Magyar Élet, 1939. február (1. évfolyam, 1-8. szám)
1939-02-19 / 1. szám
Vasárnap, 1939 február hó 19. MAGYAR ÉLET Keresztény Miskolcot! ötven-hatvan-kilencven százalékát tartja birtokban a kereskedelmi pályáknak Miskolcon a tizenhét százaléknyi zsidóság . A zsidók térfoglalása Miskolcon Miskolc, február 19. Amióta a zsidókérdés boncasztalra került, Miskolcon, ha két ember találkozik, biztos, hogy a második kérdésük: — Mit szólsz a zsidótörvényjavaslathoz ?. . . Jobboldalon és baloldalon egyformán érzik, hogy Miskolcon ez a kérdés különösebb hangsúlyt érdemel, mint az ország bármely más vidéki városában. Itt, ha a zsidójavaslatból törvény lesz, a magyarság jóval többet nyer, a zsidóság jóval többet veszít, mint bárhol az országban. Miskolcon zsidónak lenni évtizedeken át előnyt, hasznot, sőt hatalmat jelentett. Középítkezés, közszájlítás zsidót illetett. A város gazdasági életének irányítása is kisajátított zsidó jog volt. Magyar Tel Aviv volt a zsidóság számára Miskolc, ahol a zsidóság egyre gyarapodott számarányban, vagyonban, hatalomban, a kereszténység is gyarapodott szegénységben, nyomortelepekben, munkanélküliekben, állástalanokban, amelyek között különösen jellemzőek : a Miskolci Izraelita Egyesült Ipartársulat, a Magyar Cionista Szövetség Miskolci Csoportja, a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének Miskolci Csoportja. Ezek a zsidó egyesületek semmiesetre sem a hirdetett asszimilálódás termelvényei. Érthető... Nem érthető... Érthető tehát a miskolci zsidóság különös izgalma a zsidótörvény megvalósulása küszöbén, érthető, hogy tiltakozik minden rendelkezésére álló eszközzel ellene, érthető, ha egyes zsidó egzisztenciák összeroppanásától tart, érthető, hogy végső erőfeszítésében a közsajnálathoz apellál, csak az nem érthető, hogy miért felejtkezett el az általa összeroppantott egzisztenciákról, miért felejtkezett el akkor az állástalan fiatalságról, amikor még módjában lett volna beavatkozás nélkül is segíteni rajtuk, miért felejtkezett el a miskolci paloták építése idején inséglakások építéséről, miért felejtkezett el a 8000 miskolci nyomorgóról és végül nem érthető, hogy azokhoz folyamodik elnézésért, jóindulatért, akiket évtizedeken át könyörtelenül elgázolt — éppen itt Miskolcon — ha érvényesülésének útjába kerültek. Ha a zsidóság Miskolcon megelégedet volna szerényebb koncokkal, ma nem volna részére olyan nagyon elkeserítő a bitorolt hatalom és vezetés elvesztése. Előbb kellett volna rátalálnia arra az egyszerű igazságra, hogy: Magyarország a magyaroké, Miskolc a miskolci magyaroké. A Magyar Élet keresztény magyar életet akar Miskolcon és a keresztény Miskolcért mindaddig harcolni fog, ameddig meg nem valósul. A törvényhatósági bizottságban ötvenhét százalék a zsidó virilis Ijesztő és megdöbbentő lenne úgy megvilágítani Miskolcon a zsidók térhódítását, ha az Országháza felől nem hallanánk a magyarság egybehangzó véleményét a zsidójavaslat sürgős törvényre emeléséről, így azonban remélő lélekkel próbálunk fényt deríteni arra a hatalomra, amelyet Miskolcon a zsidóság jelentett és amely hatalomnak végre hanyatlik a napja. A zsidóság súlya, ereje, hatalma elsősorban is a törvényhatósági bizottságban jutott kifejezésre. Az 1939. év végéig érvényes törvényhatósági bizottsági tagok névsorában 135 név szerepel. A zsidók a liberális, szociáldemokrata és független demokrata pártok útján olyan arányban képviselik önmagukat, hogy ha a tiszteletbeli zsidókkal összefognak, ma is érvényesíthetik akaratukat a törvényhatósági bizottságban. Negyvenhét virilis közül 28 zsidó (57 százalék), 12 érdekképviseleti tag közül 3 (25 százalék), 47 választott tag közül 14 (30 százalék) izraelita, összesen pedig hatvanöten képviselik a város parlamentjében a zsidó érdekeket. Minden keresztény városi párt minden magyarjának össze kell fogni, ha azt akarják, hogy ne a zsidó és zsidópárti keresztények akarata érvényesüljön. ötvennégyezer keresztényből kevesebb a legtöbb adófizető, mint tizenegyezer zsidóból A zsidóság számaránya 17 százalék Miskolcon, térhódítása azonban ötven és kilencvenöt százalék között mozog. — Adótfizető polgárok vagyunk! . . . Ez a jelszó Miskolcon, ezzel dorongoltak le mindenkit, aki féktelen terjeszkedésük ellen szót emelt. Hát ez igaz. Kétszáznyolcvan legtöbb adót fizető miskolci lakosból 150 izraelita. Tehát ötvennégyezer keresztény miskolci magyar nem tud annyi virilist kimutatni, mint amennyit a 10,892 miskolci zsidó. De ügyvédet, se orvost se tud annyit. Nyolcvan zsidó ügyvéddel szemben például alig van ötvenhat keresztény. De ebben már 5—6—7 idejében kikeresztelkedett is akad. Százharminc orvos közül is több az izraelita, mint a keresztény. Különösen hangzik, de nem sikerült pontos statisztikát találnunk arra például, hogy milyen arányban oszlik meg Miskolcon a kereszténység és az izraeliták között az ipar és kereskedelem. