Miskolczi Estilap, 1917. július (26. évfolyam, 175-195. szám)

1917-08-09 / 180. szám

, mindig hűséges fia maradok városom­­­nak. Azon munkából, mely Miskolcz ■ város nagggyá tételét célozza, mindig­­ ki­veszem részemet, ha máskép nem, mint a város egyszerű polgára. Ismételten hálásan köszönöm ösz­szesen és egyenként megnyilvánuló megtisztelő bizalmukat és jóságukat és a magam részéről nem mondhatok egyebet, mint határtalan hálám kife­jezését. Méltóztassék megtartani pál mesteri működésemet jó emlékeze­tükben ! Bizony Ákos beszéde. Az éljenzéssel fogadott búcsúbeszéd után Bizony Ákos állott szólásra és a következő szavakkal válaszolt: Sokkal váratlanabbul jött a hír, mely polgármesterünknek főispáni kinevezéséről szól, semhogy az ő polgármesteri működésének méltatá­sára elkészülhettem volna. Nem tu­dom, örvendjünk, vagy szomorod­junk azon, hogy polgármesterünket a kormány bizalma ebbe a magas állásba emelte. Én most csupán méltó visszhangot akarok adni azokra a szavakra, amelyeket polgármesterünk elmondott. Engedtessék meg nekem, mint a törvényhatósági bizottság egyik legrégibb és legidősebb tagjá­nak, hogy mindnyájunk szíve­ghaj­tását tolmácsoljam, amidőn nem bú­csúzni akarok a tisztelt polgár­­mester úrtól, hisz erre okunk nincs, hanem örvendeni azon, hogy magas állásában megmarad nálunk.­­ Ezelőtt 5 esztendővel, amikor egy­hangú bizalmunkból a polgármesteri széket elfoglalta, nagy várakozással néztünk kifejtendő tevékenysége elé. Feljogosított bennünket eme várako­zásra ama tapasztalat, melyet főjegy­zői tiszte alatt szereztünk nagy mun­kabírásáról és még páratlanabb szor­galmáról. Nem tévedek, ha azt mon­dom, hogy reményeink még nagyobb mértékben teljesültek, mint azt előre hittük. Igaz, abból a programmból, amelyet polgármesterré történt meg­választása alkalmával adott, sokat nem valósíthatott meg, de ez nem ő rajta, hanem az eseményeken múlott. Ne­héz idők sújtották az országot és e várost. Nem volt alkalom nagy épít­kezésekre s csak egyet lehetett tenni, konzerválni azt, ami meg van Hogy a mi polgármesterünket munkaképes­sége, tudása ilyen magas állásba jut­tatta, az tisztán az­­ érdeme. Mert mint tudjuk, őt nem összeköttetései és születési helyzete juttatja a főis­­páni állásba. Polgármesterünk eltá­vozása kétségtelenül nagy vesztesége a városnak. De azért­ mégis erős a bizalmunk, hogy főispáni állásában még nagyobb mértékben fogja e vá­ros érdekeit szolgálhatni. Főispánunk nagy tudása egy másik helyen is ér­dekeit szolgálhatni. Főispánunk nagy tudása egy másik helyen is érvénye­sülést vár. Az Országos Közélelme­zési Hivatal alelnöki tisztjét is ő fogja betölteni. Az a hírnév, amelyet a város vezető állásában szerzett, minket is dicsér. Az ő dicsőségéből a mi városunknak is kijut. Amikor az országban Nagy Ferenc dr.-t emlegetik, ugyanakkor Miskolcz városát emlege­tik. Egyelőre idejének csak egy részét fogja városunkban tölteni, a többit Budapesten. Kívánjuk, hogy új állá­sában adjon neki az Úristen erőt és egészséget. (Lelkes éljenzés). A Vay-uti sorompó. Dr. Plank Miklós aljegyző ismer­tette a kereskedelemügyi miniszter leiratát a Vay-uti sorompó tárgyában. A város ugyanis már régebben fel­iratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben hivatkozva arra, hogy a gömöri és tiszai pálya­udvart összekötő Vay-uti vasúti át­járó a forgalmat akadályozza és több alkalommal halálos szerencsétlenség­nek is volt okozója, kérte, hogy ez átjáró kérdését aluljáróval, vagy felüljáróval rendezze. A miniszter leiratában most arról értesítette a várost, hogy a Vas­ úti sorompó kér­dését a háborús viszonyok folytán ez időszerint nem rendezheti, azonban kijelenti, hogy a bábom befejezése után nyomban rendezni fogja. Dr. Szentpáli István bizottsági tag, országgyűlési képviselő bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Vas­úti sorompó rendezése tárgyában személyesen el­járt Tolnay Kornél állam vasúti elnök - igazgatónál is, aki határozott ígéretet tett, hogy a háború után a kérdés rendezését azonnal elrendeli. A közgyűlés úgy a miniszteri le­iratot, mint dr. Szentpáli István be­jelentését tudomásul vette. Új állások. Dr. Hegedűs Béla aljegyző előter­jesztése után egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy egy tanácsnoki és irodaigazgatói állást szervez. A kötszövőgyár kérelme, Guttmann és Zeilendorf kötszövő­­gyár cég azon kérelme felett, hogy egy hatalmas gyár létesítése céljából a város a Posta-féle 19.000 négy­szögöl területű ingatlant méltányos árért engedje át, hosszas vita indult meg. A vita el is mérgesedett s a közgyűlési teremben valóban szokat­lan hangos közbeszólások röpködtek. A felszólalók közül különösen dr. Halmos Gézáé