhére előirt bevehetetlen helypénzeket törli. 92—kgy. 1916 sz. alatt elhatározta, hogy a Marti­necz András és neje tulajdonát képező Győri-kapu 1 fő szám alatti ingatlanból a közterülethez csato­landó területét megveszi, illetve az ugyanazon ingatlanhoz csatolt köz­területet eladja. 94—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Linczos Mi­hály és neje tulajdonát képező Pap­szer utca 26. sz. ingatlanból a köz­térhez csatolandó 3 négyszögöl terü­letet kisajátítja. 95—kgy. 1916. sz. a. elhatározta, hogy a Komáromi M­iály és neje tulajdonát képező Baross utcai ingatlanból a közterü­lethez csatolandó 9 négyszögöl terü­­­letet kisajátítja. 97—kgy. 1916. sz a. a hadbavonult tisztviselők s al-­­kalmazottak helyettesítése folytán a f. évre szükséges költségeket enge­délyezte. Értesítem a város közön­ségét, hogy ezen közérdekű határo­zatokat a városi közigazgatási ik­tató hivatalban bárki megtekintheti s ellene az 1886. évi XXI. t.­c. 8. § a s az 1912. évi LVIII. t. c. 10. § a alapján ezen hirdetmény közzé­tételének napjától számított 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszter úr­hoz intézett felebbezést a polgár­­mesteri hivatalban beadhatja. Mis­kolcz, 1916. évi április hó 28-án. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Ellenséges hadianyagok meg­tartása. Hirdetmény. A hadianyagok tulajdonjogának megszerzésére vo­natkozóan — legyenek azok saját hadseregünk hadianyagai, avagy az e­lenségtől zsákmányoltak — a cs. és kir. hadügyminiszter ur 616—1916. számú rendeletében akként intézke­dett, hogy a hadrakelt sereghez tar­tozó egyének a hadianyagból egyes csekély értékű és hadi célokra nem használható tárgyakat elöljáró kato­nai parancsnokságuk írásbeli enge­délye alapján tulajdonul megszerez­hetnek és azokat tovább is adhatják. A fölött, hogy a hadrakelt sereghez nem tartozó katonai vagy polgári egyének megtarthatnak-e hadi em­lékül egyes olyan tárgyakat, ame­lyek a hadrakelt sereghez tartozó, de az előbb említett engedélylyel nem rendelkező egyénektől kaptak, esetről esetre a cs és kir. hadügy­miniszter határoz. Átengedés eseté­ben erről a kérvényezőnek az ille­tékes katonai parancsnokság írásbeli igazolványt állít ki, írásbeli enge­délynek, vagy igazolványnak a hiánya azzal a következménynyel járhat, hogy az illető tárgyakat a hadügyi igazgatás birtokosuktól esetleg be­vonhatja és ellenük a büntető eljá­rást téteti folyamatba. Mivel a város közönségét megfelelő miheztartás vé­gett értesítem. Miskolcz, 1916. évi április hó 25 én. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Helybeli vállalat kereske­delmileg is képzett alkalmazottat keres. Cím a kiadóhivatalban: 1916.május 3. Színházi műsor: Kedd: Mágnás Miska, operette. Szerda: Egy magyar nábob, szín­­mű újdonság. Csütörtök: Egy magyar nábob, színmű újdonság. Péntek: Csókszanitórium, ope­­rette-újdonság. Hirdetmény. Felh­ivatnak a közlegelővel bíró közbirtokok tulajdono­sai, hogy a közlegelőre ki­hajtott állatok után a gazda­tanács által megállapított le­gelő-adó és közköltség címén fizetendő illetéket 1996 július 15 ig okvetlen befizetni el ne mulasszák, mert a jelzett időn túl­­ korona behajtási költséget fognak fizetni és be nem fize­tés esetén állataik a legelte­tésből ki fognak záratni. A befizetés a Palóczi­ utca 7. szám alatt, az egyleti helyi­ségben csütörtökön és vasár­nap eszközölhető, hol az 1915. évben meg nem használt lege­lők után a jutalék is felvehető. Kelt Miskolcz, 1916 ápr. 30. A gazdatanács határozatából Csorba József közbirtokos, elnök. Nyomattatok Szelényi és Társa könyvnyomdájában, Miskolczon. Szerkesztésért ideiglenesen Földes Gusztáv felelős.

Next