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara nem készített még ilyen kimutatást, így csak az 1920-as adatok közül áll néhány rendelkezésre, amely adatok — szakértők szerint — még romlottak a kereszténység szempontjából azóta. Például 1920-ban Miskolcon a kereskedelemből és hiteléletből 1457 izraelita férfi és 258 izraelita nő élt. Ugyanakkor például katolikus: 351 férfi és 231 nő. Ezerhétszáz nyittárusítású kereskedő közül 1400 volt zsidó. A kereskedelmi tisztviselők bejelentett — és el nem titkolt — csoportjában 34 kereszténnyel szemben 38 zsidó szerepel. Fakereskedelmi tisztviselő kettő volt keresztény és 18 izraelita. Az „aszimilált“ zsidóság egyesülete: Cionista Szövetség Néhány közelmúltból vett körülbelüli adat szolgáljon a részletekből is: 21 bőrkereskedőből 20 izraelita, 33 divatárukereskedő közül legalább 28 izraelita, 83 rőfösrövidáru kereskedő közül mindössze négy keresztény akad és egy készruhakereskedő az összes ruhaüzletekből. A pékek 85 százaléka izraelita. A cipőkereskedések, kozmetikai szalonok, divatszalonok, ékszerészek, női kalaposok, bútorkereskedők között is alig akad nagy keresés után a kisebbek között egyegy keresztény mutatóba. A tüzifakereskedelem és építési anyagkereskedelem Miskolcon 87 százalékban van zsidókézen. A biztosítási tisztviselők között is két kézen megszámlálhatjuk a keresztényeket, ha nem vesszük bele a legújabban felvett tisztviselőket. A városházán is szép számmal vannak zsidó tisztviselők. Az egyesületi élet sem pang a zsidóknál. Legalább egy tucat, kifejezetten zsidó egyesületük van. 5 Egy éjszakára felfordult a világ rendje Grófnők és koldusok, ördögök és pólyásbabák, zsidók és torreádorok, pingvinek és palatáblák táncoltak együtt az evangélikus bálon Hogyan vittek táncba öt igazi kínait a magyar lányok ? Miskolc, február 18. Igaz, már egy hete zajlott le az Evangélikus Nőegylet álarcos bálja, de akik a bálon részt vettek, azoknak még fülükben cseng az édes muzsika, érzik a bálteremben elvegyült parfümfelhőt, még most is látják a tarka forgatagot. Hogy is volt csak . . ! Pazar szikrákat szórtak a csillárok, a bálterem sarkában pálmaligeteik alatt puha bársonyfotelekben Miskolc legelőkelőbb asszonyai, urai nézték a ragyogó estélyt. A színek pazar káprázata keringett, forgott, táncolt a parketten. Selymes, színes, tarkabarka, ijesztően komoly és kacagtatóan vidám jelmezek, frakkok és párizsi estélykurkák festői egyvelege hullámzott a zene ritmusára. Biedermeyer hölgy, — kiollózva valahonnan a táblabirókor egykori divatlapjából — sebesen elsuhan mellettünk. Vájjon kit rejt az álarc! — Pardon szép maszk, hova olyan sürgős igyekezettel! — Megyek a vőlegényem után... Illatos felhő úszik a selymes alakja után. Köble fölött ott vörösült a pirospecsétes szerelmeslevél. De nini! . . . Dehogy a vőlegénye után megy. Hisz a vőlegénye ott magaslik az előkelőségek között . . . Nahát ... Pezsgőzik a Pingvin A bárban esetlen pingvin kortyolja a pezsgőt. Hogy egy ilyen pingvinnek milyen kacsajárása van!? . . . Már a zsidók ide is bejöttek. Ott van kettő belőlük. Egyenest Galíciából beszivárogva. A hátukon rongybatyu púposodik ezzel a felírással: — „mindent vissza”. A két zsidótól egy keringőfordulónyira az Éj- és Napkirálynőtart diadalmenetet a behódolt férfiak sorfala között. Sombreros cowboyok az élő Palatáblát tanulmányozzák nagy szorgalommal. A fekete macska egy csillaggal cicázik és ördöggel játszik a pólyásbaba. Hogy ez a karnevál hogy felforgatja a világ rendjét!! ... Itt bizalmas barátságat karol egymásba a grófnő és a top rongyos koldus. nincs köztük osztályharc. Az is csak természetes, hogy az asszonyok jegygyűrű nélkül, a lányok pedig jegygyűrűkkel csalják a világot. Üde virágáruslány hóvirágot keltet a vendégek előtt. Nagy az idegenforgalom is. Népi viseletben sincs hiány. Van itt matyó, sárközi, díszmagyar, lengyel, kisoroszi, kozák, egyiptomi, török, amerikai és spanyol a világ minden tájáról. Egész kongresszusra való. Ilyen szépen táncoló kongresszust azonban még filmre se vettek soha. Könnyű Kínát láncba vinni Az az öt kínai mérnök se látott egyszerre együtt ennyi idegent, akik a karzatról élvezik a tarka forgatagot. Ők az egyetlen eredetiek a bálteremben. A Vasgyárból jöttek bálnézőbe. No, dehát a magyar lányokat nem ismerik ezek. "Ki se nézelődhették magukat a kínaiak, máris álarcos, jelmezes, vidám leánykoszorú közepébe kerültek. Hiába a szabódás, táncba viszik a kínaiakat. Köny-