keltett nagy megüt­közést, de nemcsak ő, hanem dr. Rácz György is s csaknem az egész törvényhatóság olyan álláspontot fog­lalt el, amely egyenesen szembehe­lyezkedik azzal az irányzattal, hogy egy városnak minden áldozatot meg kell hoznia gyártelep létesítésére. A közgyűlésen — sajnos — több­ségben volt ez a szerintünk veszélyes felfogás s nem kell jóslatokba bo­csátkozni, hogy ez meg is fogja bosz­­szulni magát, aminek csak a város látja majd kárát. A törvényhatósági bizottságnak egyszerű számítást kel­lett volna tenni s akkor nem lett volna olyan rideg felfogás. Mert miről volt szó: a város 6 évvel ezelőtt vette azt a telket, amelyet a Guttmann és Zeilendorf cég kért, négyszögölenként 1 K 70 fillérért. A telek ára azóta feltétlenül emelkedett s a mai for­galmi ára 6 korona körül van. Nem vitás, hogy a gyári- és ipartelepnek minden város legalább ingyen telket ad. Ez a cég vételárat hindit és pe­dig 2 K 50 fillért négyszögölenként, tehát a város nem adott volna in­gyen, hanem még nyert volna min­den négyszögölen 80 fillért és visz­­szakapja azt a 900 négyszögölet is, amit annak idején mintegy 13 ezer korona értékben ingyen engedett át , amely ma legalább is 20 ezer koronát ér. A közgyűlés 5 koronát kér négyszögölenként. Ha a fenti számadatokat összevetjük, kijön egy 25—30 ezer koronás különbözet. Emiatt igazán nem lett volna szabad megkockáztatni annak a lehetőségét, hogy ez a 4 — 5 milliós gyár esetleg ne létesüljön. Nem hisszük ugyan, hogy más várost fog keresni a cég, de nem lehetetlen s ez esetben ma­gukra vessenek azok, akik a köz­gyűlésen nagyhangú frázisokkal do­bálóztak. A cég bizonyára okosabb is lesz s engedni fog, megmutatja, hogy mit jelent 2—3 ezer embernek munkát adni s mit­ jövedelmez a gyár építkezése a miskolczi keres­kedelemnek, iparnak s mit fizet majd adóba. Slercz Jenő, Neumann Adolf, Fried­mann Gyula támogatták a kérelmet s Vidats János is engedett a pénz­ügyi és gazdasági bizottság ülésen elfoglalt álláspontjából, sőt odáig ment, hogy indítványozta, ha a cég kötelezi magát munkásh­ázakat is építeni s azokat a befektetett tőke 5 százalékának megfelelő összegért a munkásoknak bérbe adni, a város ingyen bocsássa a telket rendelkezésre. (Ez beszéd, ebben van iparpártolás és van szociális érzék.)­Végül is a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata ment keresztül, t. i. a telket csak 5 koronás áron engedik át. Szeszfőzde Hozzájárult a közgyűlés, hogy a város ideiglenes jelleggel létesítsen központi szeszfőzdét. Telek vétel: Névszerinti szavazással elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a Miskolczi Ipari Hitelszövetkezet tu­lajdonát képező négy ingatlant 195 ezer koronáért megveszi. Apróbb ügyek Apróbb ügyek elintézése után a közgyűlés dr. Nagy Ferenc főispán éltetésével véget ért. M 1S K ü L C Z I E S T i L A P lii 17 augusztus 9 I Mészáros Győző vizsgázott fogtechnikus lioderm­t) fölszerelt, asep­­tikus mű­terme Miskolczon, Csabai-kapu 2. szám alatt (Mindszenti templom mellett) Telefon 406. *»"• Telefon 406. Platina- és aranykoronák, aranyhidak, csapfogak, kancsók és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cementtömések, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek. • Foghúzás és szaktanács teljesen In­gyen. Fogjavítások saját laborató­riumomban 3 óra alatt elkészülnek a világháború hírein Az orosz kormány ellenforra­dalomtól fél. Rotterdam, augusztus 7. A Daily Mail pétervári levele­zője beszélgetést folytatott Lvov herceggel, amelynek során kitűnt, hogy az orosz kormánynál a cári ellenforradalom kísért. — Ha nem hiszi, hogy milyen komoly a dolog, mondotta Lvov herceg — hallgatózzék csak, hogy mit beszélnek a parasztok egymás között. Általánosan azt hangoztatják, hogy a cári uralom alatt sokkal jobban ment a dolguk. A vezérkar főnökének jelentése. (Budapest, augusztus 7.) Hi­vatalos. Keleti harctér: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja. Foksanitól északra német csa­patok rohammal elfoglaltak erős orosz védőberendezéseket. 1806 foglyot szállítottak be. A Putna felső folyásánál az ellenség gyengébb előretöré­sei meghiúsultak. A Casinulyin­­hegyen ismét heves, veszte­­­­ségteljes támadásokban me­­­­rü­lt ki az ellenség. Vitéz vé­dőink ellentámadással és el­keseredett kézi­tusában újra meg újra visszaverték. Gyer­­gyótölgyestől északra a hatá­ron túl hatalmunkba kerítet­tünk több orosz erődítést. — Gora Humoránál előnyomulá­sunk az ellenség szívós ellen­állásának leküzdése után is­mét tért nyert. Egyéb jelen­tős esemény nem volt. Olasz harctér: A tussani gerincen, Cavalesetől délkeletre egy olasz előretörés tüzünk­ben összeomlott. Az ellensé­ges zászlóalj teljes felbomlása

Next