Felvidéki Népszava, 1948. január-április (4. évfolyam, 1-87. szám)

1948-01-01 / 1. szám

t 4 Kedves vevőimnek és ismerőseimnek boldog újévet kívánok ZSISKA KÁLMÁN WIWV?W4VVV«AtlV'rVVW,('l­?t»W»V.?r_r^TSWW villanyszerelő mester SZÉCHENYI U. 40 TELEFON: 55-97 I­ s Az Izvesatija és a Pravda man- szel szemben. A londoni értekezlet «feltárnának kérdéseire és • Marshall be­zonyította, hogy Anglia és amerikai és Bevin angol külügymi- Franciaország szintén ezen az utón Jaszier beszámolóira is válaszolva, Molotov szovjet külügyminiszter ■részletesen nyilatkozott a londoni értekezlet eredményeiről. A tavaszi moszkvai értekezlet­ — mondotta nyilatkozatában — és a mostani értekezlet feladata elsősor­ban a német kérdés megvitatása volt. Két alapkérdésben kellett dönteni, a német békerendezés és­ az ‘Egységes Németország helyreállítás ügyében. A jaltai és­ a­ potsdami egyezmény szilárd alapot ad mind­két kérdés megoldására. Csakhogy a másik nagyhatalom Németország tekintetében más politikát követt olyan politikát, amely ellenkezik a demokrácia elveivel és a népek biz­­t­ons­­gával, azokkal a® elvekkel, amelyeket a jaltai és a potsdami egyezmény tartalma® a német kér­désről. A német békerendezés problémá­jával kapcsolatos a német kormány és a német egység helyreállításai­nak kérdése. Ez a kérdés nagyjelen­tőségű a német nép fejlődése szem­pontjából. A szovjet küldöttség ál­láspontjának lényege: Nem lehet a német egységet —­ a potsdami egyezménynek megfelelően — meg­­valósítani a német nép és demokra­tikus erőinek aktív részvétele nél­kül. Ezért javasolta a szovjet kül­döttség a londoni értekezleten, ala­­kítsák meg a központi német kor­mányt a potsdami határozatoknak megfelelően. A másik s­ovjet javas­latoknak megelelően. A másik szov­jet javaslat, hogy a központi német kormány megalakításához vezető el­ső lépésként alakítsák meg, mint a potsdami határozatok előírják, a né­met központi gazdasági szervezetet, a pénzügyek, a szállítás, a külkeres­kedelem, az ipar, a mezőgazdaság és az élelmezés­ kérdéseinek irányí­tására. Végül a szovjet küldöttség javasolta* hívják össze Berlinbe a tartományok, a demokratikus pár­tok, szabad szakszervezetek és más náciellene­s szervezetek képviselői­ből német konzultatív tanácsot A szovjet javaslatokat a nyugati hat­­almak nem támogatták­ Csak a Szovjetunió tartott ki következete­sen a német egység helyreállításá­nak gondolata mellett, a többiek tu­lajdonképpen nem a német egysé­get, hanem a nyugati övezetek levá­lasztását, azaz Németország ketté­osztását kívánják, Németországot politikai és gazdasági szempontokra Az amerikai politika ellenkez­ett a demokrácia elveivel és a népek biztonságával Ami a német békerendezés ügyét illeti, a Németországgal való béke­kötés nemcsak Németország, hanem mindegy európai nép szempontj­áb­ól fontos. Ha valóban meg akarjuk teremteni a szilárd európai békét, hozzá kell fognunk a német béke­­szerződés megalkotásához és min­den olyan kérdést elő k­ell készíte­­t­nünk, amely a német békeér értekezlet összehívásával kapcsolatos. Ez volt Londonban a szov­jet küldöttség ál­láspontja. A másik három megbí­zott ezt nem támogatta. Őket más szempontok irányítják, így az Egye­sült Államok már az év elején fel­vehették az ideiglenes német statú­tum kérdését. Ez azt jelentené, hogy végeláthatatlan időkig elha­lasztanák a német békerendezést. Ezért a szovjet kormány elutasítot­ta az ideiglenes statútumot, mert ők csak akadályozná a szilárd euró­pai béke létrejöttét. A londoni érte­kezleten a szovjet küldöttség ólért©, hogy hozzáfogtak a német békeren­­d­ezés kérdéseihez, és kitartott amel­lett­, hogy a külügyminiszteri érte­kezlet azzal a főfeladattal­­foglal­kozzék, amelynek megoldására lét­­rehívták. ,- -­­ Az Egyesült Állan­ok kormánya mint ismeretes, a múlt évben szin­tén szükségesnek tartotta a gyors békerendezést Németországgal. 