Magyar Élet, 1939. április (1. évfolyam, 35-58. szám)

1939-04-01 / 35. szám

Szor­iK^l!)30^ár­nlisnól^__ MAGYAR ÉLET Felsőborsodban apad, Délborsodban tovább árad a Sajó Miskolc, március 31 Péntek reggelre a Sajó egész vo­nalán apadás volt észlelhető. Még Putnoknál is, ahol eddig legvesze­delmesebb volt a helyzet, beállott némi apadás. A helyzet még min­dig igen komoly itt és egész Vad­­náig, mert az utakat kétméteres áradat, borítja, amely alig apadt vala­mit. Itt az egész vidék egyetlen, szennyes tengernek látszik, ame­lyen mindenféle törmelékek, szal­makazlak, szerszámok és egyéb tárgyak úsznak. Egyes házakat ki­­zárólag csak csónakon lehet meg­közelíteni annyira körülzárta őket a rohanó áradat. Hasonlóan komoly a helyzet Edelén­ynél is, ahol minden út víz alatt ál, úgy hogy a járás székhe­lyét egyetlen oldalról sem lehet megközelíteni. Edelény a szó szo­ros értelmében el van zárva a vi­lágtól. A miskolci államépítészeti hiva­taltól kapott értesülések szerint nincs forgalom a sajószentpéter­­edrlényi és sajóecseg-boldvai úton, amelyeket magas áradat borít. Szünetel a forgalom a Sajókaza és Borsodszirák közötti úton is és a Vad­na és Dubicsány közötti útsza­kaszon is, ahol közel másfél méte­res víz áll az országút testén. Ha­sonló a helyzet a Sajóvelezd és Sajónémeti közötti útszakaszon is. Délborsodban sem jobb a hely­zet. Itt a sajólád—kistokaji úton félméteres víz folyik, a ládháza­­ónodi úton pedig 40 centiméteres víz áll. A muhi kompnál 35 centi­­méteres vizet mértek, míg a mező­­kövesd-felsőábrányi és alsóábrány­­sályi után sok kilométeren keresz­tül széles és mély pocsolyák fek­szenek. Ezek teljesen lehetetlenné teszik a közlekedést. Sajóvelezdről kapott értesülés szerint­ a Sajó és Rima folyók ki­léptek medrükből és hömpölygő árjával elárasztották a völgyek községeinek határát s elöntötte a környező réteket és vetéseket. Víz alatt áll Bánréve, Hét, Sajóvelezd, Putnok, Dubicsány, Vadna, Sajó­kaza és Barcika községek határa. Az áradás ezeket a falukat elzárta vasutállomásaiktó­l, teljesen elzár­ta a külvilágtól, mert a magas víz alatt álló országutakon közlekedni nem lehet. A víztenger a vasúti pá­lyatestek szintjéig emelkedik s Ózd és Bánréve, továbbá a Feled­­füleki vasútvonalon több helyen átszakította a vasúti töltést, úgy hogy ezeken a vonalakon szünetel a forgalom. Nemzetgazdasági szempontból lassan állami feladat­tá válik ezeknek a folyóknak sza­bályozása, mert népünk önerejé­ből nem képes megfelelni ezeknek a feladatoknak, csak a borzalmas vízszintet. A zsol­­cai vámnál és az attól keletre eső részeken a szántóföldeken és a bulgárkertészetekben még jófor­mán meg sem látszik a víz apadá­sa, a határ még mindig egyetlen beláthatatlan tenger, amelynek szennyes vize sustorogva, morajló lármával, széles hullámokat vetve rohan tova. Itt tulajdonképpen nem is látszik, hol van a Sajó medre, mert a víz mindenütt egyformán rohan és egyformán nagy magas­ságú. Az árvíz megtorpan a zsolcai országút kőhídjának pillérjei kö­zött és haragosan üü­remlik, amint ebbe az akadályba ütközik. A Csorba-telep lakossága az egész éjszakát lakásain kívül, ide­gen lakásokban töltötte. Mindenki tető alá jutott ugyan a hideg éjsza­kára, de aludni senki sem tudott, mert aggódtak a szanaszét levő holmik és a künn vadul zúgó ára­dat miatt. A szerencsétlen emberek elfásultan gubbaszkodtak a kény­szerű helyzetben, éhesen és félig betegen kínlódták át az éjszakát. A hivatalos látogatás után biztosan számítottak rá, hogy valami meleg ételt visznek ki számukra, de ez bizony valahogyan elmaradt és a szegény nagy családú em­berek éhen-szomjan húzták át az éjsza­kát, anélkül, hogy bárhonnan is táplálékot kaptak volna. Pénteken a víz színe apadt s a lakosság izgalommal várja a jó hí­reket, amelyek az áradat elvonulá­sáról szólnak. csütörtöki vízszint 406 centiméter­ről 314 centiméterre esett le. Ké­sőbb újabb apadásról érkezett je­lentés. Putnoknál is apadást észlel­ Homrogdi Lichtenstein László főispán az árvízsújtott Csorba-telepen Homrogdi Lichtenstein László főispán látogatást tett az elöntött Csorba telepen, valamint a Szinvá­­nak azon a részén, ahol az ár ki­csapott medréből. A főispán kísé­retében volt Fekete Bertalan dr. polgármester és Demes Béla mű­szaki tanácsos is. Az elöntött Csorba telepen éppen folytak a mentési munkálatok, amikor a főispánok odaérkeztek. Homrogdi Lichtenstein László meghallgatta a mentési munkála­tokat vezető közegek jelentését, majd biztató és megnyugtató sza­vakat intézett az útra menekült Csorba telepiekhez. Amint a főispán visszaérkezett a szemléről, azonnal intézkedett, hogy