Miskolczi Estilap, 1917. július (26. évfolyam, 175-195. szám)
1917-08-09 / 180. szám
, mindig hűséges fia maradok városomnak. Azon munkából, mely Miskolcz ■ város nagggyá tételét célozza, mindig kiveszem részemet, ha máskép nem, mint a város egyszerű polgára. Ismételten hálásan köszönöm öszszesen és egyenként megnyilvánuló megtisztelő bizalmukat és jóságukat és a magam részéről nem mondhatok egyebet, mint határtalan hálám kifejezését. Méltóztassék megtartani pál mesteri működésemet jó emlékezetükben ! Bizony Ákos beszéde. Az éljenzéssel fogadott búcsúbeszéd után Bizony Ákos állott szólásra és a következő szavakkal válaszolt: Sokkal váratlanabbul jött a hír, mely polgármesterünknek főispáni kinevezéséről szól, semhogy az ő polgármesteri működésének méltatására elkészülhettem volna. Nem tudom, örvendjünk, vagy szomorodjunk azon, hogy polgármesterünket a kormány bizalma ebbe a magas állásba emelte. Én most csupán méltó visszhangot akarok adni azokra a szavakra, amelyeket polgármesterünk elmondott. Engedtessék meg nekem, mint a törvényhatósági bizottság egyik legrégibb és legidősebb tagjának, hogy mindnyájunk szíveghajtását tolmácsoljam, amidőn nem búcsúzni akarok a tisztelt polgármester úrtól, hisz erre okunk nincs, hanem örvendeni azon, hogy magas állásában megmarad nálunk. Ezelőtt 5 esztendővel, amikor egyhangú bizalmunkból a polgármesteri széket elfoglalta, nagy várakozással néztünk kifejtendő tevékenysége elé. Feljogosított bennünket eme várakozásra ama tapasztalat, melyet főjegyzői tiszte alatt szereztünk nagy munkabírásáról és még páratlanabb szorgalmáról. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy reményeink még nagyobb mértékben teljesültek, mint azt előre hittük. Igaz, abból a programmból, amelyet polgármesterré történt megválasztása alkalmával adott, sokat nem valósíthatott meg, de ez nem ő rajta, hanem az eseményeken múlott. Nehéz idők sújtották az országot és e várost. Nem volt alkalom nagy építkezésekre s csak egyet lehetett tenni, konzerválni azt, ami meg van Hogy a mi polgármesterünket munkaképessége, tudása ilyen magas állásba juttatta, az tisztán az érdeme. Mert mint tudjuk, őt nem összeköttetései és születési helyzete juttatja a főispáni állásba. Polgármesterünk eltávozása kétségtelenül nagy vesztesége a városnak. De azért mégis erős a bizalmunk, hogy főispáni állásában még nagyobb mértékben fogja e város érdekeit szolgálhatni. Főispánunk nagy tudása egy másik helyen is érdekeit szolgálhatni. Főispánunk nagy tudása egy másik helyen is érvényesülést vár. Az Országos Közélelmezési Hivatal alelnöki tisztjét is ő fogja betölteni. Az a hírnév, amelyet a város vezető állásában szerzett, minket is dicsér. Az ő dicsőségéből a mi városunknak is kijut. Amikor az országban Nagy Ferenc dr.-t emlegetik, ugyanakkor Miskolcz városát emlegetik. Egyelőre idejének csak egy részét fogja városunkban tölteni, a többit Budapesten. Kívánjuk, hogy új állásában adjon neki az Úristen erőt és egészséget. (Lelkes éljenzés). A Vay-uti sorompó. Dr. Plank Miklós aljegyző ismertette a kereskedelemügyi miniszter leiratát a Vay-uti sorompó tárgyában. A város ugyanis már régebben feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben hivatkozva arra, hogy a gömöri és tiszai pályaudvart összekötő Vay-uti vasúti átjáró a forgalmat akadályozza és több alkalommal halálos szerencsétlenségnek is volt okozója, kérte, hogy ez átjáró kérdését aluljáróval, vagy felüljáróval rendezze. A miniszter leiratában most arról értesítette a várost, hogy a Vas úti sorompó kérdését a háborús viszonyok folytán ez időszerint nem rendezheti, azonban kijelenti, hogy a bábom befejezése után nyomban rendezni fogja. Dr. Szentpáli István bizottsági tag, országgyűlési képviselő bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Vasúti sorompó rendezése tárgyában személyesen eljárt Tolnay Kornél állam vasúti elnök - igazgatónál is, aki határozott ígéretet tett, hogy a háború után a kérdés rendezését azonnal elrendeli. A közgyűlés úgy a miniszteri leiratot, mint dr. Szentpáli István bejelentését tudomásul vette. Új állások. Dr. Hegedűs Béla aljegyző előterjesztése után egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy egy tanácsnoki és irodaigazgatói állást szervez. A kötszövőgyár kérelme, Guttmann és Zeilendorf kötszövőgyár cég azon kérelme felett, hogy egy hatalmas gyár létesítése céljából a város a Posta-féle 19.000 négyszögöl területű ingatlant méltányos árért engedje át, hosszas vita indult meg. A vita el is mérgesedett s a közgyűlési teremben valóban szokatlan hangos közbeszólások röpködtek. A felszólalók közül különösen