1946. áprilisá­t­ az amerikai küldöttség Parisban ilyen értelmű javaslatoit terjesztett elő. Most, úgy látszik,­­más a helyzet. Az Egyesült Álla­mok részéről erős ellenállás mutat­kozik a "német béke gyors rendeze-fel akarják darabolni, mek félnek, hogy Németország komoly verseny­társ lehet a világpiacon. Ugyanak­kor rá akarják kényszeríteni az amerikai monopóliumok és európai kiszolgálóik akaratát. A Szovjetuniónak nem lehet diktálni Molotov nyilatkozata befejező ré­szében rámutatott arra, hogy a lon­doni értekezlet bebizonyította, nem véletlen jellegűek a német békeren­­dezés és a német egység szempont­jából mutatkozó nézeteltérések, ha­ halad. A német békerendezés pro­blémáját a három nyugati nagyha­talom nem tartotta időszerűnek a londoni értekezleten és megbízot­taik arra törekedtek, hogy vagy le­­vegyék a napirendről, vagy más, kevésbé fontos kérdések után­ sorol­ják. Most olyan nyiilatkozatokat mintha a német béke élé­re a londoni értekezleten semmiféle eredményt nem hozott volna. Ez nem felel meg a valóság­nak. A londoni értekezleten, hála a szovjet küldöttség erőfeszítéseinek,­­egész sor határozata vitte előre a négy kormány megegyezését né­met berendezés előkészítésére vo­­natkozóan. Ezt azonban most elhall­gatják. Csak a szovjet küldöttség kívánta a londoni értekezleten meg­gyorsítani a német békerendezést. Teljesen nyilvánvaló,­­hogy a német békerendezés nélkül nem teljes az európai béke és, így a szov­jet állás­pont azonos az általános béke hely­reállítására törekvő népek állás­pontjával, nem a német kérdés megoldásának különböző felfogásán alapulnak. A­ Szovjetunió mindenkor kész teljes felvilágosítást adni, ha a nyugati hatalmak elől*­ hozzá akarnák fogni a jóvátétel kérdésének magoldásu­k­hoz. Végül a következőket fekíteste ki: Azt mondják nekünk, vagy elfo­gadjuk az amerikai terveket, vagy­ pedig papiros egyezmény tesz a bé­keszerződés. Az ilyen, őszinteség hasznos a­ kialakult helyzet szem­pontjából. Azt jelenti,­ hogy nem le­het teljes az­ európai béke és nem jöhet létre az egységes német állata, mert azt az Egyesült Államok füg­gővé teszik a Németországra & Európára vonatkozó Marshallerr elfogadásául- Ez a diktáló politika erős ellenállásra talált a Szovjetunió részéről. Ez a diktálni akaró ame­rikai politikát vezetett a londoni ér­tekezlet kudarcához. Molotov leleplezi nyilatkozata a londoni kudarcról Amerika politikája hiúsította meg a német békét nyugati hatalmak Németország kettés­osztását kívánják Amerika köztársaságpárti elnök­­jelöltje a Marshall-terv ellen Taffi szenátor, köztársaságpárti elnökjelölt kedden este Saint Luis­­ban mondott beszédében ama aggá­lyát fejezte ki, hogy a Marshall­­terv nem fog valóban jót tenni Európának-Taffi szenátor azt is kijelentette, hogy a Marshall terv abban a for­májában, amelyben azt a kongresz­­szus megszavazta, szükségszerűen az árak további emelkedését fogja meghozni. Henry Wallace, az Egyesült Álla­mok volt alelnöke a keddi sajtóér­tekezleten kijelentette: Remélem, mindazok támogatnak, akik békére vágynak. Wallace 7 pontból álló tervet tette közzé Európa újjáépítéséről. A terv szerint minden nemzetnek hozzá kell járulnia a terv végrehajtásához, az adminisztrációt az Egyesült Nemzetek intéznék, a terv**öt évre szólna és annak keretéb­en felállíta­nák az Egyesült Nemzetek újjáépí­tési alapját, rendkívüli UNO bizott­ság kezelésébe. Az alapból elsősor­ban azok a nemzetek kapnának tá­mogatást, amelyek a legtöbbet szén* 'i£dtek a fasiszták támadásitól, te­kintet nélkül politikai nézetükre. A kölcsönökhöz és juttatásokhoz sem­miféle politikai, vagy gazdasági fe­tételt nem szabad fűzni és a kölcsö­nöket csakis békés célokra nyújta­nák. rpörög, ill érni ku­tán faultm, ixmellink a fájmráitijnk. .Lővinger György hexelkereskedő és alkalmazottai s A farsang első nagy ÁLARCOS BÁLJA IS-tSJanuár 17-én, szombaton este a Koronán a Szociáldemokrata Párt belvárosi nébizottsága rendezésében BOLDDOG ÚJÉVET KIV­ÁN c!5fi jeleinek és hirdetőinek . Csedfüidíki Szépszavu szerkesztősége és kiadói hivatala Jenuár 2­6# két iisusspslg ra®8 Miskolcsi gcentenáris évet A centenáriumi év megnyitása alkalmából a miskolci II. honvéd ha­­tárvadász zászlóalj pénteken, január 2-án nagyszabású ünnepséget ren­dez, amelynek keretében megkoszo­rúzzák a Szabadságharc téren lévő Kossuth szobrot. Az ünnepség dél­előtt 11 órakor kezdődik, a honvéd­­r­ség, rendőrség, város és a demokra­tikus pártok képviselői, mondanak­ ünnepi beszédet és méltatják a nap jelentőségét. Ezután kerül sor a­iá­­szőrük elhelyezésére, majd a Szó­zat után a megjelent honvéd alakula­­­­tok díszmenete zárja be az­ 1648-A­, megnyitó ünnepséget ••. Délután 5 órakor Borsod 4*fri­­­gye, Miskolc város Nemzeti Bizot­sága, a kerületi Szabad­m­űvelődési Tanáccsal karöltve ünnepi di®zköz­­gVjilést tér a városháza nagytermé­ben Petőfi Sándor születésének 125. évfordulója és a 48-as c­ni ■’­'■■■ év megnyitása alkalmából.

Next