a lakástalanná vált Csorba te­lepieket fedél alá juttassák és élelmiszer segélyt kapjanak azok, akiknek napi élelmét is elsodorta az ár. Még víz alatt áll a Csorba-telep Miskolc mellett az árvízhelyzet péntekre kissé javult, de mivel az apadás mérve mindössze csak 6-7 centiméter volt, ez az apadás alig észrevehetően csökkentette Apad a Sajó Felsőborsodban Pénteken este 6 órakor a mis­kolci kultúrmérnöki hivataltól ka­pott felvilágosítás szerint Felső­­zsolcánál 4 centiméteres apadás következett be, míg Ónod mellett is apadt a vízállás. Itt a helyzet még nem tisztázódott, mert itt a terület teljesen lapos és a víznek alig van esése, aminek következtében az áradat csak lassan tud levonulni. Örvendetes változás következett be pénteken Bánrévénél, ahol a Borsodi küldöttség a föld­­mivelésügyi miniszternél a Sajó szabályozása érdekében Miskolc, március 31 Vitéz Borbély-Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja szom­baton, április 1-én nagy küldöttsé­get vezet Budapesten a földmíve­­lésügyi miniszter elé. A küldöttség­ben részt vesznek a vármegye ösz­­szes országgyűlési képviselői, vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnökkel és gróf Csáky István külügymi­niszterrel együtt, továbbá Lukács Endre vármegyei alispán és még más előkelőségek is. A küldöttség ki fogja fejteni Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter előtt azoknak az állapotoknak tarthatat­lanságát, amelyek a Sajó és a töb­bi borsodmegyei folyó sűrűn visz­­szatérő árvizei miatt állnak elő és ezeknek sürgős megszűnését fogják kérni a minisztertől. A küldöttség azt fogja kérni, hogy a kormány a Sajónak és a többi rakoncátlan fo­ltjának sü­r­t­ős szabályozását ren­delje el és az ármentesítésre nézve azonnal tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. Nem kétséges, hogy ennek a so­kat szenvedett és öt év óta minden őszön és tavaszon hatalmas árvi­zekkel sújtott vármegyének kéré­sét a földmívelésügyi kormány megsértéssel fogja fogadni és telje­síteni fogja. Milliós károkat okoz­nak évről-évre a folyók árvizei, aminek következtében az adófizető alanyok legyengülnek és adózásra képtelenekké válnak,, ami az ál­lamnak is súlyos veszteséget jelent. Ezenkívül az árvizek mindig több­kevesebb házat is tönkre tesznek, sok közülük összeomlik és a kár ezen a téren is jelentékeny. Ha a földmívelésügyi kormány megad­ja a kellő segítséget, akkor vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, aki a délborsodi, illetve tiszai gátakat a semmiből — határtalan erélyé­­vel és energiájával — megterem­tette. Felsőborsodban is elkészül­hetnek az évszázadokra kiható vé­dőművek, amelyeknek nyomán biztonság és boldogság fog honolni az eddig kétségbeesést és nyomo­rúságot termő területeken. A főis­pán Délborsodban évszázadok mu­lasztásait hozta helyre emberfeletti akaratával és nagy népszeretetével. Az árvizek által állandóan fenyege­tett lakosság csak benne bízik és a földmívelésügyi kormán­yban s szilárd meggyőződésük az, hogy ahogy Alsóborsodot meg­mentette, úgy Felsőborsodot is meg fogja szabadítani az örökös árvizek csa­pásától. Keresztény divatüzlet Férfi ing, nyakkendő, pizsama, női harisnya, kombiné, divat bőrkesztyű, rövidáruk dús választékban VEIGLI PÉTER Miskolc, Hunyadi­ u. 1. Városház téri villamos megállónál Hirdessen a Magyar Élet­ben t­ tek, amelynek legmagasabb szintje 92 centiméter volt. Hasonló a helyzet a Sajó és a Rima volt felvidéki szakaszain is, így például a Sajó a csütörtöki 246 centiméterről péntekre 236 centi­méterre apadt, a Rima pedig a csütörtöki 229 centiméterről 224 centiméterre esett. Itt az apadás azért olyan kis mérvű, mert a talaj alaposan át van itatva vízzel, amit a környék forr­ásai állandóan bő­ségesen táplálnak és így a víz nem tud fogyni. Délborsodban újabb áradások pusztítanak Ezzel szemben súlyosbodott a helyzet Borsod déli részében. Bor­­sodivánka határában az Eper-pa­tak kiöntött és sok száz hold vetést árasztott el. Mezőkövesdnél is ára­dás történt: a Kánya-patak lépett ki a medréből és nagy területeket vett uralmába. Itt kitűnő termő­földek kerültek víz alá és renge­teg őszi vetést veszélyeztet az ár­víz, amely könnyen kimoshatja a drága magvakat. A határ errefelé nagy területen egyetlen fényes ten­ger, amelynek vize mozdulni is alig látszik. A Zagyva Hatvannál komoly károkat okozott. Az eddig közölt részleteken kívül újabb értesülé­sünk az, hogy a fenyegető árvíz miatt az áradatot át kellett vezet­ni a cukorgyáron, hogy a komo­lyabb károkozást el lehessen kerül­ni. A hatvani vasútállomás még mindig víz alatt van. Itt apadás még nem mutatkozik.

Next