dr. Halmos Gézáé keltett nagy megütközést, de nemcsak ő, hanem dr. Rácz György is s csaknem az egész törvényhatóság olyan álláspontot foglalt el, amely egyenesen szembehelyezkedik azzal az irányzattal, hogy egy városnak minden áldozatot meg kell hoznia gyártelep létesítésére. A közgyűlésen — sajnos — többségben volt ez a szerintünk veszélyes felfogás s nem kell jóslatokba bocsátkozni, hogy ez meg is fogja boszszulni magát, aminek csak a város látja majd kárát. A törvényhatósági bizottságnak egyszerű számítást kellett volna tenni s akkor nem lett volna olyan rideg felfogás. Mert miről volt szó: a város 6 évvel ezelőtt vette azt a telket, amelyet a Guttmann és Zeilendorf cég kért, négyszögölenként 1 K 70 fillérért. A telek ára azóta feltétlenül emelkedett s a mai forgalmi ára 6 korona körül van. Nem vitás, hogy a gyári- és ipartelepnek minden város legalább ingyen telket ad. Ez a cég vételárat hindit és pedig 2 K 50 fillért négyszögölenként, tehát a város nem adott volna ingyen, hanem még nyert volna minden négyszögölen 80 fillért és viszszakapja azt a 900 négyszögölet is, amit annak idején mintegy 13 ezer korona értékben ingyen engedett át , amely ma legalább is 20 ezer koronát ér. A közgyűlés 5 koronát kér négyszögölenként. Ha a fenti számadatokat összevetjük, kijön egy 25—30 ezer koronás különbözet. Emiatt igazán nem lett volna szabad megkockáztatni annak a lehetőségét, hogy ez a 4 — 5 milliós gyár esetleg ne létesüljön. Nem hisszük ugyan, hogy más várost fog keresni a cég, de nem lehetetlen s ez esetben magukra vessenek azok, akik a közgyűlésen nagyhangú frázisokkal dobálóztak. A cég bizonyára okosabb is lesz s engedni fog, megmutatja, hogy mit jelent 2—3 ezer embernek munkát adni s mit jövedelmez a gyár építkezése a miskolczi kereskedelemnek, iparnak s mit fizet majd adóba. Slercz Jenő, Neumann Adolf, Friedmann Gyula támogatták a kérelmet s Vidats János is engedett a pénzügyi és gazdasági bizottság ülésen elfoglalt álláspontjából, sőt odáig ment, hogy indítványozta, ha a cég kötelezi magát munkásházakat is építeni s azokat a befektetett tőke 5 százalékának megfelelő összegért a munkásoknak bérbe adni, a város ingyen bocsássa a telket rendelkezésre. (Ez beszéd, ebben van iparpártolás és van szociális érzék.)Végül is a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata ment keresztül, t. i. a telket csak 5 koronás áron engedik át. Szeszfőzde Hozzájárult a közgyűlés, hogy a város ideiglenes jelleggel létesítsen központi szeszfőzdét. Telek vétel: Névszerinti szavazással elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a Miskolczi Ipari Hitelszövetkezet tulajdonát képező négy ingatlant 195 ezer koronáért megveszi. Apróbb ügyek Apróbb ügyek elintézése után a közgyűlés dr. Nagy Ferenc főispán éltetésével véget ért. M 1S K ü L C Z I E S T i L A P lii 17 augusztus 9 I Mészáros Győző vizsgázott fogtechnikus liodermt) fölszerelt, aseptikus műterme Miskolczon, Csabai-kapu 2. szám alatt (Mindszenti templom mellett) Telefon 406. *»"• Telefon 406. Platina- és aranykoronák, aranyhidak, csapfogak, kancsók és aranylemezes fogsorok, valamint arany-, ezüst- és cementtömések, jótállás mellett, mérsékelt áron készülnek. • Foghúzás és szaktanács teljesen Ingyen. Fogjavítások saját laboratóriumomban 3 óra alatt elkészülnek a világháború hírein Az orosz kormány ellenforradalomtól fél. Rotterdam, augusztus 7. A Daily Mail pétervári levelezője beszélgetést folytatott Lvov herceggel, amelynek során kitűnt, hogy az orosz kormánynál a cári ellenforradalom kísért. — Ha nem hiszi, hogy milyen komoly a dolog, mondotta Lvov herceg — hallgatózzék csak, hogy mit beszélnek a parasztok egymás között. Általánosan azt hangoztatják, hogy a cári uralom alatt sokkal jobban ment a dolguk. A vezérkar főnökének jelentése. (Budapest, augusztus 7.) Hivatalos. Keleti harctér: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja. Foksanitól északra német csapatok rohammal elfoglaltak erős orosz védőberendezéseket. 1806 foglyot szállítottak be. A Putna felső folyásánál az ellenség gyengébb előretörései meghiúsultak. A Casinulyinhegyen ismét heves, veszteségteljes támadásokban merült ki az ellenség. Vitéz védőink ellentámadással és elkeseredett kézitusában újra meg újra visszaverték. Gyergyótölgyestől északra a határon túl hatalmunkba kerítettünk több orosz erődítést. — Gora Humoránál előnyomulásunk az ellenség szívós ellenállásának leküzdése után ismét tért nyert. Egyéb jelentős esemény nem volt. Olasz harctér: A tussani gerincen, Cavalesetől délkeletre egy olasz előretörés tüzünkben összeomlott. Az ellenséges zászlóalj teljes felbomlása